Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 40 Göncz-bemutató New Yorkban Vasrácsok Feszült érdeklődés és várakozás előzte meg Magyarország köztársasági elnökének színpadi bemutatkozását New Yorkban. A Shakespeare Színház parádés szereposztásban játszotta a politikai szatírát, mely mélységes lélekábrázolással jellemzi egy tragikus sorsú, tehetséges költő menekülését a való életből az elmekórházba, ahol végre nem zaklatják ... A téma meglepő, hogy hol játszódik, melyik országban és melyik diktatúrában - ezt nem állapíthatjuk meg. Az illusztris szerzőről, Göncz Árpádról tudjuk, hogy a szabadságharc után hat évet töltött a kommunisták börtönében. Tehát nem csoda, ha ezeket a jeleneteket, a megkínzott, de elveihez hű költőt a szíve vérével írta meg. A rendezésről csak azt Írhatjuk, hogy bravúros. Székely András, aki az ABC televízió filmosztályának alelnöke és főrendezője, valamint Vámos László olyan hatásokat értek el, hogy az elragadtatott közönség csak ámult, bámult. A színpad hátterében, a magasban, kivilágítva látjuk a csíkos rabruhás fegyenceket, majd az utolsó, záró jelenetben a darab tragikus hősét, Emánuelt is. Ezt a szerepet egy kitűnő amerikai színész játszotta, Garry Goodrow. A megalkuvó feleséget Alice White alakította. Élénk és kedves volt. A barátnőt a sikkes, szőke Lisbeth Bartlett. Végül, aki nekem legjobban tetszett az orvosnő szerepében: Mauren Clarke. Az orvosnő leveszi Emánuelről a kényszerzubbonyt, és végre emberi módon bánik vele. A gyalázatos diktátor, a „President” szerepében az ismert filmszínészt láttuk, Richard Thomsent. A darab aláfestő zenéjét Vig Tommy szerezte. A félelem, a megőrülés, a magányosság, a bánat ezzel az absztrakt zenével még meggyőzőbben hatott. Mindent összevéve, a Vasrácsok komoly, nagy sikerre számíthat itt, New Yorkban, majd diadalútját folytatva mindenütt a világon. CLAIRE KENNETH Irodalmi est Torontóban Emlékezés Zend Róbertre Kétnyelvű (angol/ magyar) ünnepélyen mutatták be az 1985- ben elhunyt Zend Róbertnek az új könyvét, amely az 1972-ben írt verseit, prózáját és azokat a naplójegyzeteit tartalmazza, amelyeket első magyarországi hazautazása idején írt. Címe: Hazám törve kettővel. Az esten részleteket olvastak fel, valamint az írót és a könyvet méltatták: Hitznm liirve kellővel /.F.M» KOIII IM Robert Priest költő és popzenész, John R. Colombo irodalmár, Katy Kertész Millard színésznő, Brigitta Báli költő, Oliver Botár és Natalie Zend. Zend Róbert 1929-ben született Budapesten. Bölcsészkaron szerzett diplomát, majd plakáttervezőként dolgozott. 1956-ban Torontóban telepedett le családjával. Hosszú évekig volt a kanadai állami rádió (CBC) munkatársa. Zend magyarul és angolul egyaránt publikált, írásai torontói, párizsi, müncheni, chicagói lapokban is megjelentek. Korai halála a nyugati magyar irodalmi élet egyik legszínesebb, legígéretesebb alkotói pályáját törte meg. (-SZ-) Könyvkóstoló A Bálint Biblia Az 1956-os forradalom viszonylagos konszolidációja után számos művész élt azzal a pillanatnyi lehetőséggel, hogy külföldre utazzon. Bálint Endre is kiváltotta útlevelét. 1957 áprilisában Párizsba utazott. Sorozatos véletlen szerencséknek köszönhetően néhány hónap elteltével kapcsolatba került az M. Biemel nevű kiadóval, ahol bibliai illusztrációk alkotására kérték fel. Nyolchavi megfeszített munka eredménye: több ezer illusztráció, negyvenöt színes, egész oldalas táblakép hatszínű ofszetnyomással díszíti a kötetet, amelynek fej- és záróléceit, emblémáit, iniciáléit és kötéstervét ugyancsak Bálint Endre tervezte. A többi kisebb kép arany, fekete iniciálé. Bálint szemmel láthatóan e nagy vállalkozás alatt magába szívta az írás emelkedett, költői szellemét, közelférkőzött az allegorikus és szimbolikus kifejezésmódhoz, az apokaliptikus felhangokhoz. Bár a megjelenítés mindvégig leegyszerűsített, anélkül azonban, hogy ez csökkentené a képek erejét és szenvedélyességét. Alakjai és tárgyai nem valódi figurák, hanem koncentrált jelek, jelekké sűrített üzenetek, amelyekkel néhol megrendítő hatást képes elérni, így például Mózes halálánál vagy az Apokalipszis megidézésénél. Ez a nagy feladat végül is jelentősen befolyásolta művészi fejlődését - a Szentírás szelleme szinte sugallta a jelszerű formák alkalmazását, úgy az Ó-, mint az Újszövetség esetében, bizonyítva, hogy közös gyökérből táplálkoznak. A Jeruzsálemi Biblia 1959-ben Bálint Endre illusztrációival jelent meg az Edition Labergerie kiadásában. (A köznyelv máris Bálint Bibliának nevezi.) Közreadásakor Mauriac többek között ezt írta: „...csodálatos példányaiba úgy kell behatolni, mint egy katedrálisba, ahol Bálint Endre illusztrációi az üvegablakok és a freskók”. Az alkotó régi barátja, Szántó Tibor tipográfus, könyvtervező művész a hetvenes években egy lyoni katedrálisban fedezte fel ezt a nem mindennapi Bibliát. Azóta fáradhatatlan szenvedéllyel kereste a magyar változat megvalósításának lehetőségét. Végre az Egyetemi Kiadóban minden szempontból alkalmas kivitelező nyomdát és kiadót talált, nemrégiben. A most közreadott posztomusz bibliofil kiadvány minden tekintetben egyedülálló vállalkozás, amely dicséri a megvalósítók ügyszeretetét. A világon egyedülálló Biblia ez, amelynek minden története egyúttal illusztrálva is megismerhető. BABITS ANTAL
