Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-01 / 1. szám

8 KRÓNIKA ták, hogy nagy szeretettel várják szülőföldjükön - Szlovákiában, Kárpátalján, Horvátországban - a világkongresszus résztvevőit. Sidó Zoltán, a Csemadok (a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetsége) elnö­ke ezt az alkalmat ragadta meg, hogy szóljon néhány szót arról is, miként újul meg a legnagyobb csehszlovákiai magyar szervezet a forradalmi politikai változások következtében. Rehabilitálták a korábban kizárt tagokat, olyan személyiségeket helyeztek vissza a legfelső vezetésbe, mint Dobos László író (tiszteletbeli elnök­ként), dr. Szabó Rezső volt nem­zetgyűlési képviselő (társelnök­ként). Helyet kapott az elnökség­ben Duray Miklós i$. A Csema­dok - mondotta Sidó Zoltán - önálló, független, nyitott szerve­zetté vált, amely együttműködik a többi, újonnan alakult magyar szervezettel is. Taps fogadta a be­jelentést: a Csemadok csatlakoz­ni kíván a Magyarok Világszövet­ségéhez. Csörgits József, a Horvátorszá­gi Magyarok Szövetsége elnöke együttműködési szerződés meg­kötése iránti készségüket tolmá­csolta. A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség és az MVSZ együttműködési szerződését Ran­­dé Jenő, az MVSZ főtitkára is­mertette. Eszerint az MVSZ a rendelkezésére álló eszközökkel - így például tankönyvek küldé­sével - támogatja a kárpátaljai magyarság művelődését. Anyagi­akkal járult hozzá - s ezt szeretné megtenni a jövőben is - új irodal­mi folyóiratuk, a Hatodik Síp megjelenéséhez. AK kontra MVSZ? Múlt évi 15. számunkban - a Magyarok Világszövetsége köz­gyűlését követően - tettük közzé a társadalmi szervezet alapszabá­lyát, mely lefekteti a tagsággal já­ró jogokat és kötelezettségeket is. A szövetség működését biztosító bevételek sorában a tagként belé­pő szervezetek és magánszemé­lyek tagdíja is szerepel. Ennek nagyságáról, a fizetés módjáról is igyekezett a választmány közös álláspontot kialakítani. Kedvezményben részesülnének a magyar ügyekért tevékenykedő szervezetek, egyesületek, szüksé­ges egy nyugdíjasok, diákok által is kifizethető tagdíj-kategória, a környező országok magyar egye­sületei pedig helyben használnák föl a hozzájárulást pl. az odaláto­gató művészek fogadására. Ter­mészetesen a nyugati szerveze­tekre is áll, hogy tagdíjbefizetése­ik egy részét különböző szolgálta­tások formájában visszakapják. Bővíti az anyagi forrásokat az MVSZ-alapítvány is. Az első ada­kozó dr. Meleghy Gyula NSZK- beli gyáriparos ezer márkával. Fontosságának megfelelően, meglehetősen nagy teret kapott a választmányi ülésen az MVSZ és az Anyanyelvi Konferencia kap­csolatának kérdése. A múlt nyári, kecskeméti VI. Anyanyelvi Kon­ferencia nyilatkozatot fogadott el, miszerint a jövőben autonóm, demokratikus, nemzetközi ma­gyar mozgalomként kíván mű­ködni. A jelenlévők - közöttük az AK megújítására delegált húszta­gú bizottság számos hazai tagja - egyetértettek abban, hogy ez ma­radéktalanul megvalósulhat a tel­jes szervezeti elszakadás nélkül is, nem indokolt új, elkülönült apparátust létrehozni. TAGDÍJ, JOGOK, SZOLGÁLTATÁSOK Egyéni tagság esetén az MVSZ-tagdij Magyarországon 1000 Ft külföldön 49 dollár Az összeg magában foglalja a Magyar Hírek előfizetését, a világszövetség rendezvényein az önköltséges részvé­telt, a szervezeti egységen keresztül történő szavazás jogát, s kedvezmé­nyes részesedésre jogosít a Magyarok Világszövetsége szolgáltatásaiban. Hazai egyesületek tagsági dija 10 000 Ft külföldi magyar egyesületeké 290 dollár. Ez magában foglalja a küldöttek ütján a világszövetség rendezvényein való önköltséges részvételt, a szavazás (egy egység - egy szavazat) jogát a küldöttközgyűlésen, előadások és mű­sorok szervezésében és lebonyolításá­ban, kapcsolatok létesítésében a vi­lágszövetség segítségét. Egyéb jogi személy tagsági dija: Magyarországon 50 000 Ft külföldön 950 dollár Indokolt esetekben - például nyugdí­jasok, diákok számára - az elnökség­nek joga van a tagdíj mérséklésére Randé Jenő aláhúzta: az MVSZ további demokratizáló­dásának egyetlen útja az, ha mi­nél többen lépnek be a Magyarok Világszövetségébe. Ha ez bekö­vetkezik, egy új közgyűlés majd új vezetőséget választ. Az MVSZ társelnöke, Dobos László, cseh­szlovákiai írótársa, Gál Sándor levelét olvasta föl, mely hibás lé­pésnek mondja az AK és az MVSZ szervezeti elkülönülését. Ezt hangsúlyozta Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. A választmány tudomásul vet­te, hogy a világszövetség az AK védnöksége elnökének és opera­tív bizottságának egyetértésével folytatja az anyanyelvi mozga­lom égisze alatt működő nyelvi táborok és tanfolyamok előkészí­tését. Tőkés László védelmében A Magyarok Világszövetsége programjának vitáján Pomogáts Béla sürgette a szervezet múltjá­val való egyértelműbb elszámo­lást, valamint hogy az MVSZ is műhelye legyen a sokak által hiá­nyolt nemzeti stratégia kidolgo­zásának. Építsen ki az MVSZ kapcsolatokat nem-politikai tár­sadalmi szervezetekkel, például az Erdélyi Szövetséggel. Czigány Lóránt az elvi és a gyakorlati kérdések összekeveré­se, valamint a Közép-Európa fo­galom indokolatlan használata miatt kritizálta a tervezetet. Do­bos László részéről a Magyar Hí­rek információs anyagának lassú­ságát érte kritika. Mint mondot­ta, az MVSZ-nek szüksége lenne egy gyors információközlő lapra és egy erős havilapra is, dupla terjedelemben, ez lehetne a Ma­gyar Hírek. Többen vitába száll­tak ezzel az elképzeléssel, mond­ván, hogy a megoldás nem a ha­vilappá lefokozás, hanem az átfu­tási idő lerövidítése. Az elnökség felkérésére Pomo­gáts Béla ismertette az MVSZ fel­hívását, az akkor még üldöztetést szenvedő Tőkés László temesvári református lelkész védelmében. Halász György, a Magyar Vi­lág Kiadó Kft. ügyvezető igazga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom