Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
10 KRÓNIKA Tudósítónktól A magyar népdal ünnepe Beregszászban Az idén másod ízben hangzott már föl Kárpátalján a magyar népdal nagyszabású fesztiváljának megnyitását hírül adó harsonaszó. A tervek szerint minden évben a kárpátaljai magyarság valamely központjában kerül sor a rendezvény lebonyolítására. Tavaly az ungvári járásban, Csapon gyűltek össze a terület magyarlakta vidékeiről érkezett műkedvelő együttesek és előadók (mert ilyenkor szigorúan csak az amatőröké a színpad). Az idei nyáron az ünnepségnek Beregszász adott otthont. Pozitívumként kell itt megemlítenünk, hogy a fesztiválokat az állami szervek és a magyar önszerveződések jó egyetértésben, együttesen rendezik. Az ideinek a házigazdája a területi tanács művelődési főosztálya, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a területi szakszervezeti tanács és a gondoknak ezúttal oroszlánrészét vállaló beregszászi Glóbusz Szabadidőközpont volt. A főpróbának tekinthető tavalyi ünnepségen még meglehetősen vegyes volt a műsor, a népi dalkincstől meglehetősen távol eső számok is bemutatásra kerültek. Az idén már csak tiszta forrásból merítettek az előadók. „Bartók Béla és Kodály Zoltán szelleme lebegjen mai ünnepségünk felett” - hangzott el a megnyitó beszédben, s a műsor teljes egészében megfelelt ennek a várakozásnak. S itt nyomban jegyezzük meg: mindenen meglátszott a fesztivál főrendezőjének, Schober Ottó érdemes művelődési dolgozónak, a Beregszászi Művelődési Ház igazgatójának, a kárpátaljai magyar kultúra egyik legjelesebb egyéniségének gondos keze. Az ünnepség a résztvevők színes fölvonulásával kezdődött Beregszász utcáin. Az utak szélén álló nagyszámú közönség már itt ízelítőt kapott dalaikból, táncaikból, a debreceni Gyöngyösbokréta Együttes lopótökből csurgatott pohárnyi vörösborral is kedveskedett nézőinek. A Kárpátalja különböző vidékeiről érkezett közönség zsúfolásig megtöltötte a Beregszászi Szabadtéri Körszínház nézőterét. A magyarlakta járások - a beregszászi, ungvári, munkácsi, nagyszöllősi, técsői, huszti - külön-külön „csapatokat” állítottak ki, ezek két-három együttesből és magánelőadókból álltak. Mindegyik járás egy-egy negyedórát kapott produkciójának bemutatására, ezt nyomban szakzsűri értékelte. Nagy tetszést aratott a tiszapéterfalvi Tisza és a beregszászi Barátság dal- és táncegyüttes, a debreceni Gyöngyösbokréta, a nagydobronyi és palágykomoróci folklóregyüttes és számos más csoport. Élményszámba ment a más országok magyarságától érkezett - versenyen kívül fellépő - vendégegyüttesek bemutatkozása. Az anyaországot a domaházi és a tokaji népdalegyüttes, a balkányi Nyírség táncegyüttes és a milotai népdalkor képviselte; a jugoszláviai testvérek dalait az óbecseji Tisza dal- és táncegyüttes hozta el Beregszászba. A kárpátaljai és a vendégegyüttesek műsorán elhangzott sok azonos szám szépen kifejezésre juttatta nemzeti népdalkincsünk egyetemességét. A vetélkedésben a nagyszöllősi járás nyerte az első, a beregszászi a második és a munkácsi a harmadik helyet. A felvonulás során bemutatott műsorukkal a beregszásziak lettek az elsők. Külön értékelte a zsűri az egyes együttesek produkcióját is és a fesztivál alkalmából rendezett népművészeti kiállításon bemutatott alkotásokat. A zsűri díszokleveleit és okleveleit dr. Árpa István, a zenetudomány kandidátusa, a bírálóbizottság elnöke adta át, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapította különdíjakat pedig Dupka György felelős titkár. B. L. Hollandiában is megemlékeztek Mikes Kelemenről Magyarság Európában A hollandiai Mikes Kelemen Kört, a nyugat-európai magyarság egyik legrégebbi kulturális szervezetét 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar diákok. A kör 1959 óta szervezi meg évente - egy év kivételével - szeptember elején a közismert tanulmányi napjait, amelyen a magyar szellemi élet sok kiválósága tartott előadást vagy lépett fel a világ minden tájáról. A tanulmányi napok kezdettől fogva a szellemi szabad fórum szerepét töltötték be mindmáig. Az idei rendezvénysorozatnak különös hangsúlyt adott, hogy háromszáz esztendővel ezelőtt született Mikes Kelemen. A kör ez évi, harmincadik tanulmányi napjait a szokásos helyen és időben rendezte meg: Eefde-ben, Hollandia keleti részében, szeptember 6. és 9. között. Ä konferencia összefoglaló címe: Magyarság Európában volt. A megváltozott politikai helyzetnek köszönhető, hogy a körnek idestova negyvenéves fennállása alatt most sikerült először a Kárpát-medence öt országából egyszerre meghívni előadóként a magyar szellemi élet jelentős képviselőit: Magyarországról, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, Romániából, Jugoszláviából. A kérdéseket a résztvevők az Északi-tenger partjáról, Hollandiából, az ezen földrajzi tényből adódó természetes távlatból vizsgálták, de tették ezt Közép- és Nyugat-Európa összecsengésében, ahogy ez az előadók névsorából is kitűnik. A magát újra meghatározó Európában a magyarságnak önmagát mindenekelőtt szellemileg kell meghatároznia. A magyarság területileg megosztott, de ugyanakkor szellemileg egynek tudja magát a Kárpát-medence országaiban, Európában, szerte a világon. A többágú magyar síp egy síp, minden megosztottság ellenére, azon keresztül. Meggazdagító életforma ez. Előadók között szerepeltek Közép-Európából ismert írók: Balia D. Károly (Ungvár), Dobos László (Pozsony), Esterházy Péter és Kodolányi Gyula (Budapest), Lászlóffy Aladár (Kolozsvár), Végei László (Újvidék), továbbá: Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár. Fellépett Illyés Kinga előadó-művésznő Marosvásárhelyről Hencz Géza zongorakíséretével. Nyugat-Európából előadást tartott: Czigány Imre az Európai Közös Piac szakértője (Brüsszel), Fejtő Ferenc politikai kommentátor és történész (Párizs), Jászay Antal közgazdász és politikai filozófus (Paluel, Franciaország), Kibédi Varga Áron, a francia irodalom egyetemi tanára és a Királyi Holland Tudományos Akadémia tagja (Amszterdam), Péter László, a Londoni Egyetem történésze és Tóth Miklós biztosító és teológus (Hága).
