Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-01 / 17. szám

2. A domonkos rendi kolostor és templom romjai - itt élt tízéves koráig Szent Margit

1.A város ősi magva: a Várnegyed - Maróti Rezső szerint az idén már közlekedni is lehet benne

3. Az alapítványtevő Egei Sándor mutatja a fotókat - egy ujján járta be a világot

4. Márton Antal kanonok - a tábori lelkész e kehelyből áldoztatta IV. Károlyt és Zita királynét 1921-ben, a „második királypuccs" idején

György- és a Gizella-kápolna - mind a Várnegyedben találhatók. És lám, mégsem ez a városrész áll legközelebb az ősz kanonok szívéhez. Hanem a Csatári-hegy és a régi Mária-forrás, ahová kisdiákként ki-kijárt, és legfőképp a városközpont.- Mi, szegény sorsú diákok ott vettünk ki magunknak szállást,

mert az is eléggé szegény városrész volt, így meg tudtuk az ágyat fizetni. Kosztra meg nem volt gondunk, legalábbis nekem nem volt, mert tálaló diák voltam a szemináriumban: a kispapoknak mi, diákok hordtuk fel az étket, és ezért reggelit, ebédet, vacsorát kaptunk...

Aztán „leltárt” készítünk: mi maradt meg e kedves helyekből. A Csatári-hegyet, persze, nem hordták el, a Mária-forrás is megvan még, bár eléggé elhanyagolt állapotban, az egykori városközpont azonban eltűnt. Az új lakótelepek egyhangúak, csúnyák, a minden más épületet törpévé silányító magasház pedig egyszerűen tönkreteszi a városképet. (És nem egyedül Veszprémben! Ilyen ormótlan, hivalkodó „felhőkarcoló” valamennyi, valamit magára adó városban épült.)

MEGMARADT A VESZPRÉM! „TABÁN"

Maróti Rezsőt, Veszprém polgármesterét faggatom: vajon valóban csak így, kiterjedt lakótelepek, házmonstrumok felhúzásával lehetett enyhíteni a lakáshiányt? A válasz:-Az akkori városfejlesztési elképzelések szerint csak így. Úgy képzeltük, hogy a városokat minél nagyobbra kell fejlesztenünk, hogy az emberek komfortosabb körülmények között élhessenek. Pedig ehelyett jobb lett volna kivinni a komfortot a nem városias településekre.

A tanácselnökkel is leltárt csinálunk: mi az, ami szinte érintetlenül megmaradt?

A Vár - természetesen - első a sorban, tele élő, működő intézményekkel. Azután megmaradt a Vár-alja, a Séd völgye, a Benedek-hegy szürke dolomit szikláihoz tapadó fecskefészek házikókkal. Pedig ezt a veszprémi „Tabánt” is halálra ítélték már, kimondva rá az építési és felújítási tilalmat, azzal a szándékkal, hogy ide is „modern” városrészt építsenek. De az ítélet végrehajtása elmaradt.

így hát a turista romantikus utcácskákban, bájos, bár omladozó vakolatú házacskák között sétálgathat kedvére. Akad közöttük műemlék, nem is egy. A Traktor utcából Miklós utcává visszakeresztelt sikátorban áll például a káptalan klasszicista stílusban épült egykori malma. Romosán, szutykosan is gyönyörű. És szép lenne vedletten, málló vakolattal is vagy két házzal arrébb a XVII. század végéről megmaradt tornácos ház, ha nem állana előtte a tornácig magasodva (!) egy sittel vegyes szeméthegy.- Az ilyen-olyan tilalmakat már régebben feloldottuk - magyarázza a polgármester. - De mivel a házakat felújítani hosszú időn át nem lehetett, az épületek eléggé tönkrementek. Most pedig már nincs pénz a tatarozáshoz.

És nemcsak a pénz hiányzik. Hanem a bérlők vagy a tulajdo-A CSATÁRI-HEGYET NEM HORDTÁK EL! 17