Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-15 / 18. szám

60 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK jára lépett. Hitler pedig szintén ez idő tájt határozta el a Szovjet­unió elleni támadás előkészítését, amelyhez nem nélkülözhette a stratégiailag elsőrendű és belső rendszerében is rohamosan fasi­­zálódó Romániát. Jobban bízott a nemzetiszocializmussal azono­suló Antonescu marsall diktatú­rájában, mint Horthy admirális alkotmányos konzervatív rend­szerében. Ugyanakkor mindkét országot függő helyzetben kíván­ta tartani, hogy a végleges revízi­ót tőle várják, és biztos támasza­ivá váljanak a Szovjetunió elleni háború tartamára. Horthy, kontra Antonescu A helyzet tisztázása végett Hit­ler július 10-re Münchenbe hívta Erdély felosztása Köröndi legények a magyar bevonulást várják foglalva, nem kívánt háborús konfliktust a „Südostraum”-ban, vagyis a délkelet-európai térség­ben. A magyar vezetésnek azt kellett tehát eldöntenie, hogy fenntartja-e fegyveres semleges­ségét és a békés revízióra vonat­kozó elképzelését, de ezzel gya­korlatilag lemond a további reví­zióról, vagy fegyveresen lép fel Románia ellen, és belesodródik a háborúba. A döntés sürgetőnek látszott, mert a jelek szerint Né­metország rövid időn belül győz­tesen fejezi be a háborút. Ugyan­akkor nem tudhatták bizonyosan, hogy Hitler a kontinentális győ­zelem után vajon nem az Anglia elleni inváziót latolgatja-e, ami­hez elengedhetetlenül szüksége van a balkáni békére és a román kőolajra. A részleges magyar mozgósítás hírére a német kül­ügyminisztérium határozott han­gú jegyzékekben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy tá­madás esetén nem számíthat né­met katonai segítségre, hiába ajánlottak fel magyar részről a korábbinál nagyobb mérvű gaz­dasági segítséget a német hábo­rús erőfeszítések támogatására. Teleki miniszterelnököt és Csáky István külügyminisztert, ahol a tárgyalásos megoldásra intette a magyar politikusokat. Egyidejű­leg ígéretet tett arra, hogy Musso­­linivel közösen, levélben szólítják fel a román királyt is a tárgyalá­sok megkezdésére. A német állás­pont tehát megváltozott; már nem ellenezték a revíziót, mivel Románia július 1-jével felmondta az angol garanciát, és fenntartás nélkül a tengelybarát politika út­Súlyos kísértésként nehezedett a magyar vezetésre a szovjet aján­lat is, amely szerint Molotov kül­ügyminiszter közös katonai fellé­pést ajánlott Románia ellen. Ha­bár Románia habozás nélkül át­adta a Szovjetuniónak a vitatott Besszarábiát és Észak-Bukovinát, így az esetleges gondolkodási idő lerövidült. Horthy kormányzó azonban eleve megtagadott min­den közös fegyveres fellépést, még akkor is, ha ez a gyors reví­zió esélyeit veszélyeztette. Az idő mégis őt igazolta, és a Hitler által tanácsolt közvetlen magyar-ro­mán tárgyalásokkal ismét a békés területrendezés esélyei növeked-Magyar honvédek bevonulnak Marosvásárhelyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom