Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
KRÓNIKA 7 szövetség pénzügyi helyzetéről, s megbízta a főtitkárt, készítse elő a szövetség önálló gazdasági tevékenységének megindítását. A testület javasolja a Magyarok Világszövetsége választmányának, hogy Pungor Ernő akadémikus, az elnökség tagjának vezetésével válasszon bizottságot az 1992-ben megtartandó Magyarok III. Világkongresszusa előkészítésére. A választásokra készülődve Az elnökség jóváhagyta a Magyarok Világszövetsége és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség együttműködési szerződését. Úgy döntöttek, hogy ez év december 14-re összehívják a Magyarok Világszövetsége választmányát, melynek napirendjén szerepel többek között a világszövetség tagságával járó jogok és kötelességek meghatározása. Ellenzéki pártok háza tájáról A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értekezlete után a pártvezetőség tagja, Ruttner György úgy nyilatkozott, hogy elsimították a különböző csoportok közti vitát, kidolgozták a szociáldemokraták gazdasági programtervezetét, és megvitatták a párt választási stratégiáját. Ugyancsak országos nagygyűlést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt. Ezen részt vettek a nyugatnémet, az osztrák, a belga és a holland kereszténydemokrata pártok képviselői is. A magyarországi Kisgazdapárt csongrádi nagygyűlésén a párt főügyésze, Boros Imre kijelentette: a kisgazdák mindig is elutasították a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1945 utáni erőszakos megalakítását, de ugyanígy ellenzik azok adminisztratív feloszlatását is. Támogatják viszont a tulajdonformák szabad versenyét. Közben a kisgazdák budapesti nagyválasztmánya Erdélyiek összefogása Habsburg Ottót jelölte volna köztársasági elnöknek, de azt az Európa Parlamentben tevékenykedő politikus nem vállalta, mondván, jelenlegi politikai szerepében egyelőre többet tehet Magyarországért. Hozzátette azonban: nem lehet tudni, a jövőben nem foglalkozik-e majd komolyan a gondolattal. A Fiatal Demokraták Szövetségének második kongresszusa elfogadta az ellenzéki ifjúsági szervezet választási programját. A Fiatal demokraták állást foglalnak a többpártrendszer, a nyugati típusú parlamenti demokrácia, a politikai és katonai függetlenség, a gazdaságban pedig a privatizáció és az antiinflációs politika mellett. Távolabbi céljuk Magyarország semlegessége. A kongresszuson Roszik Gábor evangélikus lelkész, ellenzéki parlamenti képviselő az ellenzéki pártok egyeztető fórumának létrehozását javasolta. Menekültek tömörülése Budapesten az erdélyi menekültek szervezetei megalakították a Menekültek Országos Szövetségét. Az új független szervezet célja, hogy az erdélyi menekültek érdekeit képviselje, és hozzásegítse őket a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Újabb elnökjelölt Az igazságügy-miniszter is ringbe száll Pozsgay Imre államminiszter, Rácz Sándor az 1956-os budapesti munkástanács elnöke, és mások mellett Kulcsár Kálmán is indul a köztársasági elnöki posztért. Ezt a Hazafias Népfront elnökévé választott politikus maga jelentette be, a mozgalom kongresszusán. A tanácskozáson egyébként úgy döntöttek, hogy a szervezet továbbra sem pártként, hanem független tömegmozgalomként működik, s fő célja a nemzeti egység erősítése, a jogállam megteremtése. A Hazafias Népfront ügyvezető elnöke, Kukorelli István azt hangoztatta, hogy az elmúlt évtizedekben a pártállam a népfronton keresztül igyekezett szalonképessé tenni magát, és elsősorban a választásoknál, eszközként használta a pártonkívüliek tömegszervezetét. A most következő parlamenti választásokon a népfront saját jelöltet állít minden választási kerületben. 1956 nyíregyházi mártírjainak temetése Kései végtisztesség Az aradi tizenhárom emléknapján több ezer gyászoló részvételével eltemették Nyíregyházán az 1956-os felkelés két kivégzett helyi vezetőjének, Szilágyi Lászlónak és Tomasóvszki Andrásnak jeltelen sírokból exhumált földi maradványait. A gyászszertartás kezdetén megemlékeztek az akkori eseményeknek arról a tizenhárom Szabolcs-Szatmár megyei születésű áldozatáról is, akiket az ország más településein tartóztattak le és végeztek ki. A két koporsóra 35 párt, politikai szervezet és intézmény képviselői helyezték el az emlékezés és a kegyelet koszorúját. Közöttük voltak a szülőfalvak és a volt munkahelyek megbízottjai is. Korlátozott kegyelet Aradi emlékünnep A román hatóságok nem engedték meg, hogy Aradon a helyi és a magyarországi magyarok leróják kegyeletüket az 1848-49-es szabadságharc kivégzett tábornokainak emlékművénél. Csak azt engedélyezték, hogy a bukaresti magyar nagykövet ünnepi külsőségek nélkül, egyedül és némán elhelyezze koszorúját a kordonnal körülvett magyar nemzeti emlékhelyen. Az egyénileg utazó magyarok jelentős részét a román határőrök visszaküldték, holott az évforduló előtt Bukarestben úgy nyilatkoztak, hogy magánszemélyek kegyeleti látogatását engedélyezik. Október 6. alkalmából Magyarország pozsonyi főkonzulja megkoszorúzta Dessewffy Arisztid tábornoknak a szlovákiai Margonyán lévő sírját. Ugyancsak koszorúztak a belgrádi magyar nagykövetség munkatársai Kiss Ernő honvédtábornoknak a mai Jugoszlávia területén fekvő sírjánál, Eleméren.
