Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

SAJTÓTÜKÖR 37 Új­zsidó iskola yiagwVmzol Németh János, aki ma a Béke Szálló tulajdonosa lehetne. A riportból megtudjuk, hogy a Béke az egykori Britannia Szálló, amit 1926-ban vásárolt meg Németh Aladár egy angol tulajdonostól. Nagyon ke­mény feltételek mellett, részletfizetéssel jutott hoz­zá, s angol fontban kellett törlesztenie. Németh Ala­dár (Németh János nagy­apja) nagyszerűen értett a konyhához és a vendéglői pincészethez. Valóságos művésze volt az emberek­kel való érintkezésnek akár vendégről, akár al­kalmazottjáról volt szó. A Németh család ké­sőbb osztályellenség lett. A szállodatulajdonos utó­dainak egy szava sem le­hetett, amikor eljött az ál­lamosítások ideje. Né­meth János még ma is el­komorul, ha azokról az időkről beszél:- 1948. május 15-én megjelent egy „úriember”, és átvette a szállodát, amely részvénytársaság­ként működött, s minden részvény a szüléimé volt. Meghatalmazással jött az az ember, Lauernek hív­ták, s utánunk ő volt a szálloda első vezetője. Az íróasztaltól kezdve az ira­tokig mindent neki kellett átadnunk, még a pénztárt is, mindenféle kártérítés nélkül. Attól kezdve nem volt szavunk a szállodá­ban. Rövid ideig még ott lakhattunk, azután átköl­töztettek bennünket a ven­déglátósok otthonába, de néhány hónap múlva azt is elvette a párt. Egy roko­nunknál kaptunk szobát, majd 1951-ben kitelepítet­tek bennünket Tokaj- Hegyaljára. Ott is csak egy hónapot tölthettem, mert elvittek munkaszol­gálatra.- Nem visszakapni sze­retnénk a szállodát - mondja Németh János teljes kártalanítást sem ké­rünk, hiszen nagyon jól tudjuk, milyen nehéz gaz­dasági helyzetben van az ország. A HungarHotels privatizálása a mi érdeke­ink figyelembevétele nél­kül azonban vagyonátját­szás, hiszen új tulajdono­sokhoz kerül, s még rész­legesen sem kártalaníta­nak bennünket. Mindösz­­sze azt szeretnénk, ha az új hatalom legalább névle­gesen elismerné a magán­­tulajdon sérthetetlenségét és szentségét. Csak azt a gesztust kérjük, hogy a fönnálló hatalom elismer­je egykori jogainkat, s kí­nálja fel a lehetőséget, hogy visszakapjuk tulaj­donunkat, hiszen helyre­állt a jogrend. Ez vissza­adná az egykori tulajdo­nosok bizalmát, s az új ha­talom magának is rendkí­vüli bizalmat vívna ki, ami egyben anyagi haszonnal is járna. Nagyon sok olyan, Nyugaton élő tár­samról tudok, aki vissza­jönne Magyarországra, s nem kérné egykori tulaj­donát, hanem pénzt hoz­na, ha erkölcsi elégtételt kapna. Az elgondolkodtató írás végén az egykori tu­lajdonos rámutat:-El tudnám képzelni, hogy a mai Béke Szálló vagyonának részarányos tulajdonjogát megkapjuk. Úgy számoltam azonban, hogy a részvényeknek kö­rülbelül egyharmada illet­ne meg bennünket, hiszen az államosítás óta már át- és továbbépítették, fölújí­tották, korszerűsítették a szállodát. A részvényeket természetesen nem ad­nánk el, nem spekulál­nánk ezzel, részt vennénk a részvénytársaság mun­kájában. Értek a vendég­látóiparhoz, hiszen egész életemben a szakmában maradtam. Dolgoztam például az Astoriában, a Gellértben, a bécsi és a budapesti Hiltonban, s legutoljára a Thermal Ho­telben. Karrierem egészen a szobafőnökségig tar­tott ... Azóta nyugdíjas vagyok, de szívesen foly­tatnám a munkát. Bízom a korrekt üzletemberekben, abban, hogy ha nélkülünk indul a privatizálás, akkor odaállnak az állami képvi­selő elé, s azt mondják: csak akkor veszünk rész­vényeket, ha az egykori tulajdonosok is társaink lehetnek. A Lauder Javne Közös­ségi Iskola és Óvoda ke­letkezéséről közöl tudósí­tást a napilap.