Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
A TÖRTÉNELEM ÁTGYALOGOLT RAJTUK 25 Szabó Imréné a sváb nyelvvel is megismerteti diákjait fotó: csigó László MIT HOZ A JÖVŐ Vajon hogy látja a hazai németség jelenlegi helyzetét, jövőjét, a Magyarországi Németek Szövetségének lehetőségeit a szervezet főtitkára, Hambuch Géza?- Ha egy nemzetiségi kisebbséget el akarnak sorvasztani, akkor nem kell mást tenni, mint megszüntetni a zárt közösséget. Ezt megtették a németekkel, amikor 1944-45-ben 60-65 ezret elhurcoltak a Szovjetunióba, 1946-48 között pedig 200 ezret kitelepítettek. A magyarországi németeket rettenetesen megfélemlítették. Nem számítottak embernek, és ez az idősekbe mélységesen beleivódott, s talán át is öröklődött a fiatalabb nemzedékekre. Csaknem teljesen elveszítettük az anyanyelvűnket, pedig egy kisebbség fennmaradásának ez a legfontosabb záloga. A második világháború után a németség menekülni akart német mivoltából, mert számára ez akkor életkérdés volt. Aki ugyanis 1941-ben németnek vallotta magát a népszámláláskor, eleve háborús bűnösnek számított. Egy ilyen nagy sokkot egy kis nemzetiség nem tud teljesen kiheverni öt évtized alatt sem. Meg kell tehát szabadítani bennünket a belénk táplált bűntudattól. Alapvető változásnak kell bekövetkezni az oktatási rendszerben: átmenetileg el tudom képzelni a kétnyelvű, illetve az emelt szintű német oktatást, de a cél a német tannyelvű iskola. Dél-Tirolban, ahol 280 ezer német él (igaz, más a történelmi múltjuk, mint a miénk) kétféle iskola van: olasz és német. A szülőre bízzák, hogy melyiket választja. A szünetben ott németül beszélnek egymással a gyerekek - Taksonyban egy szót sem lehet németül hallani. Olyan osztályban, ahol nincs kétnyelvű oktatás, a legegyszerűbb mondatokra sem tudnak válaszolni a gyerekek. A nyolcvanas években jelentősen kiszélesedett együttműködésünk a Német Szövetségi Köztársasággal, de az igazi fordulópont 1987-ben következett be, amikor Bonnban aláírták azt a nyilatkozatot, amelynek értelmében az NSZK kormánya támogatja a magyarországi németek anyanyelvi oktatását, kultúrájának ápolását. Itt, a szövetségen belül működik a magyarországi németek alapítványa és Baden Württembergben egy hasonló. Mindkét alapítványnak az az elsődleges feladata, hogy bátorítsa a partnerközségi kapcsolatokat, azokat anyagilag is támogassa. A partnerkapcsolatokba jóformán minden belefér: a diákcseréktől kezdve a gazdasági együttműködésig. Az iskolák technikai felszerelést, értékes német könyveket kapnak, sok fiatal ösztöndíjban részesül. Baján német iskolakomplexum épül: óvoda, általános- és középiskola, valamint diákotthon. De az NSZK csak akkor folytatja a bajai iskola támogatását, ha a magyar fél is teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, vagyis magára vállalja a költségek felét. A német szövetség sok területen úttörő szerepet töltött be. Talán ennek köszönhetjük, hogy felvettek minket az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójába és az Európában élő németek munkacsoportjába. Felvettük a kapcsolatot a dél-tiroliakkal, a Dániában, a Belgiumban, Franciaországban élő németekkel. Eddig nem sikerült a hivatalos kapcsolatfelvétel a Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban élő németséggel, de ez nem rajtunk múlt. Szövetségünket meg akarjuk újítani, új választásokat, külön kongresszust tartunk. Fontos számunkra, hogy minden érintett községben létrejöjjön valamilyen német közösség - legyen az egyesület, klub -, amely az ottani németség igényeit szolgálja, érdekeit védi. Bízom abban, hogy sikerül a magyarországi német nemzetiséget felráznunk hosszú, kényszerű álmából és visszanyerjük egészséges nemzeti tudatunkat, önbecsülésünket. Reméljük, hogy a rendszerváltás során Magyarország alapjában megváltoztatja nemzetiségi politikáját, s az új országgyűlés egy olyan kisebbségi törvényt hoz, amely a szép szavak mellett támogató, jogi garanciákat is ad. ZIKA KLÁRA