Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-06 / 3. szám
•l EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY A karácsony előtt elnapolt téli parlamenti ülésszak január 10—11 -én folytatta munkáját. A „Tisztelt Ház” alapvető szabadságjogokat foglalt törvénybe. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a jogállam irányába tett első konkrét lépésnek nevezte expozéjában a két törvénytervezetet. Utalt arra, hogy a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform megvalósulása teszi elkerülhetetlenné, hanem az is, hogy a magyar társadalom nem fejlődhet tovább egy tekintélyelvű rendszer keretei között. Az egyesülési törvényről folyó vitában két fő álláspont fogalmazódott meg. Az egyik nem értett egyet az egyesülési jognak a pártokra való kiterjesztésével, a másik viszont amellett érvelt, hogy miután a jelenlegi alkotmány sem tiltja a pártalapítást, visszalépés volna, ha a jövőben külön törvény szabályozná azt. Felszólalt Berecz János, az MSZMP KB titkára is, és megemlített számos alternatív mozgalmat, mint amelyek az új nemzeti összefogás kialakítói közé tartoznak. Ugyanakkor amellett érvelt, hogy politikailag megalapozott párttörvényt kell készíteni. Az egyesülési törvényt élénk vita után fogad-, ták el, miután a kormányt kötelezték rá: az eredetileg javasolt késő őszi terminus helyett augusztus 1-jéig kerüljön- az Országgyűlés elé a párttörvény, amely már nemcsak lehetőséget ad a pártalapításra (ezt a mostani törvény is megteszi), hanem a speciális jogszabályokat, igy a regisztrálás módját is tartalmazza majd. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a részleges szovjet csapatkivonásokról nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, a Minisztertanács lapjának. Mint elmondta, hiteles adat a kivonás mértékéről még nem áll rendelkezésre, ám mindenképpen nagy erők átcsoportosításáról van szó. A későbbiekben pontosítható az is, hogy a csapatkivonások hogyan érintik a magyar népgazdaságot. * A Minisztertanácson belül a jövőben egy szűkebb körű kabinet működik: nem döntési fórumként, hanem stratégiai kérdések megvitatásának színtereként, a kormányzati politika formálásának műhelyeként. A kabinetnek állandó tagjai: a miniszterelnök és helyettese, az államminiszterek, valamint a belügy- és a külügyminiszter. Munkájában - teljes jogú tagként - mindig részt vesz az a miniszter is, akinek ügykörét a kabinetülés napirendjének témája érinti. * „Az egypártrendszertő! a képviseleti demokráciáig" címmel dokumen-Az ugyancsak elfogadott gyülekezési törvény e jog gyakorlását közterületen előzetes rendőrségi bejelentéshez köti. A szűk körben és kivételesen alkalmazott tiltás csak a helyszínre vagy az időpontra irányulhat, nem pedig a tervezett rendezvény megtartására. Zárt helyiségben tartott nyilvános összejövetel kezdeményezőinek nem kell előzetes bejelentést tenniük. Mivel a gyülekezés - szól a törvény - nem állampolgári, hanem emberi jog, a demonstrációkon külföldi állampolgárok is részt vehetnek. Bár 1989 végén új alkotmány kerül a parlament elé, alkotmánymódosításról is határoznia kellett a képviselőknek, a kidolgozás alatt álló új alkotmány szellemében. Ezt az imént ismertetett új törvények, az alkotmánybíróság létrehozása, az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, valamint a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív katonai szolgálat bevezetése tette szükségessé. Ez utóbbi rendelkezés polgári szolgálat teljesítését teszi lehetővé a fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okokból nem vállalók számára. Kulcsár Kálmán bejelentette: a kormány legkésőbb március 31- ig előterjeszti a bizalmatlansági indítványra vonatkozó alkotmánymódosítást, illetve törvénytervezetet is. Az Országgyűlés ügyrendjére vonatkozó fontos változás, hogy személyi kérdésekben kötelezővé teszik a titkos szavazást, és lehetővé válik különböző parlamenti csoportosulások, Közélet-diplomácia tumot tett közzé az Új Márciusi Front elnevezésű szellemi tömörülés. Ebben Országos Nemzeti Bizottság megalakítását javasolja, a szabad választásokon alapuló képviseleti demokráciához való átmenet mikéntjének kidolgozására. * A demokratikus politikai intézményrendszer kiépítésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét - a Politikai Főiskola vitasorozata keretében - a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői. A mintegy hatórás vitadélutánról hamarosan részletesen is beszámolunk. * A Hazafias Népfront Zala Megyei Bizottságának elnökségi ülésén kérdőre vonták Czoma László keszthelyi képviselőt, mivel egy, a Magyar Nemzetben megjelent interjúban „a gyilkosok és áldozatok parlamentbéli együttéléséről” tett kijelentést. Czoma válaszában utalt azokra, akik szerinte dicstelen