Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-15 / 12. szám
KRÓNIKA 9 HAZATELEPÜLÖK FIGYELMÉBE Hibás volt a vámkedvezményekről szóló jogszabály! nem indokolatlan arra számítani, hogy most, amikor az európai normalizálódási folyamat általában is beindul, itt „Kárpát-Európában” is visszatérünk az európai egymás mellett élés történelmi normáihoz, ésszerűségeihez. És ha ez így lesz, természetszerűen kaphat majd teret a magyarság, a szomszédos országokban élő magyarság gazdasági szerepe is. Nemzetközi tapasztalat ugyanis, hogy az azonos kultúrkörhöz - hát még az azonos nemzethez - tartozók sokkal könynyebben alakíthatnak ki egymással különféle együttműködési formákat, a sportkapcsolatoktól a gazdasági kapcsolatokig. A kisebbségek kedvező szerepe nem magyar sajátosság.- Ön számos észak- és dél-amerikai egyetemen volt vendégprofesszor. Nyilván alkalma volt megismerkedni a nyugati magyarság számos képviselőjével is. Mit várhat a nyugati magyarságtól az ország?- Ezt talán nem kell bővebben ecsetelni. A magyar-nyugati kapcsolatokban eddig is megkülönböztetett jelentősége volt a magyar származású üzletemberek, közéleti té- j nyezők szerepének, különösen a világ tőlünk távoli ! részein. Reméljük, hogy a jövőben a külföldön élő magyarság szerepvállalását még az az idegenkedés sem hátráltatja majd, ami az elmúlt korszakban azért mindvégig jelen volt. A nyugati magyarság nagy szerepet játszhat abban, hogy egy pluralista társadalom, piacgazdaság törvényszerűségeit, magatartási mintáit közvetítse. Másrészt a magyar gazdaság nemzetközi nyitásához, fellépéseihez is sok pénzügyi erőforrást, segítséget, tanácsot nyújthat, kapcsolatrendszerük révén könnyebben boldogulhatunk a nagyvilágban. BALÁZS ISTVÁN „ Tisztelt Szerkesztőség! Idén januárban megjelent önöknél az új vámrendelet, amely a hazatelepülök vámmentességét egy ceruzavonással eltörli. Ez azt jelenti, hogy mindenféle használati cikk után 60 százaléknál magasabb vámot kell fizetniük a hazatelepülőknek is. Ilyen alapon akár el is kobozhatnák azokat a tárgyakat, amelyeket a hazatelepülök magukkal szándékoznak vinni az óhazába. Sok magyar barátom van, aki emiatt állt el attól a szándékától, hogy visszaköltözzön nyugdíjas napjaira Magyarországra." - írta egyik amerikai olvasónk, George Puente úr Woodlandból.- Vajon jól értelmezte-e az említett vámrendeletet? - kérdeztük dr. Antal Imrétől, a Pénzintézeti Központ igazgatójától, a Magyarok Világszövetségének jogtanácsosától.- Sajnos Puente úr jól értette a rendeletet, ám a helyzet nem annyira tragikus, mint ahogy az tűnik. Az történt ugyanis, hogy a megfogalmazásnál hiba csúszott a rendeletbe, vagyis egész egyszerűen megfeledkeztek a hazatelepülőkről, s csak a bevándorlók vámkedvezményéről szólnak.- Mi a különbség a bevándorlók és a hazatelepülök között?- Hazatelepülőnek számít az, aki magyar, bevándorló pedig az, aki nem magyar, hanem külföldi állampolgár. A bevándorlóknak engedélyt kell kérniük a bevándorlásra az illetékes ország magyar nagykövetségénél, és ebben a kérvényben igazolnia kell, hogy miből fog élni, s hogy van magyarországi lakása. A hazatelepülőknek csak abban az esetben kell hazatelepülési engedélyt kérni, ha nincs érvényes magyar útlevelük. A kérelemhez csatolni kell valamilyen igazolást, amely bizonyítja, hogy az illető valóban magyar állampolgár.- Milyen igazolást fogadnak el az állampolgárság igazolására a követségek?- Ha megvan az anyakönyvi kivonat, illetve keresztlevél, akkor azzal igazolható a magyar állampolgárság, ezek hiányában viszont a követségtől kell megérdeklődni, hogy milyen más igazolást fogadnak el.- Említette, hogy a vámjogszabály kifelejtette a hazatelepülőket ...- Ezt a Magyar Hírekhez és a Magyarok Világszövetségéhez érkezett levelek alapján jeleztük a Pénzügyminisztériumnak. Tudomásunk szerint, a minisztérium azonnal utasította a vámhatóságot a jogszabály módosítására, illetve arra, hogy a módosítás megjelenéséig is vámmentességet élvezhessenek a hazatelepülök is.- Mit jelent ez a vámmentesség a gyakorlatban?- A hazatelepülök vámmentesen hozhatják be Magyarországra minden ingóságukat, a hazatelepülés időpontjától számított egy éven belül. Az ingóságok között egy személygépkocsi és egy teherautó is lehet. Az egyéves határidő pedig azt jelenti, hogy ha a hazatelepülés időpontjában nem tudja az illető egyszerre valamennyi holmiját hazahozni, akkor egy éven belül még behozhatja vámmentesen, persze csak akkor, ha igazolni tudja, hogy a hazatelepülés idején már a tulajdonában volt az a bizonyos tárgy.- Egy konkrét példát mondana?- Ha valaki június 1-jén hazatelepült, akkor még a következő tavasszal is hazahozhatja vámmentesen azt a gépkocsiját, amely június 1. előtt a birtokában volt. Viszont a július 2-án vásárolt gépkocsit már nem hozhatja be vámmentesen az országba.- És mit tehet a hazatelepülő akkor, ha két vagy három év múlva szándékozik külföldön új gépkocsit vásárolni megtakarított pénzéből, és azt akarja Magyarországra hozni?- Az egy év eltelte után a hazatelepültekre is azok a vámrendelkezések érvényesek, amelyek a magyar állampolgárokra általában.- Nem tartja ez vissza a külföldön élő magyarokat attól, hogy visszaköltözzenek az óhazába?- Szerintem nem. A hazatelepülőket ugyanis nem a vámmentesség motiválja, hanem egyéb más dolgok. A hazatelepülés érzelmi oldaláról most nem szólnék, de az anyagiról igen. Arról például, hogy alacsony nyugdíjukból, amelyből külföldön alig-alig tudnak megélni, itthon könnyen és jól élhetnek. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal szemben, a külföldről érkező nyugdijakat, járadékokat teljes egészében devizában vehetik föl a hazatelepültek, illetve devizaszámlán tarthatják, amely kamatozik is. Megszűnt te-, hát a teljes és a részleges átváltási kötelezettség. Á. É.
