Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-01 / 9. szám
A brit katonai és kormányzati szerveket a világ számos tájának katonai biztosítása foglalkoztatta. Miközben odahaza mind nagyobb társadalmi kórus követelte a mielőbbi teljes leszerelést, a Birodalom több pontja beleremegett a háborús megpróbáltatásokba, és elsőrendű brit érdekek követelték a katonai jelenlétet a Közel-Keleten, Perzsiában, a Kaukázus-vidéken. Bár Angliát katonapolitikai és tengerészeti okokból érdekelte a Balkán, az ismert olajforrások miatt pedig Románia is, erejéből egyszerűen nem futotta arra, hogy ebben az övezetben katonailag aktívvá váljon. A francia kormány és a hadvezetés egy darabig azt hitte, hogy a francia hadsereg viszont ezt megteheti. E hiedelmen alapult a magyar kormánnyal kötött 1918. novemberi belgrádi katonai konvenció. Ennek legfőbb értelme abban állt, hogy Ausztria és Magyarország legfontosabb stratégiai pontjait a Balkánon előnyomuló francia haderő szállja meg, és ezáltal gyakorlatilag ellenőrzése alá vonja az egész térséget. E lépéssel a franciák több legyet akartak ütni egy csapással. Szükség esetére felvonulási terephez jutottak volna Németország irányában. Megszerezték volna az átvonulás lehetőségét az ekkor már tervbe vett szovjetellenes intervencióhoz, amennyiben az szárazföldön is beindul. Végül és nem utolsósorban beékelődhettek a dunai térségbe, és megalapozhatták ottani későbbi gazdasági előnyomulásukat, e terület francia befolyás alá helyezését. Ezt az óriási esélyt azonban a háborús partnerek egyike sem akarta Franciaországnak megadni. A belgrádi konvenció ellen tiltakozott mind a brit, mind az olasz kormány. Magától értetődik, hogy a tiltakozók közé beálltak a csehszlovák, román, jugoszláv politikusok is. A francia kormány elbátortalanodott, és a dolgokat mentjükre hagyta. * Miután a rend és a nyugalom biztosítására még viszonylagos értelemben sem vállalkozott tehát senki, az övezetben újfajta logika kezdett érvényesülni. Pontosabban szólva kétféle, egymással összefonódó logika. Ennek egyik szála a térség pillanatnyi katonai erőnlétében ragadható meg, a másik pedig abban, hogy mivel a
