Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
KRÓNIKA 9 Magyarok a Cőte d’Azúron Mit kezdünk a külföld rokonszenvével? Franciaországban sok ezer magyar él, zömmel Párizsban és az északi nagyvárosokban. Még idevetődött művészeink is jobbára megállapodtak a párizsi Montmartre környékén, a befutottak pedig a „fény városának” valamelyik elegáns villanegyedében. A hazai közfelfogás azt tartotta, hogy Nizza és Monte-Carlo felé csak a leggazdagabb honfitársaink fordultak meg időnként, hogy vagyonokat hagyjanak a kaszinóban. Arról már csak kevesen hallottak, hogy itt halt meg máig rejtélyes körülmények között, röviddel az 1867-es kiegyezés előtt István főherceg, az utolsó magyar nádor, vagy hogy mikent szerette el Festetics Tasziló a monacói herceg angol feleségét. Az itt élő magyarokat úgyszólván senki nem tartotta számon. Egy Monacóban élő magyar arisztokrata figyelme folytán ismerkedtem meg a Cagnes sur Mer-i illetőségű Tóth Miklós festőművésszel, akiről hamarosan kiderült, hogy a Cőte d’Azur-i magyarok egyik szellemi vezetője. Az már az első, rövid budapesti beszélgetésünk során kiderült, hogy valóban csak egy-két művészünk vetődött erre a festői tájra, s nagyobb magyar közösségről sem beszélhetünk. Létezik azonban egy erős magyar közösség, a Tóth Miklós által alapított és elnökletével működő Azuria, Association Artistique et Culturelle Internationale, magyar nevén: nemzetközi művészeti és kulturális társaság, valamint a jelenleg Szalay László által vezetett Francia-Magyar Baráti Kör. Mindkét szervezet - a baráti, munkatársi szálak szorosabbra fűzésével - a lehető legtöbb francia értelmiségit, politikailag és gazdaságilag hatékony polgárt kíván megnyerni annak érdekében, hogy jó irányba változzék a hazánkról korábban kialakult és korántsem hízelgő kép. A két magyar szervezet között nincs harag, rivalizálás. Nem kell amiatt szégyenkezniük, hogy a franciák úgy mutatnának rájuk, mint civakodó „keleti” emigrációra. Látható megbecsülés veszi körül őket, mindkét szervezetben szép számmal vesznek részt a tengermelléki „jobb körök” tagjai. Bizonyíthatom ezt magam is, mert „A Magyar Hírek munkatársa tiszteletére” rendezett - s mint ilyen, nem titkolom, jólesően zavarba ejtő - Cagnes sur Mer-i fogadáson a városi idegenforgalmi hivatal vezetőjével az élen, a társaság francia tagjai is megjelentek. Egyöntetű volt a rokonszenv és az érdeklődés a megújuló Magyarország iránt, s ez korántsem puszta udvariasságnak volt tekinthető. Az összejövetelre a Nice Matin című, nagy nizzai napilap is elküldte riporterét. Az érdeklődést nyilvánvalóan az is magyarázza, hogy hamarosan elkezdődik a Mitterand köztársasági elnök által bejelentett szellemi segélyprogram végrehajtása, amely szerint a tengermelléken kerül sor ezen akció keretében az első 400 magyar fiatal francia nyelvoktatására és 1300 különféle szakember szakmai átképzésére. A helyi magyar közösség ebben fontos szerepet vállalt. Szorgalmazzák még - mint a tekintélyes idegenforgalmi szakember, Chobodiczky Róbert elmondotta hogy minél több francia turista utazzék Magyarországra. Érdeklő-A fogadás résztvevőinek csoportja. Jobbról az ősz hajú úr, Chobodiczky Róbert, az Azuria idegenforgalmi ügyvivője dés mutatkozik az olyan kombinált utak iránt, amelyek során a hazánkba látogatók néhány napos kirándulást tesznek Erdélybe, Kárpátaljára vagy a felvidéki területekre. Miközben azonban az érdeklődés ígéretesen növekszik, sajnálattal és szégyenkezéssel kell megállapítanunk, hogy úgyszólván minden hazalátogató magyar és külföldi utas a csendesebb vagy felháborodottabb panaszok sokaságával illeti az itthoni pincérek és taxisok, kereskedők arcátlan csalásait, a szervezetlenséget, a szemetes utcákat és a kellemes vendéglátónak vélt magyarok ideges barátságtalanságát. Többen feltették a kérdést, utalva a hazai demokratikus átalakulásra: Magyarországon már semminek nem tudnak örülni? Kép és szöveg: PUSZTASZERI LÁSZLÓ Rádiós együttműködés Műsorok Kanadából Budapestre A Kanadai Nemzetközi Rádió, azaz a Radio Canada International, valamint az új magyar kereskedelmi adó a rádiózás különböző területeit érintő együttműködési megállapodást írt alá. Az RCI aktuális kérdésekkel foglalkozó interjúkból, beszélgetésekből, rövid dokumentumokból összeállított heti válogatást küld a Rádió 68.18 Budapest Kft. hét végi nemzetközi magazinja számára. Ez a magyar nyelvű válogatás elsősorban a kanadai élet olyan jelenségeire összpontosít, melyek különös érdeklődésre tarthatnak számot a magyar rádióhallgatók körében. Az RCI kanadai klasszikus, dzsessz, valamint pop- és countryzenéi felvételekkel is ellátja magyar partnerét. Ezenkívül - a kanadai külügyminisztérium anyagi hozzájárulásával szakmai továbbképzést biztosít magyar rádiósoknak Kanadában. A Rádió 68.18 Budapest Kft. ugyanakkor a maga részéről tolmácsokkal és technikai szolgáltatásokkal nyújt segítséget magyarországi interjúkhoz angol és francia nyelvű, kanadai adások számára.
