Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-15 / 10. szám

HAZAI KÖRKÉP 59 todik Síp című folyóiratot is, amelyet Balia D. Károly szer­keszt, Ungváron.- Úgy érzem, sok mindent megvalósítottunk megalakulá­sunk óta. Készülőben van példá­ul egy útikönyv Kárpátalja sokak számára ismeretlen nevezetessé­geiről. Szerzői között található Balta Gyula - a Magyarságkuta­tó Intézet munkatársa - és Bene­. dek András - ő a Gorkij Könyv­tárban dolgozik. Mindketten Kárpátaljáról kerültek Magyaror­szágra. Egyúttal ők ketten a Kár­pátaljai Kör titkárai. Készülő úti­kalauzuk ismertetést ad az ott élő két nép, a magyar és a rutén múltjáról, együttéléséről is, amely példás volt a történelem folyamán. Hiszen a rutének első­ként fogtak fegyvert a Rákóczi­­szabadságharcban, és mindvégig kitartottak a fejedelem mellett. Kiemelten fontosnak tartjuk a kárpátaljai magyar iskolák köny­vekkel való ellátását, ebben a kü­lönböző hazai könyvkiadók és a Művelődési Minisztérium is a se­gítségünkre van.- Kapnak-e valamiféle anyagi támogatást céljaik megvalósításá­hoz?- Főképpen tagjaink adomá­nyaiból, a tagdíjakból tudunk se­gíteni, néha templomi adakozá­sokat szervezünk. A Felső-Tisza­­vidéki kálvinista hagyományok a mai napig elevenen élnek ben­nem és családomban, s ezek arra köteleznek, hogy a Kárpátaljai Kör elnökeként is mindent meg­tegyek Kárpátalja értékeinek, ha­gyományainak népszerűsítéséért, az ott élők támogatásáért. BALÁZS ÁDÁM Rákóczi Szövetség A népi diplomácia eszközeivel A Felvidékről elszármazott, és a Trianon után a szülőföldjén maradt őshonos magyarság köl­csönös tájékoztatása, a hagyomá-Vigh Károly nyok és a térség népeinek közelí­tésére alakult a Rákóczi Szövet­ség, amelynek vezetőségi tagjá­val, Vígh Károly történésszel be­szélgettünk.-Tavaly, 1989. március 20-án alakítottuk meg szövetségünket, és hosszas vita után úgy döntöt­tünk, hogy arról a magyar fejede­lemről nevezzük el a szervezetet, aki ott született a Felvidéken, Borsiban, és - mint ismeretes - a kassai dóm őrzi földi maradvá­nyait. Számunkra II. Rákóczi Fe­renc nem csupán földink, hanem egyben a magyar és az egyetemes szabadság nagy jelképe. Ugyan­akkor - és ez sem lényegtelen - azt is elmondhatjuk az általa ve­zetett mozgalomról, hogy zászla­ja alatt a Felvidéken már akkor együtt harcoltak a közös ügyért magyarok, szlovákok és ruszinok. A legújabb csehszlovákiai de­mokratikus változások nyomán szövetségünk tevékenysége most már nem korlátozódhat csupán Magyarországra, hanem a népi diplomácia eszközeivel kiterjeszt­heti kapcsolatait, munkásságát a csehszlovákiai magyarság köré­ben is.- Mit tehetnek itthon ?- Kialakultak a kapcsolataink az új demokratikus szervezetek­kel, társaságokkal, megkerestük rokonszervezeteinket: így az Amicus Kört, amely a szlovák és a cseh kultúra barátainak a köre, továbbá az Erdélyi Szövetséget és a Kárpátaljai Magyarok Szövet­ségét. A legfőbb feladatunknak te­kintjük, hogy sajátos eszközeink­kel segítsük felvidéki rokonain­kat, testvéreinket: a szlovákiai magyar kisebbséget a nemzetiségi jogok kivívásáért folytatott küz­delmeiben. Örömmel üdvözölve a magyar kormány külpolitikájá­nak azt a koncepcióját, hogy Fi­gyelemmel kíséri a határainkon túli magyar kisebbségek helyzeté­nek, sorsának alakulását, ebben a törekvésben a Rákóczi Szövetség gyakorlati segítségét ajánlja fel a mindenkori magyar kormánynak. Ugyanis kitűnő szakembereink vannak. így például a szövetség élén az a Dobossy László nyugal­mazott egyetemi tanár áll, aki egész eddigi életét a magyar-cseh és a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok ápolásának szentel­te. Ugyancsak ezt teszi a buda­pesti bölcsészkaron és egész ed­digi tudományos munkássága so­rán Käfer István is, vagy a neves irodalmár, Fried István, Kis Gy. Csaba és Tóth László; a fiatal történészek közül a dualizmus korának nemzetiségi kérdésével foglalkozó Szarka László, vagy a „hontalanság éveinek” kutatója: Molnár Imre. Ilyen szakmai gárdával alkot­tuk meg munkacsoportjainkat, és tartjuk meg rendezvényeinket, amelyek közül kiemelkedik a ma­gyar-szlovák fórum létrehozása neves szlovák és magyar esszé­­írókból, irodalmárokból; a Szlo­vákiából Csehországba telepített magyarok kálváriájáról szóló - eddig ismeretlen forrásokon nyugvó - beszámoló; a Szalatnai Rezsőről, a két hazáért és egy igazságért élő-harcoló neves po­zsonyi tanárról és íróról szóló emlékest; valamint a csehszlová­kiai magyarság népi kultúráját Aki a szövetség által létreho­zott Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány céljaira kíván adakozni, annak az aláb­biakban közöljük a folyószám­la számát: Országos Takarékpénztár, Budapest V, Deák F. u. fiók: 218-98-055 Rákóczi Szövetség: 11.909-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom