Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Hinni tanít Keresztyén gyermekújság Ötven esztendő múltán újból oly újságot adhat gyermeke kezébe a hívő szülő, mely bizton segítségére lesz a keresztyén életre nevelésben. Az Örömhír, a Vasárnapi Iskolai Szövetség gyermeklapja - egyik szerkesztője munkatársunk, Zika Klára - a Jézus felé vezető utat egyengeti kis olvasói előtt, sok-sok szeretettel, hivatástudattal, műgonddal. Akik e kis lap hasábjain tanítják a gyermekeket - bármily komoly legyen is a tárgy -, azt könnyen befogadható stílusban és szórakoztatva teszik. Ugyanez mondható el Gaal Éva művészi illusztrációiról is. (A következő Könyvkóstoló Hómantól Koestlerig címen lehet előfizetni az évi hat számra, mindössze 120 forintért: Örömhír szerkesztősége, 1068 Budapest, Felsőerdősor u. 5.) Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet 1-5. A Maecenas Könyvkiadó jóvoltából egy újabb klasszikus sorozatunkat üdvözölhetjük hasonmás kiadásban. A szerzők - igazat mond a korabeli előszó - saját, kiterjedt kutatásaikon kívül a századelő gazdag részletkutatásának eredményeit is bedolgozták könyvük anyagába. Arra azonban nyilvánvalóan ők sem gondoltak, hogy az idő nem fogja meghaladni művüket. A mai olvasó figyelmét erre is fel kell hívnunk. Hiányérzete akkor támadhat inkább az újrakiadást olvasónak, amikor keresi a magyar és a szomszédos népek sorsának együttlátását. A magyarázat elsősorban abban keresendő, hogy a szerzők korában a szomszédos kis népek történetírása csak feltörekvőben volt. Történetírásunk ma már sokkal erősebb közép-európai kötődéssel látja a magyar nemzet történetet, mint az látszott hat évtizeddel ezelőtt. Mégis: ez a mű máig túl nem haladott irodalmi formában előadott történelmi szintézis. A közönségnek íródott igazi történelemkönyv. A szép kiállítású, igényes kiadványt Glatz Ferenc kortörténeti tanulmányfüzete egészíti ki. D. és P. Alexander: A Biblia kézikönyve. Egy határainkon túli egyházi kiadó, az Újvidéken működő Agapé gondozásában látott napvilágot az első igényes, magyar nyelvű, tudományos-népszerűsítő bibliai kézikönyv. A közel 700 oldalas, nagy alakú könyv eredetileg angol nyelven jelent meg: „The Lion Handbook to the Bible”. Ez a mű páratlan kincsesbánya lehet mindazok számára, akik szeretik vagy szívesen megismernék a Szentírást. Artur Koestler: A tizenharmadik törzs. Az 1905- ben, Budapesten született szerző ebben a könyvében arra vállalkozott, hogy bebizonyítsa: a kelet-európai zsidóság túlnyomó többsége nem sémi, hanem kazár eredetű. Ha ez így van, ez azt jelentené, hogy őseik nem a Kánaánból, hanem a Kaukázusból jöttek, ahonnan például a germán törzsek is elindultak nyugat felé. Ha Koestler elmélete nyilván vitatható is, vitathatatlan az izgalmas eredettörténet írói eleganciája, amint az a tény is, hogy a zsidóság, a más népekkel való sok évszázados együttélés során, etnikailag nem maradt - maradhatott - homogén. A könyvet a Kabala Kft. adta ki. Kiss Gábor: Erdélyi várak. várkastélyok. Ezt az óriási ismeretanyagot átfogó, eredeti forrásokat Színházi körkép Zemlényi Zoltán sorsát tizenévesen, az élet kapujában törte derékba egy majdnem tragikus kimenetelű autóbaleset. A fiatalember életben maradt, de magatehetetlenül, mozgás- és beszédképtelenül tengette napjait a tolókocsiban, egészen addig, amíg iszonyatos fizikai és lelki kínok árán felülkerekedett betegségén. Újra tanult járni és beszélni, s mindvégig megőrizte humorát, ironikus életszemléletét. Ennek a küzdelemnek az „útleírása” Z. Z. naplója, amely - Mészöly Gábor társszerző-dramaturg együttműködésével -bőven idéző munkát (Panoráma Könyvkiadó) ajánlhatjuk az utazóknak is, akik a jövőben feltehetően egyre többen keresik majd fel az e kötetben bemutatott történelmi emlékhelyeket. A magyar történelem sorsdöntő eseményei közül jó néhánynak volt a színhelye Erdély. Fontos történelmi szerepét várak, várkastélyok sokasága is jelzi. Kortárs Magyar írók K islexikona 1959-1988. Magvető Könyvkiadó. Az érdeklődők, irodalombarátok és szakemberek egyaránt haszonnal forgathatják ezt a tájékozódást alapvető életrajzi és bibliográfiai adatokkal segítő kötetet. BABITS ANTAL Hoppárézimi! címmel jelent meg, s amelyet a Madách Kamara mutatott be. Huszti Péter rendezése nem a tragédia rettenetét hangsúlyozza, hanem a főszereplő - Ternyák Zoltán bravúros alakítása - hallatlan élni akarását, a szellem mindenhatóságát példázza. * Katona József Bánk bánját először 1833-ban mutatták be, Kassán. „Nemzeti tragédiánk” azóta számtalan színrevitelt ért meg, születtek előadások, amelyek a szín-Szegedi Erika és Rajhona Ádám az új Bánk bánban Bánk bán meg a Takarítás
