Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

SAJTÓTÜKÖR 37 séget, a munkaerő színvo­nalát helyreállítani. Ha van két állam, ame­lyik következtetéseket vonhat le történelméből a jövőre vonatkozóan, ak­kor az a két állam Ma­gyarország és Németor­szág - szögezi le a szerző, A Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Szövetsé­gének képes hetilapja az egykori Hont megye, a mai Lévai járás egyik leg­régibb települése, Ipoly­­pásztó elsorvasztásának történetéről s az újra éle­dő reményekről számol be. Az intézményeitől megfosztott, az esztelen „településrendezés” sorsá­ra jutott öregedő faluban évtizedek óta nem volt ko­molyabb esemény. Elő­ször az Erdély javára ren­dezett adakozás mozgatta meg a települést, majd az önállósult helyi nemzeti bizottság. A riport most arról tu­dósít, hogy a lakosság ön­zetlen adakozásából em­lékművet állítottak a má­sodik világháború ipoly­­pásztói katonaáldozatai­nak tiszteletére. A falu szülötte, a „Mindenekről Glatz Ferenc, akinek az is meggyőződése, hogy ép­pen ez az állami erőszak­ból és nemzeti erőszakból kiábrándult két nép: a magyar és a német kell hogy eljusson a liberális és szociális eszmények szintéziséhez. számot adok” és a „Haza­hív a harangszó” című fa­lurajzok szerzője, Zalabai Zsigmond író az egykor jelentős település történe­téről emlékezett, nem fe­ledkezve meg a jövő felté­teleiről sem. Mivel az el­múlt négy évtizedben a fa­lut gyászosan visszafej­lesztették, van most tenni­való bőven. Zalabai Zsigmond, aki felbúvárlotta szülőfaluja múltját, a legfontosabb feladatnak a község önál­ló iskolájának visszaállítá­sát tartja. A jobbágy ősök annak idején Hont megye második legrégibb iskolá­ját hozták létre Ipolypász­­tón, s ez most is kötelez. De az újrakezdéshez szük­sége van a falunak a meg­tépázott közösségi érzés, a megrendített önbizalom és a sáqba taposott önér­zet visszaállítására is. Politikai lehetőségeiről ezt olvashatjuk a beszélge­tésben :- Korábban annak volt a legnagyobb valószínű­sége, hogy én leszek az ipari miniszter. Azt, hogy nem engem választottak, az MDF elnöksége, illetve Antall József miniszterel­nök döntötte el. Ha ők úgy látták jónak, akkor ezt el kell fogadnom, ezen nem lehet megsértődni. A fejlett demokráciákban egyébként is az a szokás, hogy a legjobb szakembe­reket a kormányzati hát­térben alkalmazzák. Rég­óta az a meggyőződésem, hogy gazdasági vonalon csakis alulról lehet elérni komoly változásokat. Mi­vel nekem alapvetően vál­lalatvezetői gyakorlatom van, az a dolgom, hogy próbáljam szervezni az alulról jövő kezdeménye­zéseket. így sokkal hasz­nosabb vagyok a társada­lom számára.- Az a tény, hogy a vál­lalkozások nem fejlődnek látványosan, két dologra vezethető vissza: az egyik a politikai megosztottság, a másik és jelentősebb pe­dig az, hogy a vállalkozói Sajtóháború Újvidéken szféra még nem kapta meg azokat a prioritáso­kat a kormányzattól, ame­lyekre feltétlenül szüksége van.- A Műszertechnika fej­lődési irányát jelenleg két dolog határozza meg: egy­részt a saját profilon belü­li fejlődés, másrészt az a tény, hogy ekkora tőkével szinte kötelező új terüle­tekre is befektetni. A világ legnagyobb cégeivel in­dultak be a vegyes vállala­taink, például a Siemens­szel, az Ericsonnal, a GTE-vel. Erre az évre 25-30 százalékos növeke­dést prognosztizálunk, ami ilyen gazdasági hely­zetben egyáltalán nem rossz.- Biztosan megtehet­ném, hogy könyebben él­jek, üdülgethetnék, nya­­ralgathatnék. De nem tu­dom megtenni, nem ilyen alkatú vagyok. A saját igé­nyeimet természetesen ki tudom elégíteni, de sokkal fontosabbnak tartom, hogy itt kialakult egy cso­dálatos csapatmunka. Ezt nagyon szeretem, és meg­győződésem, hogy a sike­reink nagy része ennek köszönhető. KÉPES ÚJSÁG Ipoly pásztó éledezik Magyar milliárdos UZ1C1 A Műszertechnika Rt. kilenc éve polgárjogi tár­saságként alakult meg, ma pedig már a legnagyobb hazai magánvállalkozás. Főrészvényese és elnöke az alapító, Széles Gábor. A cég éves forgalma meg­haladja a hárommilliárd forintot. Saját tulajdonú vállalatai vannak Svájc­ban, az USA-ban, Német­országban és Tajvanon. Az Üzlet című lapban Szé­les Gábor így vall sikeré­nek titkairól:- A Műszertechnikánál nagyban segíti a helyes döntések meghozatalát az a saját fejlesztésű, számí­tógépes könyvelési rend­szer, amely hetente fő­könyvi kivonatot ad ne­kem, tehát pontosan is­merhetem a cég minden mutatóját. Amikor na­gyon jókedvű vagyok, ak­kor jó döntés-rossz dön­tési arány helyett azt szok­tam mondani, hogy min­den, amihez nyúlok, arannyá válik. A Horvátországi Ma­gyarok Szövetségének he­tilapjában, a Magyar Ké­pes Újságban Ruzsicska Mária számol be a helybe­li - így a magyar - sajtó körüli viharokról. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis a vajdasági tartományi kormány átvette a tömeg­tájékoztatási eszközök fe­letti alapítói jogok egy ré­szét, és a demokrácia je­gyében - a közösségek til­takozása ellenére - teljha­­talmúlag nevezték ki az új főszerkesztőket. így pél­dául a Magyar Szó eddigi főszerkesztőjét, Csorba Zoltánt is leváltották, hiá­ba álltak ki mellette a lap munkatársai. Az egyetlen magyar nyelvű napilap tönkretétele óriási veszte­séget jelentene a magyar­ság számára. A riporternő Csorba Zoltánt is felkereste, aki elmondta, hogy lapja igyekezett mindig tárgyi­lagos és átfogó képet adni a politikai, gazdasági és egyéb eseményekről, az olvasóra bízva a véle­ményalkotást. Csorba Zoltán magyar és más nemzetiségű kollégáival együtt vallja: nem tűrhe­tik szótlanul, hogy a hata­lom korlátlanul visszaél­jen a „jogaival”, az övékét pedig semmibe vegye. A Tartományi Bíróságon be is perelték a Tartományi Végrehajtó Tanácsot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom