Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-05-01 / 9. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 23 Rohamoznak a „vörös ördögök" volt nemzetközi elismerés birto­kában. Az elismerést legelőször Csehszlovákia, legkésőbb Ma­gyarország kapta meg. A zűrzavaros átmenet idősza­kában mindig nagy jelentőségre jut az a kérdés, hogy ki rendelke­zik nagyobb fegyveres erővel. Csakhogy a mi övezetünkben elégséges fegyveres erő 1918 utol­só és 1919 első hónapjaiban se­hol sem volt. A monarchia hadse­rege szétszaladt, az újraszervezés csak nehezen és késlekedve in­dult meg. Csehszlovákiában és Lengyelországban az új hadsereg megszervezését a hazaszállított volt hadifoglyokból kezdték meg. Ausztriában elsősorban félkato­nai jellegű milíciák alakultak, Magyarországon a szervezéshez csak 1919 elején láttak hozzá. A háborús összeomlás, a fegyver­­szünet és a békeszerződés aláírá­sa után reorganizálni kellett a ro­mán hadsereget is, amiben első­sorban a felszerelés szinte teljes hiánya okozott nehézséget. A leg­megbízhatóbb erőt a Korfun őr­zött és képzett szerb hadsereg ké­pezte. Nagyságrendje azonban csak azt tette lehetővé, hogy az új jugoszláv állam tervezett területét biztosítsa, és annak határain túl nemigen tudott akcióra vállalkoz­ni. Ebben a végtelenül bizonyta­lanná vált helyzetben a monar­chia örökére áhítozó erők közül elvileg azok juthattak előnyös helyzetbe, akik katonai téren előbb voltak képesek lépni. Leg­alábbis akkor, ha valamely nagy­hatalom nem vállalkozik e terület katonai ellenőrzésére és a nyuga­lom fenntartására, addig is, amíg a békekonferencia meghozza döntéseit. * A vákuum azáltal vált teljessé, hogy a Balkán és a Duna-meden­­ce térségének katonai kézbevéte­lére egyik nagyhatalom sem volt képes. Közismert, hogy Wilson ameri­kai elnöknek határozott elképze­lése volt az európai rendezésről, és hogy a keleti kérdéseket a nemzetek önrendelkezési joga alapján szerette volna elrendezni. A közkeletű felfogás szerint ezt az amerikai elgondolást az euró­pai, elsősorban az angol és a francia politikusok buktatták meg. E felfogásban van is igaz­ság, de csak ha hozzátesszük, hogy Wilson javaslatainak meg­buktatása azért sikerülhetett, mert az elnök elképzeléseit sem pénzügyi, sem katonai „érvekkel” nem tudta alátámasztani. Az amerikai Kongresszus ugyanis egyelőre távolról sem az Egyesült Államok európai befolyásáról ál­modozott, hanem arról, hogy Eu­rópa mielőbb fizesse ki adóssága­it, a „fiúkat” pedig azonnal hoz­zák haza. így azután az elnök be­szélhetett önrendelkezésről és et­nikai határokról, ám azok biztosí­tása, illetve kialakítása érdekében egyetlen raj amerikai katonát sem tudott igénybe venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom