Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-01 / 19. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 23

Tömegtüntetés a Bem-szobor előtt október 23-án délután

ni zavargások résztvevői ellen, és mind felmentették őket, kijelentve, hogy itt nem szervezett államellenes összeesküvésről volt szó. Ám hogy 1956. október 15-től 20- ig mi zajlott le Varsóban, arról nem nagyon tudtak, jóllehet sejtették, hogy nagy zűr van. Valójában az történt, hogy a lengyelek már ’56 nyarától követelték a változásokat, Gomulka visszahelyezését a hatalomba. A lengyel pártvezetés, Ochabék nem akarták ezt, és próbálták megakadályozni. Többek között maga a lengyel pártellenzék is követelte Rokoszovszkij szovjet marsall visszahívását, aki nemcsak lengyel hadügyminiszter volt, hanem miniszterelnök-helyettes is, továbbá, hogy a szovjet tanácsadók hagyják el az országot, valamint fontos gazdasági intézkedéseket.

Volt egy palotaforradalom is október 15-e és 20-a között a lengyel kommunista párt székházában. A balszárny, Ochabék csak kis reformokat akartak engedélyezni, míg a jobbszámy, élén Gomulkával, azt állította, hogy ha nem kerül erőteljesebb lépésekre sor, akkor az ország lángokba borul. A szovjetek meghívták Ochabékat, hogy menjenek Moszkvába tárgyalni, ők azonban kijelentették, hogy nem mennek, mert ez lengyel ügy, és Varsóban kell eldönteni. Erre Hruscsov a Politbüro egy részével meghívás nélkül Varsóba repült, hogy ott tisztázza a lengyel krízist. Ezt meghallva, a lengyel néphadsereg felvonult, csatlakozott hozzá a lengyel ÁVH is, és katonai erő bevetésével fenyegetőztek. Válaszként erre a szovjet hadsereg is megmozdult, és a Varsónál felvonult lengyel csapatok köré még egy szovjet kört vont. Úgy nézett ki a dolog, hogy órákon belül szovjet-lengyel háborúra kerül sor! Erre Hruscsovék beadták a derekukat, hozzájárultak Ochab leváltásához, és Gomulka lett a kommunista párt első titkára. Ez október 21-én vagy 22-én történt, de erről mi semmit nem tudtunk. Amikor Hruscsovék visszaérkeztek

Moszkvába, alig huszonnégy óra múlva kirobbantak az ismert magyar események, ami őket teljesen váratlanul érte.

A budapesti egyetemisták a lengyelek melletti szimpátiatüntetést hirdettek október 23-ra, amiből aztán az első órák után magyar belpolitikai esemény lett.- Tudomásom szerint, Hruscsov tárgy alt a kelet-európai országok vezetőivel, így Gomulkával is...- Ez már november 1-jén és 2- án, a forradalom utolsó szakaszában történt, amikor az október

30- ról 31-re virradó éjszakán eldöntötték Magyarország sorsát. Ez viszont összefügg a szuezi eseményekkel. A szovjetek tudták, hogy valami történni fog a szuezi térségben, ezért nem avatkoztak be azonnal és teljes erővel a magyar eseményekbe, mert nem tudták, hogy fog reagálni rá az Egyesült Államok. Nagyon tartottak Amerikától, és csak akkor könynyebbültek meg, amikor tudomásukra jutott október 30-án, illetve

31- én, hogy Amerika nem hogy

nem segiti nyugati szövetségeseit, hanem egyenesen ellenük foglal állást.

Utólag pontosan látjuk, október 3-tól 31-ig az volt a szovjetek politikája, hogy a magyar tömeget le kell csendesíteni, reformokat kell bevezetni. Ha a nép azt kívánja, hogy Gerő és Hegedűs mondjon le, akkor kerüljön hatalomra Kádár és Nagy Imre, a fontos ugyanis az, hogy minél előbb rend legyen az országban. Még mielőtt az amerikaiak beavatkpzhatnak, hiszen az Egyesült Államok nyilvánosan meghirdetett kelet-európai politikája az ötvenes évek legelején az volt, hogy ha valamelyik kelet-európai országban esetleg felkelés tör ki, azt ők minden téren segítik. Időközben ez a politika azonban megváltozott.- Erre utal az a bizonyos Dulles- Eisenhower-távirat?- Igen, de az sokkal később, november 12-én történt. A november 4-i szovjet beavatkozást