Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
52 SPORT Magyarok és a harci művészetek A fegyver nélküli küzdelem, a harci művészetek története évezredekre nyúlik vissza. Bölcsője a távol-keleti országokban ringott. Kínában kung-fu. Japánban karate és judo, Koreában taekwon-do néven újultak meg az ősi hagyományokat őrző sportágak. Növényi Norbert (balról) a birkózás olimpiai aranyérmese, aki kick-boxban is világbajnok lett FOTÓ: ZÁHONYI IVÁN Magyarországon a nyolcvanas évek elejéig jóformán csak külföldről behozott könyvekből, folyóiratokból ismerkedhettek az érdeklődők a harci művészetek egyre nagyobb számú ágazataival. Külföldre került magyarok és Magyarországra jött külföldiek révén azonban egyre növekedett a harci művészetek hazai tábora. Ezek a harci művészetek minden hivatalos támogatás, elismerés nélkül is terjedtek, talán éppen a háttérbe szorítás, a tiltás gyarapította lelkes híveik létszámát. A cselgáncs jelentette az egyetlen kivételt, amely már 1906 óta igazán jó termőtalajba mélyeszti gyökereit. Már a harmincas években is írtak ki versenyeket, de az önálló szövetség csak 1957 óta működhet. Tuncsik József 1976-ban, Csák József és Hajós Bertalan 1984-ben nyert Európa-bajnoksugot, es a legjobbak az olimpiai játékokon is sikeresen szerepeltek. A karate jóval később kezdett éledezni. Előbb 1974-ben a legősibb ágazat, a sholokan, majd a nemzetközileg jóval fiatalabb kyokushinkai toborzott híveket. A klubok száma azóta egyre csak növekszik, és napjainkban már a shito, a wado, valamint a godju-riu képviselőit is megtaláljuk az edzőtermekben és a versenyeken. A magyarok kyokushin szakágban jeleskedtek leginkább, Bódi István és Bodza József már Európa-bajnoki érmet is szerzett. A taekwon-do hívei még ennél is eredményesebbek. Ez a koreai eredetű szakág két világszövetség irányításával működik. Az 1TF - a nemzetközi taekwon-do szövetség - Csoj Hong Hi vezetésével hamarabb jelentkezett hazánkban. Harmath László már a hetvenes évek második felében megalakította az első szakosztályt. Engrich Mariann, Papirovnyik Mónika, Rajkai Andrea, Kili Anikó, Lantos Gyula, Patakfalvy Miklós, dr. Antal László, Máté József már világ-, illetve Európa-bajnoksággal büszkélkedhet. A taekwon-do másik szövetsége Szöulban, a Koreai Köztársaságban székel, s bár elnöke Un Young Kim, az ismert sportdiplomata, csak jóval később mutatkozhatott be Magyarországon. A szakágnak ez az irányzata már az olimpiai játékokon is leadhatta névjegyét, legjobbjaik nagyon sikeres bemutatót tartottak a szöuli olimpián. A kick-box a nyolcvanas évek elején akkor még all-style néven az Egyesült Államokból érkezett, s viharos gyorsasággal terjedt. Számos világ- és Európa-bajnoka közül is kiemelkedik Növényi Norbert, az olimpiai bajnok birkózó, aki alig kétéves ismerkedés és felkészülés után Münchenben világbajnokságot nyert. Katona Barnabás, Hugyetz Lajos, Szűcs Zoltán és Gönczi János pedig tavaly lett világbajnok, míg a lányok közül Szepessy Aliz, Benne Márta és Kocsis Tünde őrzi vitrinjében világversenyen szerzett aranyérmét. A ju-jutsu szakágban egyelőre még nem rendeznek magyar földön versenyeket, de több bemutatón bizonyosodott be, hogy nagyszerűen felkészült fiatalok űzik ezt a sportot is. Az önvédelemnek ez az ága a keményebb. De a lágyabb irányzatnak, az aikidónak hívei is helyet követelnek maguknak a harci művészetek mindinkább szélesedő palettáján. Egészen kis, de annál lelkesebb csoport űzi a kendót, a botvívásnak ezt az ősrégi formáját. Már kung-fu oktatás is folyik Budapesten. Az imádkozó sáska stílust Bánhegyi László, az egykori kiváló kosárlabdásból lett Európa-bajnok honosította meg, de a wing-tsung irányzat is kezd kibontakozni. A harci művészetek kezdetben csak az afféle megtűrt sportágak közé tartoztak. Hivatalos elismerést 1980-ban harcoltak ki, amikor a cselgáncsszövetség mellett működő karate szakbizottságra bízták az irányítást. A sportági szakszövetségek önállósulásával újabb kedvező változás történt, hiszen megalakult a Magyarországi Harci Művészetek Szövetsége, a főtitkári tisztet Popper György tölti be, aki a nemzetközi szövetségben is tevékenykedik. A különféle ágazatok számos nagy világversenyt is rendeztek már a magyar fővárosban.
