Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
az emberi alakban a változatlan állandót, az élet rejtőzködő törvényeit keresi. A természetben feloldódó expresszív szemléletet, gondolkodásmódot tudja megmutatni a fával úgy, hogy a környezetet felmelegíti, feljavítja, emberi léptékűvé teszi. Kós keze nyomán az anyag természetéből adódó lehetőség még fokozódik, egyszerűen azért, mert az alkotó rendkívül precíz, pontos, rendet, fegyelmet, gondolati és esztétikai tisztaságot tartó, követelő fafaragó művész. A kolozsvári kiállítás anyaga együtt is, de külön-külön minden egyes alkotás is sugározza Kós András művészetének mának szóló üzenetét: a békességet, a megértést, a harmóniát. BIHARI JÓZSEF Offenbach, Farkas Ferenc, Presser Gábor Jövő évi operatervek A négy év után leköszönő főigazgató - Petrovics Emil r ismertette a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új szezonjának premierjeit. Eszerint - hatéves kihagyás után - felújítják november elejére Offenbach Hoffman meséi című művét, amelynek rendezője Kerényi Miklós Gábor, a karmestere pedig megosztva Oberfrank Géza, illetve Selmeczi György, mint meghívott vendég. Ennél sokkal érdekesebb premier várható a jövő év elejére, amikor új Tokody Ilona és Kelen Péter Verdi A végzet hatalma című operájában FOTÓ: SZIGETI TAMÁS magyar opera ősbemutatójára kerül sor. Márai Sándor halálával ugyanis elhárultak a jogi akadályai annak, hogy színre vihessék Farkas Ferencnek tíz évvel ezelőtt az ő szövegére írott dalművét, amelyik a zenés változatban az Egy úr Velencéből címet kapta. (Márai Sándor ugyanis életében nem járult hozzá munkáinak magyarországi bemutatásához.) A világpremier meghívott rendezője Szikora János lesz. A szezon érdekessége még, hogy februárban oratóriumszerű előadásban kerül színre Mozart: Titus című operája, amelyik eddig még soha nem szerepelt az Operaház repertoárján. A koncertszerű premiert Boschán Daisy rendezi, karmestere pedig Erik Bergel, aki a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnökkarnagya. Hogy a. táncművészettel se bánjunk mostohán, hadd említsük itt meg a régóta külföldön élő-alkotó Róna Viktort, aki időközben koreográfusként is nemzetközileg elismert lett. Áprilisban saját verzióját tanítja be Csajkovszkij Csipkerózsika című örökzöld táncjátékára. Hasonló jellegű meglepetésnek ígérkezik Tóth János magánénekes rendezői vállalkozása az évad végén, Weber: A bűvös Vadász című operájának színrevitele, ahol partnere: Lukács Ervin karmester, illetve a még főiskolai hallgató Kollár Imre lesz. Az Erkel Színház első premierje novemberben balettbemutató lesz Fodor Antal koreográfiájával, Presser Gábor zenéjére Mindhalálig tánc címmel. KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 A könnyű műfaj kedvelőire is gondoltak az illetékesek, amikor februárra tervbe vették Johann Strauss Cigánybárójának felújítását, mégpedig Iglódi István rendezésében. Végül Ponchielli: Giocondáját Mikó András rendezi áprilisban, a karnagy a világhírű Lamberto Gardelli, illetve a hazai közönség kedvence: Medveczky Ádám lesz. (w. i ) Könyvújdonság A császár és az asszonyok Amikor 1914 nyarán megjelentek a szép, színes, romantikus falragaszok Monarchia-szerte, amelyen a „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” felirat felett az imazsámolyán térdeplő öreg császár-király volt látható, ki gondolhatta még, hogy a nagy öregemberrel és a nagy háborúval egy kor ér hamarosan véget. Egy kor, amely minden konfliktusa mellett is garantálni tudta az élet minőségében a boldog békeidők illúzióját. A legendás, romantikus 19. század minden bizonnyal nem 1899. december 31- én éjfélkor, hanem csak 1916. november 21-én, Ferenc József halálakor ért véget, amikor birodalmának első és legszorgalmasabb hivatalnoka és Európa utolsó nagy gavallérja megtért őseihez a bécsi kapucinus kriptába. Ferenc József zárkózott, kissé tán rideg, kötelességtudó, a birodalom érdekeinek saját magánéletét is habozás nélkül alárendelő államférfi volt. Házasságuk első időszakában valójában reménytelenül szerelmes volt gyönyörű feleségébe, de Erzsébet királyné törékeny, bonyolult lelkét soha nem nyerhette meg igazán. A boldogtalan házastársak elhidegülése után, a még Erzsébet által finom tapintattal választott Schratt Katalinon, az évtizedekig „szolgáló” hivatalos barátnőn kívül, kevés nő keresztezte az uralkodó életét. Ezért megfoghatatlan szinte, hogy majdnem annyi írásmű foglalkozik Ferenc József szerelmi életével, mint bizonyíthatóan aktívabb és kikapósabb uralkodótársai, a francia IV. Henrik, a XIV. és XV. Lajosok, az angol VIII. Henrik, a Mediciek, vagy az orosz Nagy Katalin kalandjaival. A Ferenc Józsefről szódé számos írásmű között is egészen ritka olvasmány Kalász (Kellner) József, írói álnevén Szőgyén-Wittenbach Hubert újságíró rendkívül olvasmányos regénye. A regény a Zrínyi Kiadó gondozásában került első ízben a magyar közönség elé. PUSZTASZERI LÁSZLÓ
