Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

36 SAJTÓTÜKÖR Hanák Péter Közép-Európáról Az európai együttmű­ködés évente négyszer megjelenő új folyóirata, az Európai Utas a penta­­gonale országainak Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlá­via, Cseh és Szlovák Köz­társaság - értelmiségeit köti össze. Hanák Péter „Reálpolitika és utópia Közép-Európában” című tanulmánya a közép-euró­paiság sokat vitatott esz­méjét elemzi.- Közép-Európa, amelynek restaurálása és szabadsága évtizedeken át az utópiák birodalmába tartozott, feltámadt - véli a történész. Megítélése szerint azonban a szabad­ság boldog napjai csak né­hány hétig tartottak. Az­tán jöttek a kétkedés és csalódás keserűbb hónap­jai; a marosvásárhelyi vé­rengzés, a szlovák-ma­gyar viták újraéleződése. A szerző Vranitzky oszt­rák kancellárt is idézi, aki szerint a térségben olyan nagyok a gazdasági és tár­sadalmi különbségek, hogy azokat nem lehet összeegyeztetni. Az egységes Németor­szágról szólván Hanák úgy véli, megvan a való­színűsége a német hege­­monizmus puhakezű, gaz-A Nagyváradon megje­lenő irodalmi-művészeti és közéleti hetilapban, a Kelet-Nyugatban Hor­váth Arany riportját ol­vashattuk a székelyföldi Alsócsernáton magyarság­őrző munkájáról. Az alsó­­csernátoni tájmúzeum gazdái, a „faragó-fivé­rek”: Haszmann József és Pál Ceausescu idejében is megtalálták a módját a népitánc-tanfolyamnak s dasági terjeszkedéssel járó változatának. A tanul­mány rámutat, hogy Ausztria közép-európaisá­ga is halványul, mert az Európai Közösségbe sze­retne mielőbb belépni. Ami viszont a „nagyné­met” közösséget gyarapí­taná. Ausztria számára ezt az alternatívát erősíti Kö­­zép-Kelet-Európa gazda­sági és átalakulási válsá­ga, újjáéledő nacionaliz­musa is, amely anyagi megterhelést, bevándor­lók tömegét jelenti Auszt­ria felé, konszolidálódás esetén pedig potenciális versenytársak ezek az or­szágok. írása végén Hanák Pé­ter hangsúlyozza, hogy a magyar külpolitika jövő­képe az európai integrá­ció, stratégiai célja pedig, akárcsak Ausztriának, a mielőbbi csatlakozás az Európai Közösséghez. Po­zitív lépés a nagyhatalmi túlsúly regionális szövet­ségekkel (például a penta­­gonale) való ellensúlyo­zása.- Közép-Európa ma ép­pen annyira reális utópia, mint amennyire utópikus realitás a páneurópai in­tegráció - fejeződik be a gondolatébresztő tanul­mány. a faragó táborok rendezé­sének. Horváth Arany felidézi az izgalmas nyarakat, a szekusok látogatásait s a házigazdák következetes, kitartó munkáját, melynek - többek között - Kelet- Európa leggazdagabb me­zőgazdaságigép-gyűjtemé­nyét is köszönhetjük. Egy esztendeje a cser­­nátoni múzeum képtárát is megnyitották. A riport­ból megtudhatjuk, milyen kalandos körülmények között, s mennyi találé­konysággal, önzetlen segí­tőkészséggel kerültek ide a legjelentősebb romániai magyar képzőművészek alkotásai. A Haszmann testvérek jól látták, milyen segítséget adhat tervük A barátság új szálainak összekötése idejét éljük a német-magyar viszony történetében - írja Glatz Ferenc Német-magyar kapcsolatok című tanul­mányában. A korábban Németországban előadott szöveg e hazánk számára történelme során mindvé­gig meghatározó jelentő­ségű viszony tiszta és pon­tos elszámolását adja, há­rom-négy nagy tehertétel elemzésének tükrében. Ezek: a német állam kö­zép-európai expanziója, a fasizmus és a kitelepíté­sek. Glatz világosan érve­lő gondolatfűzéssel oszlat szét számos, történelem­­könyvekben is megülepe­dett „babonát”. Rámutat például: a Habsburg ka­­marilla semmivel sem folytatott elnézőbb politi­kát ausztriai tartományai­val szemben, mint a ma­gyarokkal szemben. Az pedig még vizsgálat tár­gyát sem képezte, hogy mit köszönhet (kiemelés tőlünk) a magyarság an­nak, hogy egy, korábban német államnak számító állammal élt közösségben, mennyire hatott ez ki eu­­rópaizálódására. A történész a fasizmus tehertételéhez is meggon­­dolkoztatóan közelít. Be­vallja: bizonyos kérdések­re ő sem talál magyaráza­tot. Sokakkal egyetemben nem érti, hogy a német­séggel, magyarsággal az adott civilizációs szinten hogyan lehetett elhitetni, hogy kiváló értelmiségiéi, kultúrájuk aktív terjesztői, kereskedői, tisztviselői kö­zött ellenségei húzódnak meg. Hogyan magyaráz­valóra váltásához egy ál­landóan utazó riporter, aki még megbízható jó ba­rát is. így lett Horváth Arany az összekötője az egymástól elszigetelten élő magyar képzőművé­szeknek, rekordidő alatt berendezték a képtárat s megnyitották a kiállítást. hatók - fűzi tovább a kér­déssort - az európai fasiz­musok közös alapjai, hi­szen pl. Magyarországon nem csak német hatásra növekedhetett erőssé. El­ismerően ír Nyugat-Né­­metország háború utáni útjáról, melynek köszön­hetően Németország a li­berális demokrácia, a szo­­ciálliberalizmus egyik ott­honának tekinthető. A kitelepítésekről írva a történész először a né­metség betelepülésének XVIII-XIX. századi törté­netéről szól, az újkori ma­gyar állam, majd a mo­dern polgári Magyaror­szág „magyar nemzeti em­lékműveket érdemlő” megalapozói közé sorolva a németséget. A fejlettebb nyugat-európai termelési eljárásokat hozták ide, a tények egyértelműen bizo­nyítják, hogy a termelési kultúra magasabb szintjén álltak, mint a magyaror­szági lakosság. A kollekti­ven felelőssé tett németség második világháború utá­ni kitelepítésével kapcso­latban teszi föl a kérdést Glatz Ferenc: vajon a kö­zép-európai térség mai gazdasági válsága nem függ-e össze azzal is, hogy a régióban a háborúban elpusztították a zsidók je­lentős részét, a pénzműve­letek szakértőit, a közép­­osztály legdinamikusabb részét, utána pedig kidob­ták az országukból a kö­zépparasztság, az ipari munkásság legjobb szak­értőit és részben az értel­miségieket, mivel azok né­met nyelvűek voltak. Cso­da, hogy e térségben olyan nehéz a szakszerű-A megmaradás művészete Egy kapcsolat tehertételei História

Next

/
Oldalképek
Tartalom