Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 Egri Kati és Andorai Péter a Radnóti Miklós Színház „Anna Karenina pályaudvar” című előadásán századi asszonnyá formálva, Takács Katalin játékában emlékezetes színpadi alakká nőtt. * A Madách Színház, amely esztendőkkel ezelőtt, a „Macskák” bemutatásával - ne feledjük, a kontinensen elsőként, a bécsi premiert jóval megelőzve! - a musicalszínházak sorába írta föl nevét, most Tim Rice és Andrew Lloyd Webber legelső zenés játékával örvendeztette meg nézőit. „József és a színes, szélesvásznú álomkabát”: a furcsa, megfoghatatlannak tetsző cím bibliai históriát takar. Józsefét és testvéreiét, Izrael eladott gyermekéét és az egyiptomi fáraóét, a hét gazdag és a hét szűk esztendőről szóló tanmeséét. Képben, dalban, énekben, táncban elbeszélve. RÓNA KATALIN FOTÓ: MTI Kiállításokról - sorokban Tárlat a trónteremben A székesfehérvári István Király Múzeum adott otthont közel másfél hónapig a Duisburgban, Németországban élő Fekete Gabriella szobrászművész alkotásainak. Az Európa nyugati felén élő, művészetet kedvelő közönség jobban ismeri a szobrász tevékenységét, mint a magyarországi. Fekete Gabriella 1965-ben, mindöszsze huszonegy évesen emigrált Nyugat-Németországba, s tanulmányait a düsseldorfi művészeti akadémián végezte. 1975- ben a párizsi Cité des Arts ösztöndíjasa lett. Ahogy a gyűjteményes kiállításon is láthattuk, különös szobrászat az övé. Meditativ gondolkodásmód, sajátos jelteremtési folyamat jellemzi alkotásait. Mai, sokszor kegyetlen világunkban sugallják Fekete Szent Péter apostol frissen restaurált szobra a Magyar Nemzeti Galéria gótikus tárlatán FOTÓ: CSORBA MÁRIA Gabriella szobrai - elveszítjük egyéniségünket, nem találjuk gyökereinket. * A Magyar Nemzeti Galéria gótikus tárlatán a trónteremben három, közel kétméteres, eredeti szépségében pompázó szobrot állítottak ki. Keresztelő Szent János, a Madonna és Szent Péter apostol faragott, festett és aranyfüsttel gazdagon díszített alakjai mellett fotókon is láthatjuk a restaurálás különböző állomásait. A három alkotás az egykori Sáros vármegyében lévő kisszebeni Keresztelő Szent János plébániatemplom 1490 körül készült főoltárának alakja. Az eredetileg tizenhat szoborból, huszonnégy táblaképből és az építményből álló együttes helyreállítása nemcsak nagy kihívást, igazi csapatmunkát is jelentett a MNG Régi Magyar Restaurátor Műhely művészeinek. A munkálatokat a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank támogatta. „A ház öltözete” címmel kárpát-medencei népi vászonhímzések láthatók a Néprajzi Múzeumban a nyár végéig. A hímzések jelentős része lakástextil: ágyneműk, párnák, derékaljvégek, lepedők, abroszok, kendőfélék, amely az „első ház”, vagyis tiszta szoba állandó díszei voltak. A „hidegágy”, azaz a ravatal szőtt vagy hímzett lepedőiből, kendőiből, párnáiból a gyász színei XVill. századi sporoni lepedószél a Néprajzi Múzeum kiállításán FOTÓ: WINTER ERZSÉBET áradnak. A gyermekágyban fekvő asszony a mindennapitól eltérően színesebb, díszesebb ágyneműt kapott. Közel háromszáz hímzett textíliát mutatnak be a tárlaton, amelyek közül a legrégebbiek a XVII. század végén készültek. CSORBA MÁRIA Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon Hungarológiai kongresszus Szegeden „Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon” - címmel a József Attila Tudományegyetem szervezésében rendezi meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust Szegeden, augusztus 12. és 16. között. Huszonnyolc országból ezer résztvevőre számítanak, és mintegy háromszáz előadásra kerül sor. Az előző kongreszszus fővédnöke, öt esztendeje, Bécsben az osztrák kancellár volt, most Göncz Árpád köztársasági elnök tölti be e tisztséget. A kongresszuson nagy számban vesznek részt nem magyar, ám magyarságtudománnyal foglalkozó kutatók is. A főbb témák: Eszmék és technikák áramlása Magyarországról Európába és Európából Magyarországra; A peregrináció a magyar irodalom és művelődéstörténet különböző periódusaiban; Magyar nyelvészek külföldön, külföldi nyelvészek Magyarországon; Migrációs folyamatok és hatásuk a népi kultúrára; A szegedi táj néphagyományai és művelődése. További felvilágosítás: Monok István, JATE H-6701 Szeged, Pf. 393.
