Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 23

Rohamoznak a „vörös ördögök"

volt nemzetközi elismerés birtokában. Az elismerést legelőször Csehszlovákia, legkésőbb Magyarország kapta meg.

A zűrzavaros átmenet időszakában mindig nagy jelentőségre jut az a kérdés, hogy ki rendelkezik nagyobb fegyveres erővel. Csakhogy a mi övezetünkben elégséges fegyveres erő 1918 utolsó és 1919 első hónapjaiban sehol sem volt. A monarchia hadserege szétszaladt, az újraszervezés csak nehezen és késlekedve indult meg. Csehszlovákiában és Lengyelországban az új hadsereg megszervezését a hazaszállított volt hadifoglyokból kezdték meg. Ausztriában elsősorban félkatonai jellegű milíciák alakultak, Magyarországon a szervezéshez csak 1919 elején láttak hozzá. A háborús összeomlás, a fegyverszünet és a békeszerződés aláírása után reorganizálni kellett a román hadsereget is, amiben elsősorban a felszerelés szinte teljes hiánya okozott nehézséget. A legmegbízhatóbb erőt a Korfun őrzött és képzett szerb hadsereg képezte. Nagyságrendje azonban csak azt tette lehetővé, hogy az új jugoszláv állam tervezett területét biztosítsa, és annak határain túl nemigen tudott akcióra vállalkozni.

Ebben a végtelenül bizonytalanná vált helyzetben a monarchia örökére áhítozó erők közül elvileg azok juthattak előnyös helyzetbe, akik katonai téren előbb voltak képesek lépni. Legalábbis akkor, ha valamely nagyhatalom nem vállalkozik e terület katonai ellenőrzésére és a nyugalom fenntartására, addig is, amíg a békekonferencia meghozza döntéseit.

*

A vákuum azáltal vált teljessé, hogy a Balkán és a Duna-medence térségének katonai kézbevételére egyik nagyhatalom sem volt képes.

Közismert, hogy Wilson amerikai elnöknek határozott elképzelése volt az európai rendezésről, és hogy a keleti kérdéseket a nemzetek önrendelkezési joga alapján szerette volna elrendezni. A közkeletű felfogás szerint ezt az amerikai elgondolást az európai, elsősorban az angol és a francia politikusok buktatták meg. E felfogásban van is igazság, de csak ha hozzátesszük, hogy Wilson javaslatainak megbuktatása azért sikerülhetett, mert az elnök elképzeléseit sem pénzügyi, sem katonai „érvekkel” nem tudta alátámasztani. Az amerikai Kongresszus ugyanis egyelőre távolról sem az Egyesült Államok európai befolyásáról álmodozott, hanem arról, hogy Európa mielőbb fizesse ki adósságait, a „fiúkat” pedig azonnal hozzák haza. így azután az elnök beszélhetett önrendelkezésről és etnikai határokról, ám azok biztosítása, illetve kialakítása érdekében egyetlen raj amerikai katonát sem tudott igénybe venni.