Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
12 A SZÓ HATALMA mítottam és csak esti tagozaton végezhettem el a közgazdasági egyetemet. A Ferencvárosban éltem, amely az 1956-os forradalom egyik budapesti gócpontja volt - természetesen én is részt vettem a felkelésben és kénytelen voltam elhagyni Magyarországot. Egyenesen Hollandiába jöttem, s már az első lakóhelyemen egy magyar klubot vezettem. Fokozatosan bekapcsolódtam a Mikesbe, a Magyar Szövetségbe és a Magyar Református Lelkigondozói Szolgálatba. A leideni egyetemről mentem nyugdíjba, ahol hosszú évekig a komputervonalon dolgoztam.- Ezen az összejövetelen elég kevés fiatallal találkoztam. Lesz-e utánpótlás?- Ez a mi legnagyobb gondunk. A Hollandiában született fiataloknak nincs magyar bázisuk, hiába mondok el nekik egy Ady- vagy Illyés-verset, nem tudják átérezni. Nekik már nem azt jelenti a magyar kultúra, amit nekünk, akik abból gyökerezünk. A gyerekeimnél is ezt tapasztaltam, pedig mi gyakran jártunk Magyarországra és Erdélybe is, teljesen magyar nevelést kaptak. A Mikes jövőjét elég bizonytalannak látom - folytatja elgondolkozva. - Magyarországon hála istennek javul a helyzet és ennek olyan kövekezményei is vannak, hogy egyre kevesebb magyar könyvet tudunk eladni, hiszen otthon is mindent meg lehet kapni. Zobel Olgára az előadások vitáin figyeltem fel. Hozzászólásai mindig „ültek” és a számomra kicsit elvont témákat láthatóan nagy élvezettel követte.- Engem kifejezetten a meghirdetett téma érdekelt - hangzik a magyarázat. - Már régóta szerettem volna a franciaországi kollégákkal közelebbről megismerkedni, akik most szép számmal vannak jelen mint meghívott előadók. Münchenben élek, s most az foglalkoztat, hogy a francia területen mit lehetne tenni az erdélyi magyarság ügyében, mert a németek már nagyon sokat tudnak, sőt tesznek is ezért. A franciák most kezdenek rájönni, hogy mi is történik itt Európában. * A konferencia programján szerepelt Karády Viktor párizsi szociológus előadása is, „A nyelv szerepe a kisebbségek kialakulásában a 19. század elején” - címmel. Statisztikai adatokkal alátámasztva elemezte a Kárpát-medence nyelvi fejlődését és a nyelvnek mint nemzetiségmeghatározó elemnek a szerepét. Neubauer Tineke van Stipriaan és Rob Visser János amszterdami egyetemi tanár a költői szó társadalmi hatalmát vizsgálta. Kibédi Varga Áron költő, egyetemi tanár „A hatalom gyakorlásának képi eszközei” címmel tartott diaképekkel illusztrált előadást. Hernádi Miklós budapesti író, szociológus a politikai nyelvhasználat újabb magyarországi változásairól szólt. A Magyar Irodalmi Figyelő című ünnepi előadást Nagy Pál, a párizsi Magyar Műhely szerkesztője tartotta, ismertetve Cselényi László pozsonyi költő életművét, aki ott tudta meg, hogy azért kapott meghívást a konferenciára, mert ő az idei Mikes irodalmi díj kitüntetettje. Örömmel fogadta a társaság, amikor Karátson Endre és Várdy Péter átnyújtotta a kör vezetőségének a szerkesztésükben megjelent tanulmánykötetet (Változás és állandóság. Tanulmányok a magyar polgári társadalomról), amely Áts Zoltán és Sipor Pál gondozásában látott napvilágot (a tíz szerző öt ország polgára). Kibédi Varga Áron az Irodalmi Újság, a Katolikus Szemle és az Új Látóhatár jubileumi éve kapcsán megemlékezett a nyugat-európai magyar irodalmi és társadalmi folyóiratok jelentőségéről, az áldozatokat vállaló szerkesztőkről. A hagyományos irodalmi est háziasszonya Ablonczy Emőke, a Mikeskör titkára volt, akinek lelkész édesapját és öccsét budapesti szószékekről ismerem.- Mivel világnézeti okokból nem vettek fel az egyetemre - mondja -, kijöttem Hollandiába. Nagy élmény volt, hogy itt az emberekben mintha külön tiszteletet ébresztene, ha kiderül, hogy valakinek lelkész az édesapja. Már középiskolás koromtól leveleztem a mostani férjemmel. 1956 után ugyanis egy holland család támogatott minket, mint 10 gyerekes lelkészcsaládot, innen származik a házasságom. Mivel itt is rögtön bekerültem egy gyülekezetbe, nem éreztem magam idegennek. Áz első időkben a három gyermekemmel foglalkoztam, később elvégeztem az egyetemet, s lassan bekapcsolódtam a Mikes-életbe. Magyar nyelv és irodalom szakon szereztem diplomát, fordítottam, tolmácsoltam, aztán tanítani kezdtem, de most a fő feladatom a magyar-holland szótár szerkesztése, amit egy holland kollégával csinálunk. A Vianeni Magyar Házban két éve folyik egy magyar kultúrtörténeti sorozat fiatalok számára, amelyet a Tüski házaspár szervez, és én vezetek. Ezek a szombat délutánok általában holland nyelven folynak, mert így azok is eljönnek, akik már nem nagyoh tudnak magyarul.- Egy olyan alapítványnak is tagja vagyok - folytatja -, amely kifejezetten a magyarság lelki és anyagi támogatását tűzte ki célul, s amely különböző református gyülekezeteket egyesít, főleg Amszterdam környékéről. Á résztvevők az ötvenes években határozták el, hogy tenni akarnak valamit a magyarokért, s ez 56- ban még nagyobb lendületet kapott. Az utóbbi időben elég sok támogatást küldtünk az Erdélyből Magyarországra érkezett menekülteknek és közvetlenül Erdélybe is. A hagyományos holland-magyar kapcsolatok jövője biztosítottnak látszott a konferencián is, hiszen a legfiatalabb résztvevők a groningeni egyetem diákjai voltak. Magyarnyelv-tudásuk és érdeklődésük a groningeni egyetem magyar tanárait dicséri. Tineke van Stripriaan magyar népzenei lemezekkel ismerkedett meg először, aztán megtanulta a magyar néptáncokat. Elhatározta, hogy jelentkezik a magyar szakra. Kétszer is körbejárta már Magyarországot, mégpedig kerékpáron. Egyébként könyvtáros, s ha végez a magyar szakon, a groningeni egyetemen most megalakult Hungarológiai Intézetben szeretne dolgozni. Rob Visser figyelmét egy skandinávista könyvtárban dolgozó barátnője hívta fel a finnugor nyelvekre és a groningeni magyar tanszék remek hangulatára.- Magyarország ugyanolyan kis ország - mondja -, .mint Hollandia, mégis egészen más az érzelmi és gondolatvilága. Bennem valamiféle szellemi híd alakult ki a holland és a magyar kultúra között, mindegyiket a magaménak érzem. Amikor március 15-én Budapesten voltam, és hallottam a Nemzeti dalt szavalni, teljesen összeszorult a torkom. ZIKA KLÁRA A SZERZŐ FELVÉTELEI
