Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
zott ezredes vagyok. Katonatiszt lettem azért, mert többet fizettek. Azután jöttek az eredmények, jöttek a rangok is. A rangon keresztül pedig jött a nagyobb fizetés. Tizennégy évig voltam ezredes, de pisztolyt a kezemben nem fogtam, tankot nem toltam, úgyhogy én inkább csak amolyan tiszteletbeli ezredes voltam. De itt rögtön hadd oszlassak el egy félreértést. Azért, mert benne voltam a hadseregben, nem voltam szekurista! Sőt, a belügy csapatának, a Dinamónak a játékosai sem voltak azok! Ha én lennék a Securitate főnöke, nem is bíznám a dolgot rájuk. A labdarúgók érzékeny, bohém emberek. Nekik az áll jól, hogy futballozzanak, nem pedig, hogy azt lessék, hogy a másik éppen kivisz egy-két dollárt a zsebében.- Magyarsága okozott-e valamilyen problémát a maAmikor a magyar válogatott még mágnesként vonzotta a közönséget (1954. Magyarország- Anglia 7-1) gánéletében vagy a munkájában ?- Velem szemben nem volt magyarellenes megnyilvánulás. Lehet, hogy azért, mert jöttek az eredmények. Ha nem jöttek volna, biztos nem felejtik el, hogy magyar vagyok. így viszont befogadtak, már csak azért is, mert amit elértünk, az nem az én sikerem volt, hanem a román labdarúgásé.-Kapitányként a mérkőzések előtt eddig a román himnuszt hallgatta, mostantól pedig a magyart játsszák csapata tiszteletére. Az ön számára mi a különbség a két himnusz között? Egyáltalán, szavakba lehet önteni az ezzel kapcsolatos érzéseit?- Nem nagyon tudnám megfogalmazni. Annyit azonban mondhatok, hogy ízig-vérig sportember vagyok; érzékeny bár, de profi. Amikor a román csapat kapitányaként a román himnuszt hallgattam, arra gondoltam, hogy most mindegy, kiért játszol, de győzni kell! Érzelmileg biztos, hogy közelebb állok a magyar himnuszhoz, hiszen magyar szülők gyermeke vagyok, a feleségem és a gyermekeim is magyarok. De amikor a román himnusznál felálltam, akkor is könnybe lábadt a szemem! Mert az volt az én mesterségem, hogy azt a csapatot vezessem. Mint egy jó ezredes - nem olyan, mint én -, akinek csak egy célja lehet; hogy győzelemre vigye a katonáit.- Örült annak, hogy nem sorsolták azonos selejtezőcsoportba a magyar és a román válogatottat?- Olyannyira igen, hogy ez volt az első feltétele annak, hogy elvállaljam a felkérést. Kellemetlen lett volna szembekerülnöm azok-57
