Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-01 / 9. szám
TRIANON 70 ÉV UTÁN 25 1. Akinek már csak a levele ér haza... 2. Mária Jozefa főhercegnő mint önkéntes ápolónő, sebesültet kezel 3. Látogatók hazulról 4. Károly király parasztaszszonyok panaszát hallgatja 5. Francia gyarmati katonák szállták meg az 1918- as összeomlás után Budapestet 6. Lórekvirálás a franciák számára 7. A frontkatonák visszaözönlöttek a hátországba nagyhatalmak jelenlétüket katonailag nem tudták biztosítani, a beférkőzés új útját választották. Ez az új út a „barátok” biztosításában állt. A két szál úgy fonódott össze, hogy az utóbbit rendkívül megkönnyítette a barátok hamarosan kialakuló katonai erőfölénye a térségben megbúvó „ellenségekkel” szemben. A nagyhatalmak a konferencián gyorsan ki is mondták, hogy minden esetben, amikor egy baráti és egy ellenséges állam érdekei között kell dönteniük, ők elvi alapon is az előbbiek oldalára állnak. Ezzel egyszer s mindenkorra lezárult az önrendelkezés és az etnikai elv alkalmazásának esélye. A vákuum keltette zűrzavar azáltal vált teljessé, hogy a nagyhatalmak a barát és az ellenség kategóriáját merőben önkényesen alkalmazták. Szemet hunytak afelett, hogy a cseh Skoda-művek derekasan termeltek a monarchia hadseregének, hogy a lengyel szénbányák sem tagadták meg a szállítást, és úgy tettek, mintha azt hinnék, hogy a horvát vagy a szlovén katonák rosszabbul lőtték volna az ellenfelet, mint a magyarok vagy az osztrákok. Végül kialakult az az abszurd helyzet, hogy ugyanannak a háborút viselő államnak az egyik része barát, a másik ellenség lett. Bármilyen hihetetlen, kialakult az az abszurditás is, hogy - mondjuk - a kecskeméti paraszt jóvátételt fizetett az eszéki és a kolozsvári magyarnak azokért a károkért, amelyeket a háború során közösen okoztak valamiféle harmadik vagy negyedik félnek. Mindezek tetejében a vákuum zavara tökéletessé vált az övezetben kialakult belpolitikai rendszerek nagyhatalmi megítélésében is. Ideológiájukkal harmonizáló politikát három országban igyekeztek megvalósítani: Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon. Közülük a hatalmak azonban csak egyet ismertek el annak, ami volt: polgári demokratikusnak, a másik kettőről pedig mindenféle megalapozatlan állításokba (imperialisták, elnyomók, bolsevikszimpatizánsok stb.) bocsátkoztak. Ugyanakkor végeredményben támaszt nyújtottak ahhoz a román kisebbségi és zsidópolitikához, amellyel nem értettek egyet, és győzelemre segítették a szerb centralizálási törekvést, amit pedig elítéltek.