Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
8 KRÓNIKA nyék Magyarországon nem állnak a gazdaságpolitika „rendelkezésére”. Nekünk ahelyett vannak kialakulóban, izmosodóban lévő pártjaink, amelyek esetenként nemcsak a vezetésüket, de az arculatukat is változtatják, és van egy parlamentünk, amely negyvenegynéhány év után ismét próbálja a saját szerepét kialakítani. Felelőtlen lenne az a gazdaságpolitikai vonal, amely a most bimbózó, izmosodó intézményekre hárítana túl nagy konfliktuskezelési feladatokat.- A kormányprogramról meglehetősen egységesen, úgy ítélkezett az ellenzék, hogy az nem elég konkrét, másrészt sokat markol, így majd keveset fog...- Amit a parlament az új magyar kormány beiktatása előtt megvitatott, azt úgy kell szemlélni, mint a magyar nemzeti megújhodás kormányzati irányelvét. Irányelvek pedig mindig csak bizonyos nemzeti törekvéseket, kormányzati magatartásformákat jelölnek, nem a kormányzat cselekvési programját. Abból már persze súlyos gond fakadhat, ha egy bizonyos idő után a kormány nem cselekszik, vagy nem tudja megfogalmazni, hogy mit kíván tenni. Hatalomátvétel előtti időszakban kidolgozott, nagyon részletes intézkedési terv azt tételezné fel, hogy az új kormányzat százszázalékos bizalommal van azokkal az adatokkal, információkkal szemben, amelyeket örökölt a jelenlegi helyzetről, és máris le tudja ezeket fordítani konkrét cselekvési mértékekre, arányokra, növelési-szűkítési lépésekre, sorrendiségekre. Ezt csak egy folyamatos gyakorlat alapján lehet bemérni, még akkor sem sikerül mindig, Magyarországnál fejlettebb, kiforrott kormányzati technikákkal, intézményekkel rendelkező országokban sem.- Ez igen meggyőző, ám magam is érzek logikát az ellenzék vélekedésében, miszerint túl sok a kormányzati irányelvekben az egymás melletti, együtt aligha érvényesíthető preferencia ...- A jelenlegi irányelvek három koalíciós párt törekvéseit tükrözik. így a különböző preferenciák, azaz kitüntetett figyelemre, előnyre érdemesített területek, nyilván nagyobb halmazt képeznek, mintha csak egy szervezet alakítaná ki a programot. A gazdaságpolitika feladata, hogy a különféle fő célokon belül az esetleges alcélok és eszközök közötti konfliktust feloldja.- Két, egyértelműen az ön tárcájára tartozó terület: idegenforgalom, külföldi vállalkozók tőkebefektetései. Mindkettővel kapcsolatban számos a kérdés, sok a kritikai megjegyzés a szerkesztőségünknek címzett olvasói levelekben. Milyen helyet foglalnak el e témakörök a minisztérium „preferenciaskáláján "?- Elöljáróban hadd szögezzem le nagyon határozottan: ez a kormányzat üzletbarát kormányzat, és ez a tárca Magyarország európai felzárkózásának, piaci nyitásának, fejlesztésének „rohamcsapata” kíván lenni. Mindent elkövetünk, hogy Magyarországon a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtsük meg mind a külföldi tőkebefektetők, mind az idelátogató külföldi turisták számára. A magyar gazdaság egyik húzóága rövid távon is éppen az idegenforgalom lehet, mert az idegenforgalmi beruházás gyorsan térül meg, egyben a leggyorsabban hat az egész gazdasági környezetre. Egy masszív idegenforgalmi fejlődés ugyanis mindent átalakít - termelési-fogyasztási szerkezetet, magatartást, külső kapcsolatokat, szemléletet. Tehát e terület kormányzati befolyásolása, segítése elsőrangú érdek. Magyarország ma kétségkívül nem annyira olcsó ország már, mint néhány évvel ezelőtt. De szolgáltatásainak minősége és árszínvonala alapján még mindig kedvező minősítést kapunk, akkor is, ha tudjuk: rengeteg fejleszteni valónk van az infrastruktúrában is és különösképp az idegenforgalmi kultúrában, amiben nemigen jeleskedünk. Ennek hiányosságait - hoszszabb távon - egy európai ország sem ellensúlyozhatja alacsony árakkal. Ami a külföldi tőkebefektetéseket illeti: egy külgazdaságérzékeny kis ország nem tud korszerűsödni, felzárkózni külső erőforrások nélkül,. így ez számunkra is a hosszú távú, tartós nemzeti fejlődés egyik alapkérdése. Mindent el kívánunk követni annak érdekében, hogy Magyarországon a külföldi tőkének tisztességes működési feltételei legyenek. A tisztességnek más értelemben is nagy jelentőséget tulajdonítok, és szeretnék olyan külföldi partnereket látni hazánkban, melyek ugyancsak hívei ennek. Az úgynevezett „pénzügyi keselyűket”, akik visszaélnek egyes országok jogrendszerének, szabályozási rendszerének hézagaival, a lakosság esetleges tájékozatlanságával, igyekszünk megfékezni. Egyébként Magyarország igen kedvező ajánlatokat kap külföldről olyan cégektől, melyek szeretnének hozzájárulni a magyar gazdaság megújításához, persze saját hasznuk növelésére is gondolva. Már miniszteri működésem első pát> napjában is tetemes mennyiségű ilyen ajánlattal kerestek föl. ' - Csdkhogy - jobbára kisvállalkozók - gyakorta panaszolják: túl bürokratikus az az út, amíg eljuthatnak a magyarországi üzletnyitásig, joint venture-ig. Ilyenkor emlegetik mondjuk Malaysiát, ahol az elhatározástól számított huszonnégy órán belül megkezdheti működését a külföldről érkező vállalkozó...- A huszonnégy órán belüli vállalkozásindítás talán egy kicsit utópisztikus elképzelés, de a kritikák jogosak, van mit orvosolnunk. A minisztérium egy külföldi tőkebefektetésekkel foglalkozó ügynökséget kíván felállítani, amely információkat szolgáltat, összehozza a partnereket, „kézenfogja” a befektetőket, a szükséges dokumentumokat egy helyen rendelkezésükre bocsátja. Ez nagyobbrészt a külgazdasági kormányzat ingyenes szolgáltatása lesz, annak érdekében, hogy minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb mennyiségben irányítsunk külföldi tőkét a magyar gazdaság ígéretes szektorai felé.-Az látható, hogy mind Magyarország, mind volt szocialista szomszédai erőteljesen nyitnak a Nyugat felé. Ilyen körülmények között különösen érdekes volt a Külpolitika című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmánya, melyben Közép-Európa jövője mellett érvelt, többek között azzal, hogy a nyitott, kis gazdaságoknak több lábon kell állniuk. E tanulmányában „Kárpát-Európa" fogalmával is él, biztató perspektívát villantva föl a magyarság előtt...- Itt, a Kárpát-medencében volt egy sok évszázados természetes munkamegosztás, ami megszakadt, és nem csupán Trianon következtében. Ezt mutatja, hogy 1938-ban, KGST nélkül is, valamivel magasabb volt a szomszédos országokkal folytatott kereskedelmi forgalom aránya a magyar külkereskedelemben, mint 1990- ben. Ennek alapján talán
