Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-03-01 / 5. szám

SAJTÓTÜKÖR <7 érték el céljukat, nem kap­tak lehetőséget. 17 száza­lék szerint a fiatalok fog­nak elmenni. Az értelmi­ség, a szakemberek, tudó­sok, a „felső réteg” kiván­dorlását is sokszor (15%) emlegették. Voltak olya­nok is (12%), akik a lógó­­sokra utaltak, azokra, akik nem akarnak dolgoz­ni. Végül előfordult olyan vélekedés is (11%), hogy azok fognak kivándorolni, akik nem akarnak szem­benézni a problérr ákkal, akik kalandvágyók, tehát inkább a „könnyebbik utat” választják. A Magyar Hírlap köz­vélemény-kutatást ismer­tető elemzése végezetül rámutat: Az értelmiség és a sze­gények kivándorlása tör­ténelmi jelenség, ez Ma­gyarország szélsőségesen nagy és lassan már kezel­hetetlenné váló társadal­mi különbségeket létreho­zó és fenntartó fejlődésé­nek lecsapódása a köztu­datban: „menekül(ne), aki tud(na)”. Hatalmi harc A közelgő választások előtti nyílt és kevésbé nyílt belpolitikai harcok­ról közli véleményét Wi­­singer István szociológus, a Magyar Televízió fő­munkatársa a gazdasági hetilap hasábjain. A „Mi folyik itt?” című írás a közelmúlt néhány botrányos vezetőcseréje kapcsán vonja le követ­keztetéseit.- A labdarúgó-váloga­tott szövetségi kapitányát megpróbálják „felfelé” buktatni - írja Wisinger -, de mivel ő nem akar igaz­gató lenni, hát kirúgják. Munkaügyi döntőbíróság­hoz fordul, erre fegyelmi indul ellene, ami nyilván­valóan csak ürügy. A sze­gedi színház prózai társu­latának vezetője szeretne igazgató lenni, ezért sebté­ben meghirdetett pályá­zattal próbálják eltávolíta­ni. A pályázat meghirdeté­sére a rendező sajtónyilat­kozata ad okot, de ez csak ürügy, hiszen tehetsége vi­tán felüli. Napilapnak adott nyilatkozatra hivat­koznak akkor is, amikor a Televízió Híradójának éléről eltávolítják a fő­­szerkesztőt. Ez az ürügy, mert frissen kreált ok nél­kül itt sem fér bele a mun­kaügyi előírásokba a há­zon kívül már régen eldön­tött személyi változás!- „Koncepciós” háló­ban vergődő sorsok ezek - véli a szerző. - A politika minden eddiginél látha­tóbban beköltözött magánéletünkbe. Egyelő­re éppen a személyi ambí­ciók és torzsalkodások jól látható koreográfiája fedi a lényeget: a legfelsőbb régiók hatalmi harca időnként megmerevedik, a nyílt konfliktusok pedig bizonyos kulcsintézmé­nyekben jelennek meg. Az elgondolkodtató HVG-cikk végezetül hang­súlyozza:- Ezek a módszerek, ha szelídített formában is, még a „kultuszok” korsza­kából ismert eszköztár to­vábbéléséről tanúskod­nak. Tehát a „Mi folyik jtt?” kérdésre az egyik le­hetséges válasz: az átme­net ürügyén, koncepciós ügyektől sem mentes ki­szorítósdi egy- olyan nép számlájára és feje felett, amelyik még nem képes saját kezébe venni sorsá­nak irányítását. Ahogyan a régi hatalmi tagozódás nem volt így fenntartható, úgy az új sem lesz demok­ratikus, működőképes, ha ilyen eszközökkel hozzák létre. Teljesen tiszta lap a társadalmi változások szférájában ritkán létezik, de megtisztított felületre is csak új pennával lehet írni. A régi pacákat ejt és karcol. Egy rajz az új kétheti szatirikus lapból Hócipő Beszélgetés egy székelyföldi lapszerkesztővel Katona Ádám székely­udvarhelyi lapszerkesztő­vel közöl izgalmas beszél­getést a közéleti hetilap. A „Szabadság” című függet­len székelyudvarhelyi na­pilap a romániai forrada­lom első napjaiban, de­cember 23-án indult Kato­na Ádám szerkesztésében.- Már december 22-én kénytelenek voltunk meg­szervezni a közbiztonsá­got és a közellátást Szé­kelyudvarhelyen, a hata­lom emberei ugyanis el­menekültek a népharag elől. A megyeháza előtt tízezer ember tüntetett, azt kiáltva: „Udvarhely megyét akarunk!”, „Sza­badságot akarunk!”. A Ceaujescu-féle diktatúra idején ugyanis az egykori, 650 éves Udvarhelyt beol­vasztották egy nagyobb egységbe, Hargita megye néven. Az országon belül másodrendű állampolgá­rok voltak az Udvarhely­medencében élő székely­magyarok. Az önrendelke­zési jog alapján a nép ki­követelte, hogy létezzen ismét Udvarhely megye, és azóta a mi szerveze­tünk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek egyik alapító tagja vagyok, e keretben gondolkodik és szervezi tagságát. A diktatúra által tuda­tosan elsorvasztott nemze­tiségi iskolákról egyebek mellett a következőkép­pen vélekedik a 168 órá­ban Katona Ádám:- Nagyon bízunk ro­mán barátainkban, külö­nösen Iliescu úrban. Az önrendelkezés jegyében megkezdődött a tanren­dek átdolgozása. Megkez­dődött a hitoktatás bevite­le az iskolákba. Agrármér­nökeink arra is készülnek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül újraindítsák a gazdatanfolyamokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek Katona Ádám szerint po­litikai párttá kell alakul­nia, hogy a tervezett ápri­lisi demokratikus romá­niai választásokon ütőké­pes képviselete legyen a magyarságnak.- Abban reménykedem - hangsúlyozza végül az interjúalany -, hogy Ki­rály Károly és néhány tiszta agyú társa, a hang­zatos szóvirágokat mellőz­ve, képes lesz megteremte­ni a céltudatos és haté­kony nemzetiségi politikát Romániában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom