Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-03-01 / 5. szám
SAJTÓTÜKÖR <7 érték el céljukat, nem kaptak lehetőséget. 17 százalék szerint a fiatalok fognak elmenni. Az értelmiség, a szakemberek, tudósok, a „felső réteg” kivándorlását is sokszor (15%) emlegették. Voltak olyanok is (12%), akik a lógósokra utaltak, azokra, akik nem akarnak dolgozni. Végül előfordult olyan vélekedés is (11%), hogy azok fognak kivándorolni, akik nem akarnak szembenézni a problérr ákkal, akik kalandvágyók, tehát inkább a „könnyebbik utat” választják. A Magyar Hírlap közvélemény-kutatást ismertető elemzése végezetül rámutat: Az értelmiség és a szegények kivándorlása történelmi jelenség, ez Magyarország szélsőségesen nagy és lassan már kezelhetetlenné váló társadalmi különbségeket létrehozó és fenntartó fejlődésének lecsapódása a köztudatban: „menekül(ne), aki tud(na)”. Hatalmi harc A közelgő választások előtti nyílt és kevésbé nyílt belpolitikai harcokról közli véleményét Wisinger István szociológus, a Magyar Televízió főmunkatársa a gazdasági hetilap hasábjain. A „Mi folyik itt?” című írás a közelmúlt néhány botrányos vezetőcseréje kapcsán vonja le következtetéseit.- A labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát megpróbálják „felfelé” buktatni - írja Wisinger -, de mivel ő nem akar igazgató lenni, hát kirúgják. Munkaügyi döntőbírósághoz fordul, erre fegyelmi indul ellene, ami nyilvánvalóan csak ürügy. A szegedi színház prózai társulatának vezetője szeretne igazgató lenni, ezért sebtében meghirdetett pályázattal próbálják eltávolítani. A pályázat meghirdetésére a rendező sajtónyilatkozata ad okot, de ez csak ürügy, hiszen tehetsége vitán felüli. Napilapnak adott nyilatkozatra hivatkoznak akkor is, amikor a Televízió Híradójának éléről eltávolítják a főszerkesztőt. Ez az ürügy, mert frissen kreált ok nélkül itt sem fér bele a munkaügyi előírásokba a házon kívül már régen eldöntött személyi változás!- „Koncepciós” hálóban vergődő sorsok ezek - véli a szerző. - A politika minden eddiginél láthatóbban beköltözött magánéletünkbe. Egyelőre éppen a személyi ambíciók és torzsalkodások jól látható koreográfiája fedi a lényeget: a legfelsőbb régiók hatalmi harca időnként megmerevedik, a nyílt konfliktusok pedig bizonyos kulcsintézményekben jelennek meg. Az elgondolkodtató HVG-cikk végezetül hangsúlyozza:- Ezek a módszerek, ha szelídített formában is, még a „kultuszok” korszakából ismert eszköztár továbbéléséről tanúskodnak. Tehát a „Mi folyik jtt?” kérdésre az egyik lehetséges válasz: az átmenet ürügyén, koncepciós ügyektől sem mentes kiszorítósdi egy- olyan nép számlájára és feje felett, amelyik még nem képes saját kezébe venni sorsának irányítását. Ahogyan a régi hatalmi tagozódás nem volt így fenntartható, úgy az új sem lesz demokratikus, működőképes, ha ilyen eszközökkel hozzák létre. Teljesen tiszta lap a társadalmi változások szférájában ritkán létezik, de megtisztított felületre is csak új pennával lehet írni. A régi pacákat ejt és karcol. Egy rajz az új kétheti szatirikus lapból Hócipő Beszélgetés egy székelyföldi lapszerkesztővel Katona Ádám székelyudvarhelyi lapszerkesztővel közöl izgalmas beszélgetést a közéleti hetilap. A „Szabadság” című független székelyudvarhelyi napilap a romániai forradalom első napjaiban, december 23-án indult Katona Ádám szerkesztésében.- Már december 22-én kénytelenek voltunk megszervezni a közbiztonságot és a közellátást Székelyudvarhelyen, a hatalom emberei ugyanis elmenekültek a népharag elől. A megyeháza előtt tízezer ember tüntetett, azt kiáltva: „Udvarhely megyét akarunk!”, „Szabadságot akarunk!”. A Ceaujescu-féle diktatúra idején ugyanis az egykori, 650 éves Udvarhelyt beolvasztották egy nagyobb egységbe, Hargita megye néven. Az országon belül másodrendű állampolgárok voltak az Udvarhelymedencében élő székelymagyarok. Az önrendelkezési jog alapján a nép kikövetelte, hogy létezzen ismét Udvarhely megye, és azóta a mi szervezetünk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek egyik alapító tagja vagyok, e keretben gondolkodik és szervezi tagságát. A diktatúra által tudatosan elsorvasztott nemzetiségi iskolákról egyebek mellett a következőképpen vélekedik a 168 órában Katona Ádám:- Nagyon bízunk román barátainkban, különösen Iliescu úrban. Az önrendelkezés jegyében megkezdődött a tanrendek átdolgozása. Megkezdődött a hitoktatás bevitele az iskolákba. Agrármérnökeink arra is készülnek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül újraindítsák a gazdatanfolyamokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek Katona Ádám szerint politikai párttá kell alakulnia, hogy a tervezett áprilisi demokratikus romániai választásokon ütőképes képviselete legyen a magyarságnak.- Abban reménykedem - hangsúlyozza végül az interjúalany -, hogy Király Károly és néhány tiszta agyú társa, a hangzatos szóvirágokat mellőzve, képes lesz megteremteni a céltudatos és hatékony nemzetiségi politikát Romániában.
