Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-01 / 21. szám

JO HAZAI KÖRKÉP s akkor mind a 272 trófeát ki le­hetne állítani, nem csak egyhar­­madát, mint jelenleg. Sőt a ha­gyatékot - a néprajzi és a termé­szettudományi múzeum segítsé­gével - valóságos Afrika-kiállí­­tássá lehetne kiegészíteni. De en­nek az anyagnak az igazi és vég­leges helye inkább az Ybl-lovar­­da lenne.-Több ezer négyzetméteren a teljes Afrikát bemutathatnánk, és az épület olyan magas, hogy még egy kitömött zsiráf is beleférne! - állítja félig komolyan, félig tréfá­san Czoma László, érzékeltetve, hogy ez esetben mégsem a nyelv­újításkor foltos nyakorjánnak el­keresztelt állat elhelyezése a leg­fontosabb. Egyébként a lovarda már meg­ürült, ami annak köszönhető, hogy leégett a tetőzete. A „kö­­szönhető”-t azért nem raktam idézőjelek közé, mivel, szerencsé­re, emberéletben nem esett kár, de a tanács kénytelen volt végre elhelyezni az ide betelepült tízva­­lahány családot. Nagy kérdés persze, ha a tűzvész után megte­hette, miért nem tette meg a tűz előtt?! Ez esetben bizonnyal nem kerülne negyven-ötvenmillióba a műemlék épület helyreállítása és az Afrika-kiállítás berendezése. Ennyi pénz nincs is a világon!- gondoltam, amikor az irdatla­nul nagy összeget meghallottam. De ha van is, a Helikon Kastély­­múzeumnak nincs. Tavaly 41 és félmillióval gazdálkodhatott az intézmény, ebből 23 és felet adott az állam, tizennyolcat pedig a múzeum és konferenciaközpont keresett hozzá. Ez a pénz éppen hogy elegendő volt a bérekre, a fenntartásra, a műemlék könyv­tár működtetésére, a tavaly év vé­gén megnyílt fegyvertörténeti ki­állítás berendezésére. Magát az anyagot, a félezer csodálatosan szép fegyvert, intarziás páncélt, díszes vadászati és harci eszközt- a Szent István-kortól napjain­kig - ugyanis a Nemzeti Múzeum kölcsönözte ki, letét gyanánt. És a bevételek nem növekszenek olyan sebesen, mint a költségek. A Szent Anna-szobor újrafelállí­tása vagy a Maria Immaculata szobrászati restaurálása egyen­ként fél-félmilliót kóstált. Ilyen körülmények között vigyázni kell minden krajcárra, megfontolan­dó tehát, hogy végleges vagy is­mét ideiglenes megoldás szüles­sék a kibővített trófeakiállítás el­helyezésére. Ésszerűbbnek látszana, hogy a zeneiskola által kiürített termek­ben, mind a tizenkettőben, a fő­úri életet bemutató kiállítás ki­egészítőjeként a pompázatos főú­ri viseletét, a művészi ékszerek, zeneszerszámok, szórakoztató eszközök világát tárnák időrend­be a látogatók elé. Az igazgató bizakodó: ha a Montecuccoli­­féle három dolog - a pénz, pénz, pénz - együtt lesz, akkor 1995-re, a világkiállításra teljes lehet a fő­úri kiállítás, virít majd a botani­kus kert, és a zsiráf is nyújtogatja 1 (kitömött) nyakát a valamikori lovardában. Ha... És mi lesz a többiekkel?-A városi könyvtár kiköltözé­se talán az ezredfordulóra várha­tó - vélekedik Czoma László, s hozzáteszi: - A város valóban szegény, a könyvtár pedig nem dolgozhat méltatlan körülmé­nyek között. Más a helyzet a hon­védséggel! Mert a park nagyob­bik fele még mindig zárt terület. Az igazgató türelmetlen, a kép­viselő szintúgy. Hiszen ez eset­ben nemcsak a Helikon Kastély­­múzeum, hanem Keszthely, mi több, az egész ország érdekéről van szó. Olvasom a Magyar Nemzet május 23-i számában a következőket: „Czoma László független kép­viselő már másfél évvel ezelőtt igyekezett határozott és végleges dátumot kicsikarni az akkori honvédelmi tárcától: vajon mikor költöznek ki a katonák a műem­lék épület parkjából? Ugyanis nem csupán a Vörös Hadsereg vette semmibe nemzeti értékein­ket. Sajnos semmiféle biztató vá­laszt nem kapott azóta sem... Éppen ezért kérte a kijelölt hon­védelmi minisztertől, hogy talál­kozzanak és beszéljék meg ezt az ügyet. Für Lajos válaszát nem­csak a képviselő várja!” 1. Trófea a Windisch Graetz-hagyaték­­ból - a 272 darabos gyűjteménynek jelenleg csak egyharmada látható 2. Ez hazánk egyetlen eredeti formá­ban fennmaradt főúri könyvtára - napjainkban 86 ezer kötetet őriznek benne 3. XVI-XVII. századbeli vadászfegyve­rek - a kiállítás képet ad a kézmű­vesség fejlődéséről is 4. A VI. terem kandallóját delfti fa­jansz-csempe díszíti - előtte Erd­mann, a hűséges kutya porcelán­szobra 5. A kápolna oratóriumát neogótikus, ólomkeretes üveg ablakképek díszí­tik - valószínűleg Budapesten, Róth Miksa műhelyében készültek

Next

/
Oldalképek
Tartalom