szerepet játszottak a Rajk-perben, az ötvenes évek padlásfrakciók alapítása. Az ügyrendi határozathozatal után azonnal bejelentették: egyelőre tizenhárom képviselő részvételével megalakul az úgynevezett agrárszektor. A Romániából menekültek helyzetével és ügyük kezelésének ellentmondásaival kapcsolatban tett indítványt Bánffy György színművész és Tóth Károly református püspök. A Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete ugyanis petíciót juttatott el a parlament elnökéhez, Stadinger Istvánhoz, amelyben a román-magyar határon átmenekülök tragédiájáról számoltak be, azt állítva többek között, hogy a román határőrök agyonlőttek 16 embert. (Ez az állítás hatalmas vihart kavart; de végül nem nyert tényszerű bizonyítást.) A levélben az is olvasható volt, hogy a megyei rendőri szervek igen sok embert visszaadnak a román hatóságoknak. (Az azóta megjelent újságcikkekből és tévériportokból az derült ki, hogy a román belügyi szervek igen szép számmal dobnak át provokátorokat, bűnöző és lump elemeket. A magyar hatóságok - állításuk szerint - csak ezeket küldik vissza.) A vitához hozzászóló Horváth István belügyminiszter időt kérve javasolta: a parlament szólítsa fel a kormányt, hogy a következő ülésen tegyen jelentést a menekültek fogadásáról, a genfi konvencióhoz csatlakozás jelentőségéről, az ENSZ menekültügyi tapasztalatainak igénybevételéről. sepréseiben, s újfent leszögezte azt is: az előzőeknél is kártékonyabbak azok, akik a hétköznapok, a szabad gondolatok, a jó szándékok gyilkosai, s akikkel az áldozatoknak ma is, most is együtt kell élniük. Czoma László válaszát a népfront megyei elnöksége elfogadta. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete egyébként nyílt levélben hangsúlyozta, hogy kizárólag a választók jogosultak képviselőjük politikai, erkölcsi elszámoltatására. * A tavaly decemberben újjáéledt hazai szociáldemokrata mozgalom tagjai megalakították a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Elnöke, dr. Révész András, a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy szerintük a Szociáldemokrata Pártnak megmaradt a jogfolytonossága, mivel sohasem oszlatták fel. A kommunistákkal csak a párt szélsőbalszárnya egyesült. Elsődleges céljuknak azt tartják, hogy a súlyos gazdasági helyzetből kiemelkedjék az ország, s ennek érdekében valamennyi, a parlamenti demokrácia hívei közé tartozó párttal hajlandók együttműködni. SZÉLES KÖRŰ ÁREMELÉSEK A költségvetési ártámogatások további csökkentésével, az értékarányos árak kialakításának szándékával, s a forintleértékelés hatásával magyarázta elsősorban a januárban bevezetett jelentős áremeléseket Szikszay Béla, az Országos Árhivatal elnöke. 20-40%-kal emelkedett az összes alapvető élelmiszer ára: így például 1 liter tej ára 9,20 Ft-ról 12,90 Ft-ra, I kg sertéskaraj ára 150 Ft-ról 170 Ft-ra, 1 kg fehér kenyér ára 10,40 Ft-ról 12 Ft-ra. Jelentősen nőtt a gyógyszerek térítési díja. Emelkedtek a közlekedési tarifák, pl. a budapesti 3 Ft-os buszjegyár kétszeresére nőtt, a villamosjegy február 1-jétől 2 Ft helyett 5 Ft-ért váltható. A postai díjszabás emelkedése ugyancsak számottevő: pl. 10 Ft-ról 15 Ft-ra nőtt a külföldre szóló, 20 gnál nem nehezebb levél feladási díja. Az áremelések bejelentését követően az ország számos megyéjéből érkezett szakszervezeti tiltakozás a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetve a Minisztertanács címére. A Szakszervezetek Országos Tanácsa jogosnak ítélte a dolgozók felháborodását. A SZOT azonnali, háromszázalékos általános béremelést javasolt a kormánynak, valamint bérreformot, és hatékonyabb szociálpolitikát sürgetett. A Minisztertanács az MTI által közreadott állásfoglalásában kijelentette, hogy a dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkéndőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. Csak valós jövedelmek bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. MAGYAROK A VILÁG TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI HALADÁSÁÉRT Ismét ezzel a címmel rendez tudományos konferenciát a Magyar Fórum - a Magyar Tudományos Akadémia és más hazai szakintézmények közreműködésével - 1989. augusztus 21. és 26. között. Eleddig több mint kétszáz szekció- és poszterelőadással jelentkeztek, a matematika, a fizika, a vegyészet, az energiaipar, a gépészet, az elektronika, az elektrotechnika, az építő-, építész-, agrár-, és földtudományok, az erdészet-faipar, a csillagászat-űrkutatás, az informatika, a managing, a környezetvédelem és a tudománytörténet témaköréből. További részletes információ és jelentkezési űrlap a következő címen igényelhető: Szervezőbizottság c/o MTESZ Rendezvény Iroda H-1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. Tel.: 532-627, Telex: 22-5792 3
