Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-01 / 5. szám
KULTURÁLIS KÖRKLP SJ adásban megjelentetett, lebilincselően olvasmányos, ábrákkal, korabeli fotókkal illusztrált, igényes és szép kivitelű könyvének zárósoraiban a következőket olvashatjuk: „A politikában elhibázott lépéseket az oktatásügyön számon kérni nem lehet. Ehelyett csak azt szögezhetjük le, hogy a hazai iskolarendszer fejlettsége, oktatási eszközökkel való fölszerelése minden időben megfelelt a kor által kínált és igényelt követelményeknek. Áz érte hozott egykori áldozat pedig példaként szolgálhat az utókor számára. Z. K. Új képzőművészeti társaság Molnár-C. Pál Kör A két világháború között tevékenykedő hagyományos művészeti egyesületek, egészen pontosan az 1920-1949 között működött Szinyei Merse Pál Társaság példáját felidéző, Molnár-C. Pál Baráti Kör megnyitotta a budapesti Bartók 32 Galériában díjkiosztó kiállítását. A pályázó művészek olyan jeles alkotói napjaink képzőművészetének, mint Kárpáti Tamás, Deák Ilona, Farkas László, Fábián Gyöngyvér, B. Kopp Judit és Kovács Péter. A Baráti Kör művészetpártoló célkitűzései megvalósításához egyik eszköznek tekinti a kortárs képzőművészek erkölcsi elismerését, támogatását szolgáló, a kör által alapított „Molnár-C. Pál jutalom” és „Molnár-C. Pál Baráti Kör közönségdíja” elnevezésű díjakat, amelyeket pályájuk kezdetén álló fiatal művészek elismerésére rendszeresítettek, és olyan művészek kitüntetésére, akik közérthető és figurális alkotásaikban elmélyült lelkiségről, alapos technikai tudásról tesznek bizonyságot. A dí-Molnár-C. Pál „Fütyülős önarckép"-e jakat 1988-ban adták ki első ízben: Gajzágó Sándornak és Várady Róbertnek. A Baráti Kör ápolja a névadó mester emlékét, gondozza szellemi hagyatékát. Programja szerint Molnár-C. Pál műveit bélés külföldi kiállításokkal népszerűsíti, kiadja a mester önéletírását és „Festészeti technikák” című kéziratos tanulmányát. Összejöveteleiket Molnár-C. Pál Ménesi út 65. sz. alatti műterem-galériájában, a művek között tartják. Lemezújdonság A tizenharmadik... Szerencsés szám a tizenhármas Dóry József nótaénekes életében. A tizenharmadik hanglemeze jelent meg a közelmúltban Az én jó apámnál nincs jobb a világon címmel. Ám ez a szerencsés szám egy másikkal is párosul, méghozzá az ötvenessel. ®ÓCÍ Józsit Ötven esztendővel ezelőtt énekelt először, egy sikeres próbaéneklés után a Magyar Rádióban, és azóta végigdalolta Magyarország városait, községeit, falvait, s bejárta még a legkisebb településeket is. Határainkon túl is jól ismerik és szeretik Dóry Józsefet. Franciaországtól Kínáig bejárta a világot. Legutóbb Törökországban, Rodostóban volt feledhetetlen élménye: Rákóczi fejedelem múzeumában elénekelhette a Rákóczi megtérése című műdalt és a Himnuszt. A Kiskunságban, Szabadszálláson született Dóry József, szülővárosa díszpolgára. Már kisgyerekkora óta énekel: vasárnaponként, a református templomban, kántor hí-_ ján, 6-7 évesen zendített rá először a Tebenned bíztunk..." kezdetű zsoltárra. Jó néhány nótának a szövegét Dóry József írta. Olyan neves zeneszerzők és szövegírók szerzeményeit tolmácsolja, mint Balázs Árpád, Farkas Imre, Szentirmai Elemér, Kondor Ernő vagy Seress Rezső. S hogy miről énekel Dóry József? A szülő, a nagyszülő szeretetéről, tiszteletéről, a jó apáról, akinél nincs jobb a világon, a drága, drága édesanyáról és a felejthetetlen nagyanyáról, nagyapáról. Ám a szerelem témája sem hiányozhat a műsorból, ezt bizonyára nem vennék jó néven a műfaj kedvelői. Vigaszképpen mondom, Dóry mester gondoskodik erről is, Keresztes Mihály szép muzsikája közben énekli az Elnézem a naplementét kezdetű nótát. H. M. Lászlóffy Zsolt hangversenyén Zongoravirtuóz Erdélyből Lászlóffy Zsolt tizenhat éves kolozsvári diák hangversenye Liszt Ferenc utolsó lakhelyén, a budapesti Vörösmarty utcában lángra lobbantotta a lelkeket. Óriási szakmai tudással, fölényes technikával és a fiatalság kifogyhatatlan energiájával interpretálta a műveket. A hallgatók elcsodálkoztak. Hon-Az ifjú kolozsvári művész a Liszt Múzeumban FOTÓ: TRIFF ÁKOS nan tör elő ennyi energia? A koncentrálókészség? A virtuozitást követelő fegyelem? A hangverseny szünetében, amikor félszeg meghajlás után, kamaszos darabossággal, hosszú taps után lement a pódiumról, alkalmam volt arra, hogy elbeszélgessek édesapjával, Lászlóffy Csaba romániai magyar költővel. Fia munkabírásáról és koncentrálási készségéről faggatva őt, nevetve mondta: Zsolt koncentrálókészsége éppen előző este tízperces gondolkozásra kényszerítette a komputer sakkautomatát, amivel egyik barátjuknál játszott. De gyakran gondolkodásra készteti Kolozsvárott tanárait is, a volt piarista gimnáziumban. CS. SZABÓ ISTVÁN
