Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
52 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK SZENTELT OLAJ ÉS TE DEUM Hányszor koronáztak Budán? Hányszor is koronáztak Budán a magyar történelem folyamán? A válasz meglepő. Mindössze négyszer. Ez a négy alkalom azonban több mint ötszáz esztendőt ölel fel. És a többi? Az ősi koronázóváros Székesfehérvár volt. Csak a törökök közeledtével lépett elő koronázóvárossá - mégpedig évszázadokra - Pozsony. A négy kivételnek a fél évezred folyamán azonban külön története van. A koronázás helyének, szertartásrendjének s az ország jogszokásainak ugyanis mindenkor szoros összhangban kellett lennie... Az első budai koronázás, Károly Róberté különös fontossággal bír a magyar királykoronázások történetében. És érdekességgel is - tegyük hozzá! Királyi fejére ugyanis éppen háromszor került rá a korona. Tizenkét esztendős korában érkezett az Anjoudinasztia első magyarországi képviselője a pártviszályok dúlta országba, s egy év múlva, 1301-ben Esztergomban megkoronázták. Hívei ezzel is biztosítani akarták hatalmát. Hosszú út volt azonban még hátra, amíg Károly Róbert törvényes uralkodó lehetett. Ebben szerepet játszott az is, hogy ez az első koronázása nem a szent koronával, hanem egy másikkal, talán éppen egy erre a célra készült koronával történt. Szent István koronájával ugyanis Wittelsbach Ottó bajor herceget koronázták meg, Károllyal egy időben. Ottó birtokában voltak a koronázási jelvények is. Harc harcot követett Megindult tehát a küzdelem Károly Róbert és hívei részéről a koronázási jelvények megszerzéséért. Ezek 1307-ben Kán László erdélyi vajda kezébe kerültek, miután Erdélyben elfogta Ottót. Károly Róbert második megkoronázása idején Kán László továbbra is ellenséges táborba tartozott, így tehát 1309. június 15- én tényleg egy erre az alkalomra készített koronával avatták másodszor is királlyá Károly Róbertét. És ez volt Magyarország történetében az a bizonyos legeslegelső királyi koronázás, amelynek színhelye: Buda vára. A közvetlen helyszín a Nagyboldogaszszony-templom, a későbbi Mátyás-templom. Végül is az erdélyi vajda meghódolása után kerülhetett csak sor, 1310-ben Székesfehérvárott, a 22 éves Károly Róbert harmadik - immár végérvényes - megkoronázására, a szent koronával. A mindenkori királykoronázások központi mozzanatát az egyházi főméltóság által, szentelt olajjal való felkenés s a hatalmi jelvények: a korona, a kard, az országalma, a jogar, a királyi palást átadása képezte. Ehhez azon-Károly Róbert egyik koronázása a három közül... Hogy melyiket örökítette meg az egykori falfestmény, az ma is rejtély
