Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Beszélgetés ^ a SZER teMMfflMlHm szerkesztőjével ~ Juhász Lászlóval, a Szabad Európa Rádió „Protestáns világ” című adásának felelős szerkesztőjével közöl beszélgetést a magyarországi református egyház hetilapja.- A legfontosabb mindig maga az igehirdetés; ez nálunk szabályos, kötött liturgiájú istentisztelet, egyfajta „rádiós templom” azoknak, akiket a magyar gyülekezet hiánya, öregség, betegség akadályoz - mondja Juhász László.- A szolgálatot amerikai magyar lelkipásztorok, Bertalan Imre, Ábrahám Dezső és társaik kezdték el. Szép hagyomány volt nálunk, hogy nagy ünnepeken mindig Gyenge Imre szolgált, aki, mint a burgenlandi református magyarok vezetője, a nem magyarországi magyarok közt az egyetlen olyan lelkipásztor, aki nem elszakadt-szétszóródott, hanem történelmi helyén megmaradt közösségben hirdethette az Igét. Újabban az igehirdetésbe bevonunk erdélyi-felvidéki lelkipásztorokat is, húsvétkor például a marosvásárhelyi Varga Lászlót hallhattuk. Ugyanakkor bekapcsolódtak ebbe a szolgálatba fiatalabb nyugat-európai lelkészek is, például a Szabad Európa Rádió „székvárosában”, a Münchenben élő Lázár J. Csaba és felesége, Lázár Enikő. A Reformátusok Lapjában közölt interjúban hangsúlyosan szó esik az 1991 júniusára tervezett II. Magyar Református Világtalálkozóról:- Engem a 14 esztendős koromban megismertmegszeretett Soli Deo Gloria mozgalom lisztenolajon „megváltott”, felejthetetlen konferenciái egy életre megtanítottak, hogy mindig azt keressem, ami összeköt, s ne azt, ami elválaszt - vallja Juhász László. - így ez esetben is vallom: búnbánat esetén kötelező a búnbocsánat, bárki legyen is a bűnös! Robbantva nem lehet megújulni. Ha eljövök a találkozóra, a magyar református egyház 400 esztendejét tisztelem meg, nem a negyvenét. Remélem, a ma még vonakodógyanakvó nyugat-európai magyar református lelkészek is belátják: ez nem politikai gesztus, hanem esély arra, hogy a közös hazát legalább a közös hitben valósággá tegyük. Mai nemzetfelfogások A 168 óra című politikai hetilap Csepeli György tanulmányát közli napjaink nemzetfelfogásáról.- Kézenfekvő, hogy a nemzetről folytatott mai, kelet-európai vitákban elkülönítsük a „zárt” és a „nyílt” nemzetfelfogásokat - olvassuk e sokat vitatott kérdésről szóló vélekedés bevezetőjeképpen.- A zárt nemzetfelfogás visszametszi a nemzet eredendő integratív képességét - véli Csepeli György.- Kiszorít, üldöz, reménytelenül konfrontál s vak hűséget követel, mintha csak hadat viselne. Tekintélyelvű uralom, antidemokratikus társadalmi berendezkedés a következmény. Tömeglélektani csordaszellemmé silányul a nemzeti hovatartozás egyéni megvallásának etikuma, bornírt ellenségeskedéssé torzul a más nemzeti csoportok tagjai iránt érzett természetes és viszonylagos különbözőség. A paranoid, monologikus és gondolatilag felhizlalt nemzeti tökély képzete alapján pedig elkülöníthetőknek tűnnek a társadalom „nemzeti”, „nemzetibb", illetve „kevésbé nemzeti”, netán „nemzetietlen” tagjai, csoportjai, valamint azok politikai, kulturális, gazdasági és egyéb megnyilvánulásai, cselekvései.-A nyílt nemzetfelfogás a nemzeti hovatartozás kulturális és etnikai homályba vesző szempontjait éppen nem tagadva - de magánüggyé lefokozva - a nemzeti keretek között szerveződő társadalom politikai viszonyainak gyújtópontjaként ragadja meg a nemzeti mozzanatot. A szüntelenül űjraalkotandó politikai közmegegyezés és az abból fakadó kormányzati szuverenitás legitimáló elve lesz ezáltal a nemzeti keret, mely szükségképpen elveszti előírásos, normatív, kiszorító jellegét. Cserébe a politikai, jogi, gazdasági, kulturális és társadalompolitikai tények sokaságának leíró elvévé változik. A nemzeti gondolat ezáltal válik a huszadik század harmadik harmadához méltó módon modernné és európaivá, hiszen megszabadul az „újjászületés”, „feltámadás”, „megújhodás” ideológiai eszközökkel megkonstruált tökélyének veszedelmes szuggesztiójától. Csepeli György tanulmánya - amelyből itt csak néhány gondolatot ragadhattunk ki - a következők hangsúlyozásával zárul:- Kelet-Európa Nyugat felé menekülő nemzeti társadalmaiban - s így Magyarországon is - ott és olyan mértékben juthat érvényre a nyílt nemzetfelfogás, ahol a központosított újraelosztás intézményeivel szemben életre kap és megerősödik, illetve túlsúlyra jut a piaci szerveződés, a horizontális politikai, kulturális és szociális öntevékenység. Ez paradox módon még azok tényleges érdeke is, akik a zárt nemzeti gondolatot érzik magukénak, hiszen ez esetben, még ha kisebbségbe szorulva is, egy gazdag, polgáriasuk, a modern európai mintákhoz igazodó, „olajozottan működő” hazában kerülhetik el a tönkremenést, mely elől egyébként ők éppúgy, mint politikai ellenfeleik, nem menekülhetnének. Eladó szállodák Pesti í Hirlap A hatvanegy éves Németh János két társadalmi rendszert meg- és túlélve, a harmadiknak már a kezdetén kezdi elveszíteni a reményét, hogy amit a „nép nevében” elvettek tőlük, s ami szerintük, a mai jog szerint is az övék, azt még egyszer visszakapják. Az új napilapban izgalmas beszélgetés olvasható egy hajdani hoteltulajdonossal. Miután az Állami Vagyonügynökség bejelentette az első privatizációs programot, amelynek keretében a HungarHotels szállodaláncot is privatizálják, több levél jelent meg a sajtóban. Feladóik olyan egykori szállodatulajdonosok és örököseik, akik azt sérelmezik, hogy az állam az ő figyelmen kívül hagyásukkal privatizálja egykori tulajdonukat.- Méghozzá úgy, hogy sem az akkori, sem az általános polgári jog szabályai szerint nem szűnt meg a tulajdonjogunk - állítja
