Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Az értelmiség ■ ■■ «■ # gg | jovojerol A közéleti hetilap a Magyar Tudományos Akadémia távozó elnökével, Berend T. Ivánnal közöl beszélgetést a magyar értelmiség helyzetéről, lehetőségeiről. Vajon mi készteti a tudományos elit tagjait arra, hogy kihasználva a meglévő nyugati keresletet, lakó- és munkahelyet változtassanak, hogy „elpályázzanak” az országból? - kereste a választ a beszélgetés.- Ez a tendencia egyre erősödik - mutatott rá Berend T. Iván. - Az okok közül az első helyen emelem ki a kutatási feltételek rohamos és tartós romlását. Az anyagi tényezők megromlásán kívül az utóbbi években felerősödtek bizonyos tudományellenes hangulatok is. Ugyanakkor a rendszerváltással személyes őrségváltás is járhat, vagyis személyi változások a különböző posztokon. Mindez a nagypolitika sikjától függetlenül - de nem teljesen függetlenül -, önállóan játszódhat le, és ez is hozzájárul a bizonytalanságérzéshez. Egy olyan helyzet, amikor a gazdasági és a politikai környezet egyaránt zaklatott, elbizonytalanodást, zavart kelthet. És olyan félelmet is, hogy folytatódni fog a tudománynak a korábbi évekre jellemző túlpolitizáltsága. Az interjú további részében megtudhatjuk, hogy az Akadémia valamivel több mint 3000 kutatója közül - akik mintegy 40 tudományos kutatóintézetben dolgoznak -mintegy 13 százalék tartózkodik külföldön tartós munkavállalással, vagyis legalább egyéves időre. Tavaly nyár óta ez a kiáramlás még jobban nekilendült. Csak azóta körülbelül százan adták be kérelmüket, akik tartós munkavállalással szintén külföldre kívánnak menni. Pedig néhány esetben már tucatnyi ember távozása is tragikus hatású lehet, mert tartós veszteséget okozhat. A tudományos kutatásban ugyanis meghatározó személyiségek egész tudományterületeket, iskolákat jelenthetnek, képviselhetnek. „Az értelmiség a paradicsomba megy” című beszélgetés végén személyes sorsáról így vall Berend T. Iván:- Az az ötéves turnus, amely alatt én az Akadémián elnöki minőségben dolgoztam, májusban járt le. Lett volna mód egy újabb turnusra, de én úgy éreztem, hogy az elmúlt öt év is túlságosan igénybe vevő volt. Tulajdonképpen a kutatási feltételekért, a tudomány létéért kellett küzdeni. Egy enynyire zaklatott közéleti időszakban - amivel egy darabig még számolni kell - úgy ítéltem meg, hogy nem kívánom ezt a munkát folytatni. Egyébként ma is ugyanazok a témák foglalkoztatnak, amelyek egész életemben, tehát ennek a térségnek és Magyarországnak a modern kori története. Szeretnék most erről - saját élményeim hatására is - egy átfogó munkát írni. rendőrség keményebb fellépését sürgeti. A tudósítás szerint a lengyel pénzváltók a legaktívabbak, de már román és magyar „segitőik” is vannak. Legutóbb németül jól beszélő civilruhás nyomozók járták a várost, nemcsak helybeliek, de budapestiek is, nehogy felismerjék őket. A várt eredmény mégis elmaradt. A pénzváltó legényeknél ugyanis 1000 schillingnél többet soha nem lehet találni. Ha ennél több öszszejön, azt a beépített lányok azonnal viszik tovább a főnöknek. Főnökből három van Sopronban, köztük egy nő. Újabban azonban más bandák is követelik a piacot, ezért van, aki azt állítja, hogy hamarosan bandaháború várható. Ugyanis nagy üzletről van szó. A lengyel seftelő például azon az ezerschillinges egységcsomagon, amihez a használt holmikat árusító osztrák üzletben jut, 20 Az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének ügyvezető elnökével, Pásztor Lászlóval közöl beszélgetést a napilap.- Harminchárom évig az emigrációban azért küzdöttünk - mondja a 106 amerikai magyar intézményt képviselő AMOSZ ügyvezető elnöke -, hogy itt többpártrendszer legyen, szabad választás, szabad sajtó, és a szovjet csapatok vonuljanak ki az ország területéről. Amíg Magyarországon nem következtek be ezek a politikai változások, nekünk az volt a kötelességünk, hogy mindenért szót emeljünk, amiről itthon nem lehetett beszélni. Most, hogy új kormánya van Magyarországnak, a mi tevékenységünk is megváltozik, sokkal könnyebb a helyzetünk, mert a szabadon válaszezer forintot nyer, ha eladja a soproni „lengyelpiacon”. A 20 ezer forintért pedig mintegy 3000 schillinget vásárol, úgy, hogy hat forintot ad 1 schillingért. Majd az egészet schillingenként 8 forintért eladja a naponta Sopronba érkező budapesti maffiának. Ezzel a módszerrel rövid idő alatt több millió forint értékű valuta cserél gazdát. A Magyar Hírlap „Sopron a valutaüzérek Mekkája” című cikkének szerzője szerint az utcai prostitúció is megindult. Újabban nemcsak forintot, hanem lányokat is árulnak a lengyelek, sőt akinek pénze van rá, feketén „Úzi” gyártmányú géppisztolyt is vehet. Ennek mintegy 25 ezer forint az ára. A helybeli lakosok saját akcióba kezdtek a soproni belváros megtisztítása érdekében: videófelvételek és fényképek is bizonyítják, mi történik az utóbbi időben városukban. tott kormánnyal közösen tudunk dolgozni.- Szövetségünk egyik fő törekvése - folytatja Pásztor László -, hogy amerikai állampolgárként megpróbáljuk érvényre juttatni a kongresszus, a külügyminisztérium, a helsinki bizottság és a szenátus külügyi bizottságánál, hogy külpolitikai és gazdasági téren is hassanak az egyes érintett országokra, ha nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait. Ezenkívül azt szeretnénk, hogy jó viszonyt létesítsünk az utódállamok Amerikában élő szervezeteivel. Ez nem egyszerű, mert ott vannak például a romániai vasgárdista szervezetek, tagjaik egészen elvakult emberek. Sajnos a román emigráció szélsőségesen nacionalista csoportjai, az egykori Ceausescu-rezsim jól pénzelt Soproni valutaüzérekM agyar Hírlap Sopron belvárosában egyre elviselhetetlenebbé válik a valutaüzérek viselkedése. A Magyar Hirlap beszámolója a vám- és pénzügyőrség, valamint a Segít az AMOSZ MajjWVmZOt
