Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
6 KRÓNIKA Alkománymódosítás, párttörvény A politikai rendszer radikális átépítése Az Országgyűlés a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon létrejött megállapodásokat lefektető törvények megvitatásával folytatta őszi ülésszakát. Módosította az alkotmányt: eszerint Magyarország államformája népköztársaság helyett köztársaság, többpártrendszerrel. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter ezt miniszteri expozéjában a politikai rendszer radikális átépítésének minősítette. Elmondta: tulajdonképpen egy új alkotmány irányelveit fogadták el. Az új alkotmányt azonban majd csak a jövőre tartandó választások után terjesztik elő az új, többpárti országgyűlésben. A mostani módosítás megfelel e majdani alapokmány szellemének, amennyiben megteremti egy többpártrendszerre épülő parlamentarizmus modelljét, intézményeit. Az ez év tavaszától folyó nemzeti kerékasztaltárgyalásokon született megegyezés értelmében a képviselők megszavazták: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben egyaránt érvényesülnek a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei. A módosított alaptörvényből hiányzik az eddigi alkotmánynak az a pontja, amely a kommunista párt vezető szerepét deklarálta, kimondja viszont, hogy a pártok közvetlen közhatalmat nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Ennek megfelelően például a fegyveres erőknek nem pártvezető, hanem a köztársasági elnök a főparancsnoka. A Parlament kimondta a munkásőrség megszüntetését. Uj intézmény az Állami Számvevőszék, valamint az „állampolgári jogok országos biztosa” tisztség is. Az alkotmánynak teljesen új az állampolgári jogokat és kötelességeket tartalmazó fejezete. Ez a nemzetközi egyezményekkel összhangban a legszélesebb körű jogokat és gyakorlásuk hathatós biztosítékait foglalja magába. A magyar politikai életben nagy vihart kavart a köztársasági elnöki intézmény azonnali bevezetésének kérdése. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben a kormánypárt jelöltje behozhatatlan előnyben van, s így egy idei elnökválasztás szerintük a kommunista hatalom átmentését szolgálná. Ezzel az ellenzéki többség sem ért egyet, és több szervezete megnevezte saját elnökjelöltjét. A szabaddemokraták és a fideszesek azonban három hét alatt kétszázezer aláírást tudtak összegyűjteni, hogy népszavazással kényszerítsék ki az elnökválasztás elhalasztását. Ebből következően is a köztársasági elnöki intézmény felállítása ellenére is bizonytalan még, lesz-e az idén elnökválasztás Magyarországon. Az Országgyűlés törvényt alkotott a pártok működéséről és gazdálkodásáról is. Ez a módosított alkotmánnyal együtt, jogilag megalapozza a 40 év után újjáéledő többpártrendszert Magyarországon. Az új törvény értelmében az elmúlt másfél-két évben létrejött ellenzéki szervezetek most pártként jegyeztethetik be magukat, és jelölteket indíthatnak a köztársasági elnöki, valamint képviselőválasztáson. A párttör,vény kimondja, hogy az (újonnan létrehozott alkotmánybíróság tagjai, valamint a bírák általában, nem lehetnek tagjai politikai pártoknak. Az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy ne működhessenek pártszervezetek a munkahelyeken. A korábbi MSZMP szervezetei elsősorban a munkahelyeken működtek, s bár a helyi pártszervek a legutóbbi időben fokozatosan viszszavonultak a közvetlen irányításból, az ellenzék a munkahelyek depolitizálását követelte. Az egykori állampárt utódjaként színrelépő szocialista pártban is sokan így vélekedtek, mindenekelőtt a reformerők. Most az a parlament, amelyben a képviselők bő kétharmada minapi MSZMP-tag, a munkahelyek depolitizálására szavazott. Az ugyancsak elfogadott új képviselőválasztási törvény szerint 176 képviselőt egyéni választókerületben-, 152-t megyei, fővárosi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi válasz-A Magyarok Világszövetsége Elnöksége október 4-én Budapesten ülést tartott. Pungor Ernő akadémikus, a Magyar Fórum elnöke beszámolt a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel ez év augusztusában másodszor megrendezett tudományos találkozóról. Az Elnökség köszönetét fejezte ki Pungor professzornak és munkatársainak a találkozó előkészítéséért és sikeres lebonyolításáért. Ezután meghallgatta az ugyancsak ez év augusztusában tartott Anyanyelvi Konferencián az anyanyelvi mozgalom megújítására választott bizottság koordinátorának, dr. Szabó Zoltánnak a beszámolóját tókerületekkben mandátum el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be. A közvélemény megelégedéssel fogadta a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról szóló parlamenti döntést, amelyet a Magyar Demokrata Fórum országos értekezlete által küldött, Csoóri Sándor vezette küldöttség is üdvözölt. Elenyésző ellenzés és tartózkodás mellett fogadták el a képviselők az 1956-os népfelkelést követő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozattervezetet. A kártalanítások mértékének és módjának megállapítása azonban még kidolgozásra vár, az erre vonatkozó javaslatot később terjesztik a parlament elé. a bizottság eddig végzett munkájáról. Az elnökség továbbra is szükségesnek tartja a Magyarok Világszövetsége és az anyanyelvi mozgalom közötti kapcsolat fenntartását, egyetértve a világszövetség társelnökének, Pátkai Róbertnek, a Brit Lutheránus Egyháztanács elnökének azzal a véleményével, hogy a Magyarok Világszövetségében végbement változás kezdet, amit olyan jelleggel szükséges továbbfejleszteni, hogy a világszövetség mint társadalmi szervezet működjék együtt a megújuló anyanyelvi mozgalommal, a Magyar Fórummal és más létrejövő alakulatokkal és intézményekkel. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a világ-Társadalmi szervezetként működjék Az MVSZ elnöksége a megújulásról
