Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
KRÓNIKA 9 A Magyarok Világszövetsége választmányának üzenete a világ minden magyarjához Nagy történelmi pillanat részesei vagyunk. A magyar társadalom, amely a XX. században már kimerítette a tragédiák elviseléséhez szükséges összes tartalékát, most végre meglelheti hazájában és a kedvezően változó környező világban jövőjének biztosítékait. Évtizedek óta először adódik rá lehetőség, hogy a nemzet bárhol élő tagja - Bukaresttől Los Angelesig és Oslótól Nagykikindáig - ne csak gondolhasson, de cselekedhessen is a szellemi haza egységének követelménye szerint. A legjobbak mindig ezt tették. A Magyarok Világszövetsége Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Németh László gondolatainak folytatójaként kívánta őrizni a mostani pillanat reményét. A Magyarok Világszövetségének háború utáni története nem alakulhatott saját törvényei szerint. Részese volt az eseményeknek, tevékenysége az elmúlt évtizedek drámai fordulatainak hatására kényszerpályára került. Mindez nem csökkenti azoknak a kiváló személyiségeknek - nyugatiaknak és óhazaiaknak - az érdemeit, akik a lélekben felépíthető haza megteremtésének szándékával éltek. Nekik köszönhető, hogy a Magyarok Világszövetsége, még a legnehezebb körülmények között is, hasznos szolgálatot végzett az összmagyarság érdekében. Anyanyelvi konferenciákat, tudományos fórumokat hozott létre, Kőszegen gimnáziumi programot, Sárospatakon nyári tanfolyamokat, több helyen iskolás táborokat állított fel külföldi és kisebbségi magyar gyerekek számára. 1989 júliusában a Magyarok Világszövetsége újjáalakult, alapszabályzatot fogadott el, s azóta demokratikus társadalmi szervezetként működik. Vállalja az összmagyarság - a világban bárhol élő magyarok - képviseletét, fellép a magyarság érdekét sértő diszkrimináció ellen. A Magyarok Világszövetsége újjáalakult vezető testületéiben ma már jelen vannak a szomszédos országok magyarságának képviselői. A három évre választott elnökségben és választmányban egyharmad részben kaptak helyet külföldi magyarok. Tisztelettel adózunk azoknak, akik a Magyarok Világszövetségében és az anyanyelvi mozgalomban a kezdettől fogva panaszolták a határon kívüli magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek hiányát. A Magyarok Világszövetsége választmánya 1989. december 14-i üléséről azzal a felhívással fordul a hazánk területén kívül élő magyarokhoz, az ott működő magyar egyesületekhez és szervezetekhez, hogy a világszövetség új alapszabályának ismeretében vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket és éljenek a tagságot megillető jogokkal. Ebben a szellemben szándékozik a Magyarok Világszövetsége Budapest fővárossal együtt 1992-ben összehívni Budapesten a Magyarok III. Világkongresszusát. Kívánatos lenne, hogy mint 1929-ben az első és 1938-ban a második világkongresszuson, most is jelen legyenek a nagy múltú magyar egyesületek, valamint az újabbak s ezúttal először a szomszédos országok magyarságának képviselői. A választmány meggyőződése, hogy jórészt elhárultak az akadályok a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése elől. A világszövetség bizalommal fordul a külföldön élő magyarokhoz, magyar egyesületekhez és szervezetekhez: segítsenek abban, hogy a világszövetség az összmagyarság érdekében fejthesse ki tevékenységét. Az egység megteremtésére és megőrzésére szólítunk fel minden magyart. Mert nemcsak a remények, hanem a megosztottságok és megosztások korát is éljük. Azt kívánjuk, hogy az egyetemes nemzeti érdek emelkedjék a forgácsoló indulatok fölé. A magyarság egyetemes érdekének megtalálása és képviselete a mi történelmi felelősségünk és feladatunk. tója bejelentette: az eleddig Nyugaton megjelent Erdélyi Magyarság című folyóirat ezután a hazai kiadó gondozásában, Köteles Pál szerkesztésében lát napvilágot. A tanácsadó testületnek a korábbi szerkesztők - Zolcsák István, Füry Lajos, Wass Albert - is tagjai lesznek. Megjelenés: 1990-ben negyedévenként, 1991-től havonta. Végezetül a választmány személyi kérdésekkel foglalkozott. Randé Jenő bejelentette, hogy a megüresedett főtitkár-helyettesi posztot nem töltik be, a főtitkár munkáját két tikár: Sipka Ferenc és Szabó László segiti. A választmány Halász Györgyöt a Magyar Hírek főszerkesztői posztján az MVSZ következő közgyűléséig megerősítette. Egy héttel az MVSZ választmányi ülése után került sor a temesvári vérengzésre. Ez volt az a szikra, amely kirobbantotta a forradalmat Romániában. Az MVSZ elnöksége az eseményekkel kapcsolatban az alábbi állásfoglalást tette közzé: A Magyarok Világszövetsége Elnöksége üdvözli a győzedelmes romániai népi forradalmat. Fontos, a magyar nemzet számára is örvendetes és régen várt fejleménynek tekintjük a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének megalakulását. A romániai magyarság eme közképviseleti és érdekvédelmi szervezete maga mögött érezheti a magyarországi, a környező és a nyugati országokban élő magyarság szolidaritását és számíthat tevőleges tá' (nógatására. A Magyarok Világszövetsége Elnöksége reméli, hogy a romániai magyarság képviselői hamarosan elfoglalhatják az őket megillető, számukra eddig fenntartott három helyet a szervezet hatvantagú választmányában, amelyben jelen vannak a világ más részein élő honfitársaink is. Bízunk abban, s reményeinket a forradalmas Romániában járt képviselőink tapasztalatai is táplálják, hogy a román nép megértéssel fogadja a bárhol élő magyarság közeledését. Úgy véljük, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége célkitűzéseinek megvalósítása egész Románia boldogulását, demokratikus fejlődését és kulturális gazdagodását segíti elő. Ehhez kívánunk támogatást nyújtani, erre kérjük fel a világ magyarságát.
