Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-01 / 7. szám
J6 SAJTÓTÜKÖR Interjú Gyullay Endre püspökkel A katolikus ifjúsági hetilapban Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspökkel olvashatunk érdekes beszélgetést a magyar katolikus egyház jövőjéről. Az interjút készítő Czakó Gábor író-főszerkesztő kérdésére - szétvált-e a magyar egyház klerikális és laikus egyházra? - Gyulay Endre egyebek mellett a következőket válaszolja :- A világiakat az egyháztól eltávolították az elmúlt időszak súlyos, egzisztenciális fenyegetései. Mi, mármint a papság nem vállalhattuk, hogy vallásosságuk miatt elbocsátott pedagógusoknak kenyeret adjunk. Szegeden tizenkét éve megindítottuk a laikus képzést, eleinte 3-4 hallgatóval. Később ez a szám 40-re emelkedett, hanem közben az Állami Egyházügyi Hivatal leállította a tanfolyamunkat, és csak azután folytatódhatott, miután Budapesten is megkezdődött a levelező teológiai oktatás. Ma az egyház, tehát világiak és papok teljes egységének a jegyében meg kell szervezni az egyházközségek életét.- A működő egyházközségek valódi közösségként kell hogy működjenek. Ez a kulcsszó, mert manapság - tisztelet a kivételnek - nincsenek családok, ahol a fiatalok őszintén megnyilatkozhatnának, és elképzeléseikre hiteles, szeretetteljes választ kaphatnának. Fontos az is, hogy a megkereszteltek példaadó módon nyilatkozzanak, a Szentírással összhangban, társadalmi kérdésekben az abortusztól a pártügyeken át, a válások problémájáig. A televízióhoz és a rádióhoz is meg kell találjuk a kulcsot, hiszen ezek az eszközök sokat ronthatnak vagy építhetnek a jellemen, az erkölcsön. A papság részéről a világiakkal szemben meglévő bizalmatlanságról a következőket mondja az Igenben közölt interjúban Gyulay Endre püspök:- A hívek is idegenkednek a világi munkatársaktól. Nehezen szokják meg a világi segítők részvételét a régebben kizárólag papi feladatokban. Nemrég levelet írtam az összes végzett világi hallgatómnak, hogy miben számíthatnánk rájuk. Negyven közül harminchat számot adott valamilyen társadalmi munkáról, de önálló plébánia vezetésére mindössze ketten vállalkoznának. Arra a vádra, hogy a katolikus egyház a levitézlett társadalomkísérletnek az „utolsó csatlósa”, amely még mindig a kommunistákba akaszkodik, egyebek mellett a következőket feleli Gyulay Endre:- A pillanatnyi politikai ügyekbe nem avatkoztunk be, de a valóban lényeges kérdésekben mindig nyilatkoztunk, és becsülettel kiálltunk a fontos ügyekben. Magam is éles levélváltásban voltam például Csehák Judit egészségügyi miniszterrel. Igaz, hogy a nyilvánosság számára szolgáló egyetlen eszközünket, a püspöki körleveleinket a legutóbbi időkig az Állami Egyházügyi Hivatal cenzúrázta. Czakó Gábor végezetül az ifjúság különösen súlyos helyzetéről kérdezi a megyéspüspököt.- Az ifjúság egy része nihilista - vélekedik Gyulay Endre -, másik csoportja szinte semmilyen nevelést nem kapott, a harmadik föllázadt szülei konformizmusa ellen, a negyedik bedőlt a tegnapi ideológiának és most csalódott - és így tovább. Most keresnek, és az tetszik nekik, ami a legradikálisabbnak látszik. így van ez rendjén, 1-2 év A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1989-ről szóló jelentését közli a gazdasági hetilap. Eszerint az ország konvertibilis adósságállománya az elmúlt év végén nettó 15 milliárd dollárra rúgott. Az állami költségvetés hiánya tavaly 54 milliárd forint volt, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy az államadósságot terhelő kamatok 1989. évi teljes összegét és az előző évről - 1988-ról - áthúzódó részt is az elmúlt évben számolták el. A gazdaság egészének teljesítménye - olvasható a KSH összegzésében - az előző évinél kisebb volt. A hazai össztermék (GDP) 1-2 százalékkal csökkent. Amíg a megelőző három évben összesen mintegy 3 ezerrel bővült a gazdálkodó szervezetek száma, addig a növekedés 1989-ben meghaladta a 4400-at. A növekmény jó kilenctizedét korlátolt felelősségű társaságok, 4-5 százalékát részvénytársaságok adták. A Heti Világgazdaság statisztikai jelentést ismertető cikkéből azt is megtudjuk, hogy Magyarország határát tavaly 25 millió alkalommal lépték át külföldiek, ami az 1988-as adatokhoz képest 39 százalékos növekedés! A kiutazások száma meghaladta a 14 milliót, s ez 30 százalékkal több az előző évinél. A legtöbb kilépés - csaknem 6 millió! - az osztrák határszakaszon történt. Itt a növekedés 95 százalékos volt. A lakosság egy főre jutó reáljövemúlva ismét tovább fognak menni, mert a teljes igazságot keresik. Bizonyos vagyok benne, hogy előbb-utóbb visszatalálnak hozzánk a keresők, különösen akkor, ha mi tudunk adni nekik valamit. delme mintegy két százalékkal volt több, mint az előző évben. A munkások és alkalmazottak havi átlag bruttó keresete némileg meghaladta a 10 ezer forintot, míg a mezőgazdaságban dolgozóké 8900 forint volt. Az aktiv keresők száma 1989 és 1990 fordulóján 4,8 millió volt, tavaly szeptemberben 22 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A fogyasztói árszínvonal - közli a KSH jelentése - 17 százalékkal nőtt, ez egy lakosra számítva havonta csaknem ezer forint többletkiadással járt. A legnagyobb mértékben - átlagosan 80 százalékkal - a gyógyszerárak emelkedtek, míg az újságok, folyóiratok 60, a helyi tömegközlekedés díjai 55, a tej- és tejtermékek 40 százalékkal drágultak. A lakossági fogyasztás - szinte kizárólag a magánimport miatt - több mint 2 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi csatornákon tavaly 136 ezer személygépkocsit hoztak be, magánúton pedig 68 ezer érkezett. 1989. december 31-én a lakosság takarékbetét-állománya a bankoknál és az utazási irodáknál együttesen 320,9 milliárd forint volt, azaz 24,5 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A növekmény kizárólag a devizaszámlákon elhelyezett betéteknek tulajdonítható. Tavaly 51 500 lakást adtak át, az előző évinél ezerrel többet, s ebből alig 5 ezer készült állami megrendelésre. Magyarország - a számok tükrében HETI VHAGGAZOiASAG
