Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-01 / 6. szám

40 KULTURÁLIS KÖRKÉP A Megörökítési Bizottság díját nyerték el Felleg György kitüntetése Hosszú évtizedek után először a Magyar Hírek hasábjain tért haza versei­vel az Izraelben élő Felleg György, a háború előtt Kassák Lajos köréhez tar­tozó költő. Azóta már többször hallhattuk verse­it a budapesti rádió műso­raiban, s olvashattuk őket irodalmi folyóiratokban. Ezt láttuk a moziban Isten hátrafelé Merre megy Isten? Nem tudom. Azt sem, megy-e valamerre egyálta­lán. A Jancsó Miklós- Hernádi Gyula alkotópá­ros szerint Isten hátrafelé megy. Lehet... Én a vász­non embereket látok, oko­sakat és butákat, szépeket és csúnyákat, esendő és halandó embereket, akik kivétel nélkül, mindnyá­jan - önszántukból vagy sem - valamilyen viszony­ban vannak a hatalom­mal. Nem az istenivel, ez, mint tudjuk, kifürkészhe­tetlen. Jancsóék hősei - a filmrendező és operatőr barátja - pedig éppen­­hogy kifürkészni, sőt ka­merájukkal megörökíteni akarják azt az elkesere­dett, kegyetlen harcot, amit az emberek különbö­ző csoportjai a hatalomért folytatnak. Hogy miféle Örömmel vettük a hírt, hogy Felleg György az utóbbi negyed század alatt alkotott művei elis­meréseképpen elnyerte a Magyar Zsidó Szellemi Értékek Megörökítésére alakult Emlékbizottság dí­ját, dr. Feuerstein Emil író társaságában. megy hatalomért, s hogy milyen annak a természetrajza, az bizony ebből a filmből ne­hezen ítélhető meg. A pro­dukció alighanem nem is erről szól. Sokkal inkább arról, hogy a meghaladott még nem végleg elmúlt, hogy az új - éppen új vol­tából fakadóan - még nem lehet megszilárdult, sok szempontból kialaku­latlan, s így mindenkor ki van téve a visszarendező­dés veszélyének. Közben jelszavak születnek, pro és kontra, dogmák, a végső érv azonban a fegyver, a lobogókat vörösre festő, kiömlő emberi vér. Újabb adalék az újabb dogmák­hoz, érvekhez, az embe­ribb világért folytatott újabb, embertelen eszkö­zöket felvonultató, ember­telen küzdelemhez. A fikciós történet ma játszódik, ebben a térben és időben oly parányivá zsugorodott és éppen ezért oly törékeny vilá­gunkban, ahol jelen van még (vagy újra) a Sze­génylegények, a Csillago­sok, katonák, a Fényes Színházi körkép A színtér: egy pályaud­var. Ide érkeznek, innen indulnak végtelen útjaikra a dráma hősei. A fiatal színpadi író, Nagy András Tolsztoj remeke nyomán a klasszikus szerelmi drá­mát XX. századi, sőt szá­zad végi tragédiává igye­kezett átformálni, önálló, öntörvényű drámává ala­kítva Anna Karenina egy­kori históriáját. Ahogy maga fogalmazta: „Szá­momra erről szól a mí­tosz: a modern polgári szerelem szomorúságá­ról.” A mindent átizzító szerelemről, az érzelmek megfoghatatlanságáról és zűrzavaráról, az útkeresés­ről és a kiúttalanságról be­szél Nagy András drámá­ja. S benne minden más életvitel csődjéről: a pol­gári egysíkúságban élő hi­vatalnok férj életfilozófiá­jának csődjéről éppúgy, mint a léha Vronszkij ér­zelmi elsekélyesedéséről. S e furcsa szerelmi három­szögben - amely Karenint is jóval megfiatalítja - An­szelek nemzedéke. S a ha­talomért folytatott harc szorításában talán itt van már valahol a Jövő... Hacsak az ember, kit te­remtett Isten a maga képé­re, nem megy hátrafelé... TARJÁN VERA nának szembesülnie kell az érzelmek szenvedélyes zavarával, az emberi lét kiszolgáltatottságával, a szerelmi önzés lélektaná­val. Valló Péter, a Radnóti Színház előadásának ren­dezője megfontolt színész­választásával teremtette meg az előadás rangját. Takács Katalin Anna Ka­renina alakjában egy asz­­szonyi sors teljes ívét mu­tatja meg a szenvedélyek hullámzásával, az önma­gára ismeréssel, a szere­lem megtalálásával és él­vezetével. Mellette Ando­­rai Péter Kareninja a ke­mény, megfontolt, de éle­te csődjét sejtő férfit hoz­za tökéletesen. Velük szemben László Zsolt Vronszkij szerepében súlytalan, jellegtelen - tán a rendezői szándék sze­rint. A reménytelen szerel­mek drámája Nagy And­rás „Anna Karenina pá­lyaudvarba. De nem a re­ménytelen vállalkozásé. Anna Karenina most XX. Zenthe Ferenc és Paudits Béla Webber musicaljének budapesti előadásán Jelenet Jancsó Miklós új filmjéből FOTÓ: BALDÓCZI CSABA Új magyar dráma és bibliai musical

Next

/
Oldalképek
Tartalom