Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
PÁLYÁZAT Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célja az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért értékes könyvjutalmat küldünk. Hollósy Simon ismeretlen festménye Ausztráliában Negyven éve élek Sydneyben. A városban van egy csarnok, ahol időnként árveréseket tartanak. Az aukciókon a csillártól a konyhabútorig minden megtalálható. Néha, csupán szórakozásból, én is eljárok oda. Egyszer elővettek egy olajfestményt, keretezve. Mérete 116x56 cm. Senki sem érdeklődött iránta. Odamentem, és jobban megnéztem a képet - egy magyar festő festette! Hollósy Simonnak hívják az illetőt. A kép egy 1848-as szabadságharci, korabeli jelenetet ábrázol. A felirat is jól olvasható: „Mindnyájunknak el kell menni”. A kikiáltási ára 100 dollár volt, 5 dollárt ráígértem. Nem volt ellenfelem, a kép az enyém lett. Most a szobám falát díszíti. Készítőjének utánanéztem egy lexikonban: Hollósy Simon jó nevű piktorunk volt, a nagybányai festőiskola megalapítója. 1857 és 1918 között élt. Sok festményét, mint a mellékeltet is, a szabadságharc ihlette. Vajon hogyan került ez a kép ide, a távoli Ausztráliába? Feltételezhető, hogy a múlt század második felében egy bujdosó szabadságharcos idemenekült, és magával hozta az óhazából. J. BOGNÁR SYDNEY, AUSZTRÁLIA * Szerkesztőségünk a reprodukciót eljuttatta a legjelesebb Hollósy Simon-szakértőhöz, Németh Lajos művészettörténész professzorhoz, s tőle a következő választ kaptuk: Mellékelten visszaküldöm a fotót - bár szívesen megtartanám, mert szinte biztos, hogy eredeti Hollósy-képről van szó, ezt még az amatőr felvétel alapján is ki merem jelenteni, 1895 körül foglalkozott Hollósy e témával, itthon is van egy vázlata, amely „Kossuth-nóta", vagy „Szüret” címen szerepelt. Először Kossuth-nótákat (Elnézést kérünk olvasóinktól a közölt reprodukció minősége miatt. Amatőr felvételről lévén szó, ez nem csodálható. Mégis, úgy gondoltuk: a világon először közreadni egy klasszikus magyar alkotás felvételét - oly exkluzivitás, hogy ezt megéri. A szerk.) akart festeni 1848 emlékére, majd a téma átalakult, és 1897-től kezdve már e motívumot Rákóczi-indulóvá alakította s a témával egész életén át küzdött. Néhány motívum, amely szerepel a képen, feltűnik későbbi Rákóczi-induló variációkon is - például a dobos gyerekek, az öreg paraszt. Minden bizonnyal 1896 körüli kép tehát - nagy öröm, hogy felbukkant! Köszönöm, hogy értesítettek róla! NÉMETH LAJOS43
