Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-01 / 1. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 amely meghaladná a magyar lakosság igényeit.” írása végén a szerző a következő kérdéseket teszi fel: - Ugyan kik határoznák meg a magyar lakosság igényeit? Ön, mint demokrata, valóban azt hinné, hogy létezik netán „demokratikus numerus A katolikus hetilap beszámol a Püspöki Kar őszi üléséről, s tudósít róla, hogy a konferencia foglalkozott a lelkiismereti és vallásszabadságról készülő törvény tervezetével. Az Igazságügyminisztérium által felkért szakértők fogalmazta szöveget a Püspöki Kar megvitatta, és a kívánt módosításokat megküldte a minisztériumnak. A pápa magyarországi látogatásának előkészítésére a jövő év őszén Magyar Mariológiai Kongresszust rendeznek Budapesten - határozott a konferencia. Azt is elhatározta a Püspöki Kar, hogy II. János Pál lelkipásztori látogatásának emlékére Regnum Marianum elnevezésű templomot építenek Budapesten, a hazai és a külföldi magyarok A történelemtanítás sürgősen kidolgozandó új koncepciójáról, az elavult történelemkönyvek lecseréléséről vall Glatz Ferenc művelődési miniszter a Magyar Rádió népszerű műsorából tallózó közéleti hetilapban.-Készül a 14-18 éves korosztály számára egy, a clausus”? Ön, a demokratikus román ellenzék bátor, tiszteletre méltó képviselője így gondolkodna rólunk? Így gondolkodna rólunk a román ellenzék, melytől demokráciát, jogokat, megbékélést reméösszefogásával. Azt kívánják, hogy ez a templom legyen a magyar kiengesztelődés és a belső béke előmozdításának szentélye. A Püspöki Kar örömmel fogadta Glatz Ferenc művelődési miniszter ajánlatát, amely szerint a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia, amely 1950-ben különült el állami rendelkezés folytán a budapesti tudományegyetemtől, kerüljön vissza ismét az egyetem kötelékébe, mint annak Hittudományi Kara. Hogy miként, arra a konferencia később tesz javaslatot, miután a kérdést megtárgyalja a római Nevelési Kongregációval is. Azt már most kinyilvánították, hogy a professzorok jelölésének jogát a Püspöki Kar fenn kívánja tartani magának. magyar történelmet az őstörténettől napjainkig áttekintő alapanyag - hangzik a miniszter tájékoztatója -, amely a közeljövőben egy modern tankönyv alapszövege lehet. Nemcsak a 45 utáni, úgynevezett kényes politikai problémákat taglaló korszakkal van gond a történelemtanításban, hanem az egész „agyon-osztályharcosított” történelemszemléletünknek a gyökeres megváltoztatásával. A munkaközösséget én vezetem... Az 1945 utáni korszak oktatásának bizonyos alapelemeit fogom meghatározni a tanárok számára. Nem a politikai értékelés a fontos, hanem az alapvető ismeretek megkövetelése. A diákot hagyni kell a saját fejével gondolkozni, és olyan munícióval kell ellátni az órán, hogy annak birtokában kialakíthassa a saját értékrendjét.- A tanároknak készítünk még egy olvasókönyvet is - mondja a miniszter. - Ennek a gondolata már akkor fölmerült, amikor még csak a História cikkeiből készítettünk öszszeállítást „Magyarok a A nemrégiben létrehozott budapesti Nemzetközi Hungarológiai Központ igazgatójával, Giay Bélával közöl beszélgetést a képes kulturális hetilap.- Az elmúlt negyven évben a politika megpróbálta elhitetni, hogy milyen nagyszerű a hírünk a világban - mutat rá Giay Béla. Pedig véleményem szerint soha nem volt túl jó a fogadtatásunk Európában. Beleszámítva föllobbanó korszakainkat is; mert ami számunkra szabadságharc volt, az kinn gyakran a „fékezhetetlen rebellisek” lázadásává torzult (leszámítva azért 1956-ot, bár érdemi segítséget akkor sem kaptunk). Ezekhez a tévhitekhez mi magunk is hozzájárultunk, mert végletekbe esünk, gyakran túlértékeljük magunkat, amit aztán a leértékelés bűne követ. A jövőben szívósan kell dolgoznunk azon, hogy a magyar kultúrát közvetítsük a határainkon túlra. Kárpát-medencében” címmel, amelyet tudomásom szerint a tanárok nagyon jól tudnának használni a magyar történelem oktatásához. A magyarországi történelemkönyvek egyébként sokkal jobbak, felszabadultabbak, mint a környező országok tankönyvei. Azonban számunkra ez is kevés. A baj az, hogy a régi vulgármarxista konstrukciótól történeti felfogásunk szakmailag még nem szabadult meg. Mi tulajdonképpen alapkonstrukcióban - egészében véve - megmaradtunk a réginek az alapján. Most a kihívás a történelemtanítást érte, ezért mindenhol a történelemtanárok állnak a kérdések középpontjában. De a történelem írott bemutatásában is meg kell, hogy tegyük az előrelépést. Az elmúlt 15 évben a magyar oktatóhelyek száma megkétszereződött a világban - folytatja az igazgató. - Jelenleg 29 ország 96 egyetemén 260 főállású oktató tanít magyar nyelvet és irodalmat. Ez mintegy 4000 hallgatót jelent. Nem a magyarság belügye már a hungarológia - hangsúlyozza Giay Béla az interjúban. Nemzetközi méretekben művelt tudományszakká vált. A hungarológia - metaforikusán fogalmazva - a magyarság Európával folytatott párbeszéde. A magyar nyelv tanítása külföldön számunkra stratégiai kérdés. Évenként ezerrel gyarapszik azoknak a száma, akik végeznek. Őket már hungarológusoknak kell tekintenünk. A nyelvtudás megkerülhetetlen mindenki számára - hangsúlyozza végezetül Giay Béla, aki egy nép irodalmát, kultúráját igazán meg akarja ismerni. lünk? Új templom. Hittudományi Kar H fU* Glatz Ferenc az új tankönyvekről Új hungarológiai íltilÜkÖr központ T
