Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
8 KRÓNIKA Kongresszus után Milyen párt az MSZP? Egyezség született a kerekasztal körül, az ott elfogadott sarkalatos törvények a Parlament elé kerültek, s a két esemény között az egyik tárgyaló fél, a hétszázezres tagságú, hatalmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt - az államvagy ahogyan mostanában inkább nevezik, a kormánypárt - kongresszust tartott. Nem kevesebb mondatott ki, immár e legmagasabb pártfórum által is, mint hogy az MSZMP meg kíván szabadulni az említett jelzők egyikétől (állam) és mindent elkövet, hogy megőrizze a másikat (kormány). Átalakul tehát modern, európai párttá, amit neve megváltoztatásával is nyilvánvalóvá tesz. A kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról (MSZP) egyebek között kimondta: „Az új párt szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével... Működési elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége... Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítéséhez." Abban mindenki egyetért, a lépés példa nélküli, történelminek ígérkező. A tisztázandó kérdés azonban - párton belül és párton kívül egyaránt - nem kevés. Felkerestük néhánnyal Dégen Istvánt, az MSZP elnöki irodájának vezetőjét.-Alig néhány nappal a kongresszus utári, népes gyűlésen jelentették be a hagyományos irányvonal hívei, hogy az MSZMP nem szűnt meg, mi több, egy „igazi” kongresszust is tartanak. Mások pedig nevében is kommunista pártot alapítottak. Az MSZP alakuló kongresszusán és azt megelőzően is, komoly erők voltak amellett, hogy ne következzék be pártszakadás, és pártszakadás a kongresszuson nem is deklarál látott ...- Mivel az új párt, az MSZP egy határozott reformvonal, szocialista gondolkodás mentén szerveződik, végül is ki kellett hogy szakadjon a tagság azon része, amelyik egy hagyományos MSZMP-t vall magáénak, továbbra is híve a proletárdiktatúrának, a demokratikus centralizmusnak...- Ugyanakkor az MSZP is épít - mint a kongresszusi állásfoglalásból is kitetszik - bizonyos kommunista hagyományokra...- A látványosan csak az utóbbi esztendőkben teret nyert reformkommunista gondolkodás épülhet be az MSZP-be. De emellett olyan hagyományok is, mint a szolidaritás, a szegényekkel, elesettekkel való törődés, a munkának, mint értéknek a felmutatása. Mindezek kezdettől részei a kommunista mozgalmaknak, de nem bontakozhatnak ki, nem mutatkozhatnak meg állampárti keretek között. Az MSZP alapszabályában, programjában azonban - és szándékunk szerint munkastílusában is - a szociáldemokrata-szocialista értékek az uralkodók.- Az MSZP alakuló kongresszusán a marxistaleninista ideológia csődjéről beszéltek. Látni-e már, mi kerül ezen ideológia helyére? Egyáltalán: kerül-e a helyére valami?- Hadd jegyezzem meg elöljáróban, hogy a marxizmus-leninizmus mint olyan, egy Sztálin által kitalált valami. De a leninizmus sem egyéb, mint Lenin műveinek összeszerkesztése. Az ideológiáról az új pártnak az a fölfogása, hogy az nem valamiféle igazsággyűjtemény, támadhatatlan filozófia, hanem a politikai gyakorlat, az etika, a stílus, az értékek egyfajta összessége.- Bizonyos fogalmak azonban, úgy vélem, tisztázásra várnak. Úgy tetszik, hogy inkább csak jelszó még a „demokratikus szocializmus”, a „szociális piacgazdaság", de nehezen határozható meg mibenlétük... A demokratikus szocializmus gondolata nem előzmények nélküli. Ezt már lefektették a szociáldemokrácia híres Bad Godesberg-i programjában. A szociális piacgazdaság is német szakkifejezés, fordítás. Olyan gazdaságot jelent, amelyben markáns piaci mechanizmusok működnek, ám a piac a társadalom életében - és védelmében - nem válhat kizárólagos rendező elvvé. A szociális szempontok és a piac szempontjának persze időről időre más és más a súlya. Hazánkban most a működő piac megteremtése a sürgető feladat, hogy majdan olyan szociális háló feszülhessen a társadalom alatt, mint mondjuk Svédországban, vagy akár Ausztriában.- Ezekben az országokban tehát demokratikus szocializmus érvényesül?- Jobban mint nálunk...- Hány tagra számítanak ? A kongresszuson kétféle pártmodell is szóba került: egy szocialista tömegpárté és egy inkább intellektuális, kis taglétszámú választási párté.- Az elit pártjelleg nem fér össze a szociáldemokrata hagyományokkal. Elérhetjük körülbelül a mai létszám felét, tehát egy háromszázezres tagságot, de azt sem rögtön most. Egy ilyen horderejű váltás után - és azt is hozzátéve: amikor már nem karriert segítő a párttagság - persze, hogy mindenki elgondolkodik.- Többen felvetették: miért nem kezdeményezi mindezek után az MSZP, hogy szakértői kormány alakuljon, a jogelőd kormánya helyett?- Ez spekulatív dolog. Ezt a kormányt a törvényes magyar parlament bízta meg. Valóban párttagokból áll, de jól képzett, szakértő párttagokból. Nem látom bizonyítottnak, hogy a jelen körülmények között bármely szakértői kormány többre lenne képes. Sőt: a külvilág a szakértői kormányt átmenetinek tartaná, ami semmiképp sem előnyös. Ha azonban - ne legyen így - állandósulna egy bizalmi válság, természetesen másként merülne fel ugyanez a kérdés.- Több szavazatra számíthat-e vajon az MSZP, mintha bizonyos változtatásokkal is, de megmarad MSZMP-nek?- Nem biztos, hogy ezt rögtön szavazatokkal honorálják. És azt is látjuk: sokakban él - mondjuk így - nosztalgia a régi párt iránt. Az nyilvánvaló, hogy őket elveszítjük. Jól kell politizálnunk, és akkor reménykedhetünk egy tisztes eredményben. Önmeghatározásunk alakuló nyilatkozatunkkal egy kritikus ponton már átjutott. Ezt kell most további konkrétumokba önteni, egy vonzó választási program formájában is. B.I.