- Két évvel ezelőtt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létrehozott egy alapítványt, amelyet igen sokan anyagilag is támo­gattak - mondja dr. Vár­hegyi György iskolaigaz­gató. Miután az első fon­tos kérdés az volt, hogy egy magyar zsidó iskolát kívánunk létrehozni és működtetni, igyekeztünk az alapfilozófiát tisztázni: minek tekintjük, hogyan fogjuk fel a zsidóságot. Kezdetben az iskola zsidó világi iskolának indult. Később ezen azért változ­tattunk, hogy ne zárjuk ki belőle azokat a csoporto­kat, amelyek szorosan kö­tődtek a valláshoz. Isko­lánk zsidó közösségi isko­la, amelynek sajátossága, hogy nem vallásként te­kinti a zsidóságot, hanem mint népet, és azt a kultú­rát igyekszik megismertet­ni, amely ennek a népnek a kultúrája. Ezt a kultúrát javarészt a zsidó vallás közvetíti és őrizte meg mindmáig. De miután a magyar zsidóság döntő ré­sze nem vallásos, mi a val­lást mint a zsidó kultúra egy részét fogjuk oktatni. Olyan iskolát szeretnénk létrehozni, mely ezentúl elősegítené a zsidó szemé­lyiségtudat kialakulását is. Vagyis azt, hogy akik el­vesztették, föladták, visz­­szataláljanak ahhoz. Sze­retném hangsúlyozni, hogy ez az iskola nyitott mindenfajta irányzat, a vallásos és nem vallásos hatás előtt is. A beszélgetés, amelyből itt csak részleteket tudunk kiragadni, így folytatódik:- Magyarországon most két új zsidó iskola szüle­tett meg. Sok amerikai tá­mogató ragaszkodott ah­hoz, hogy a vallás ortodox módját tanítsuk, és hogy ne magyar, hanem ameri­kai irányítás alatt működ­jön. így jött létre a Wesse­lényi utcai ortodox zsidó iskola. De nekünk is akadtak támogatóink, akik a mi szempontjainkat elfogadták, és még hang­súlyozni szeretnénk, hogy mi megtartottuk és ragasz­kodunk ahhoz, hogy isko­lánk magyar irányítású le­gyen. Ezt a szempontot fogadta el az amerikai milliomos, Ronald S. Lau­der, akinek a nevét az is­kola fölvette, Estéé Lau­der fia, aki az Egyesült Államok bécsi nagykövete volt. Az ő támogatásával jött létre a szarvasi zsidó ifjúsági tábor is, s az ő se­gítségével tudtuk létrehoz­ni ezt az iskolát. Az épüle­tet a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium té­rítésmentes használatra tíz évre adta át nekünk, ame­lyet most 18 millió forint értékben átépítünk. Isko­lánk tizenkét évfolyamos. Ebből hat évfolyamon ke­resztül alsó, hat éven át felső tagozaton tanulnak a gyerekek, de mindezt megelőzi egy óvoda is: te­hát lényegében hároméves kortól tizennyolc éves ko­rig tagja valaki az iskolá­nak. Az első elemi osztály második félévétől kezdve már elkezdik az angol nyelv tanulását és a vallá­si tradíciók alapjait. A második osztálytól kezdve pedig már a héber nyelvet is tanulják. A zsidó törté­nelem tanítása is végighú­zódik a tanterven. Ezenkí­vül a modern Izrael törté­netét is tanulják. Tudniil­lik az a véleményünk, hogy a zsidóság hazája Iz­rael. Megismertetjük Izra­el szerepét, elképzeléseink szerint kirándulásokat, lá­togatásokat szervezünk, lehetővé szeretnénk tenni, hogy aki akarja, Izraelben folytathassa tanulmánya­it.

Next

/
Oldalképek
Tartalom