Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 pádról „üzentek” a kor kimondhatatlan kérdéseire. És bizony akadtak olyanok is, amelyek nem igazán tudták bizonyítani Katona művének valós értékeit. Az idő eljárt a Bánk bán aktualitása felett. így gondolhatta Berényi Gábor, a Játékszín igazgatója is, amikor a színmű kamaraváltozatát vitte színre. A megújítás szellemében megszabadította a darabot az évtizedek során rárakódott hazafias sallangoktól, s az esendő, személyes sérelmét is megtorló férfit helyezte a cselekmény középpontjába. Jeleneteket hagyott ki vagy csoportosított át, csökkentette a szereplők számát. Az eredmény: a Bánk bánról elszállt a por, az „átszabás” sikerrel járt. Nem kis szerepe van ebben a címszerepet alakító Rajhona Ádámnak, valamint Mádi Szabó Gábornak, Benkő Gyulának, Szegedi Erikának, Fazekas Zsuzsának. A József Attila Színház Stúdiószínpadán - szűk térben, kevés néző előtt - játsszák Nádas Péter Takarítás című színművét, a kortárs dráma egyik legjobbját. Nádas darabjai nehezen adják meg magukat a nézőnek, nem véletlenül kíván a szerző „öszszelélegzést” a játszók és a közönség között. A Takarítás három ember, két nő és egy férfi drámája. Miközben a szünet nélküli játékban - fizikai értelemben vett takarításban - megtisztul a lakás, rekonstruálódnak a múlt eseményei, tisztázódik a szereplők egymáshoz való viszonya. Balikó Tamás szereplőválasztását jól igazolja vissza Pécsi Ildikó közönséges-szenvedő Klárája, Fehér Anna hol okos, hol agresszív Zsuzsája és Rékasi Károly ösztönös-tudatos Jóskája. I ARJÁN VERA Kiállításokról - sorokban Kozmikus egyensúly és Bajor Giziék A Pécsett született Nádor Judit a bukaresti művészeti főiskola grafikai szakán végezte tanulmányait. Ott ismerte meg Chiléből való férjét, akivel 1976 óta második hazájukban, Spanyolországban élnek. Tavaly október végétől november 20-áig a budapesti Várszínház Galériában, míg ez év február végétől a párizsi Magyar Intézetben láthatják Törőcsik Mari, Szeleczki Zita és Csikós Rózsi a Színészmúzeumban Gobbi Hilda is helyet kapott a Színészmúzeumban a képzőművészet kedvelői űj, sajátos technikával készített kompozícióit. Festményein elsősorban tájakat ábrázol. A látszólag valóságos természeti ké pék azonban fiktívek, a fantázia szüleményei. Kitalált egy űj diszperziót a művész, a kócszerű anyagot festékkel fogja össze, s a hol vastagon, hol vékonyan széthúzott anyag szerves alkotórészévé válik festményeinek. Nádor kilépett a síkból, plasztikus alkotásait többrétegűén festi-színezi. Az ember és a természet megromlott viszonyáért aggódik, s ahogy vallja, csak egy teljesen ősi-új világérzés változtathatja meg tudatunkat, hogy visszaállítsuk a természet eredeti méltóságát. Egy olyan piktúrát szeretnék létrehozni - fogalmazta meg ars poeticájában -, amely aktív szellemi katalizátorként hat, belső harmónia eléréséhez segít. * Két év után újra megnyitották a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Közben az alapító, a múzeum létrehozója, Gobbi Hilda is lakója lett az emlékháznak amelyben ott van Somlay Artúr, Uray Tivadar, Gombaszögi Frida, Gőzön Gyula, Jávor Pál, Kabos Gyula, Csortos Gyula, Darvas Lili. Várkonyi Zoltán - és még hosszasan sorolhatnánk. „Végre együtt vannak, egymás között - hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok” - írta Gobbi. Hisszük, ő is. * Az Iparművészeti Múzeum 1988-ban nagyszabású vállalkozásba kezdett. Az európai iparművészet stíluskorszakai címmel kiállítássorozatot indított útjára, a közönség és a szakma elé tárva a hazai és egyetemes műkincsek legszebb darabjait. A korszakok művészettörténetét a Reneszánsz és manierizmussal kezdték, majd - a még mindig nyitva tartó - a Barokk és rokokóval folytatták, legfrissebben megnyitott tárlatuk pedig A klasszicizmustól a biedermeierig címmel reprezentatív válogatást nyújt - az eddigiekhez hasonlóan - az ötvösség, a kerámia és a textilművészet, a bútorok, az apró tárgyak, így legyezők, miniatűrök, viseleti darabokból, végigvezetve a látogatót az 1770-1830 közötti korszakon. (csorba)
