Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-06 / 3. szám
Gazdaság Igen nagy a kereslet az első, lakosság által is megvásárolható részvény iránt, amelyet a Tatabányához közeli, országúti szupermarketet üzemeltető Skála Sztráda bocsátott ki. Az ígért osztalék: 10-14 százalék. A magánszemélyek általi részvényvásárlásra az év elején életbe lépett társasági törvény nyújt lehetőséget. Élt ezzel a szombathelyi Radius Hungarius Rt. is, amely a befektetőknek lényegesen nagyobb, 25 százalékos osztalékot kínál. E részvénytársaság tevékenységi köre a tőkebefektetéstől az ipari termelésen át a műkincs-kereskedelemig és a lapkiadásig a gazdasági élet számos részét felöleli. * Megtorpant az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek korábbi évekbeli erőteljes fejlődése, a nagy kamatterhek s a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek gyors drágulása miatt - mondotta egyebek között Váncsa Jenő mezőgazdasági miniszter az Állami Gazdaságok Egyesülésének igazgatótanácsi ülésén. Az állami gazdasági vezetők kifogásolták egyes felvásárlók monopolhelyzetét, valamint a bérezéssel kapcsolatos költségeket. Felszólalt Németh Miklós miniszterelnök is, aki bár ugyancsak elismerte, hogy a termelők biztonsága meggyengült az élelmiszer-gazdaságban, ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a piaci hatások fokozódó érvényesülése miatt egyetlen ágazat sincs ma ugyanolyan biztonságban, mint tegnap. A Magyar Demokrata Fórum jelenlévő képviselője egyebek között a jelenlegi tulajdoni szervezet módosítását, a magántulajdon nagyobb arányú térhódítását, családi gazdaságok kialakítását szorgalmazta. * A Magyar Nemzeti Banknak a népgazdaság 1988. évi pénzügyi helyzetének alakulásáról kibocsátott tájékoztatója szerint a konvertibilis elszámolású külkereskedelemben 500 millió dolláros aktívumot ért el az ország. Ugyanakkor 600 millió dollár a konvertibilis elszámolású Fizetési mérleghiány, ami az előző évhez képest 250 milliós javulást jelent. Közép- és hosszú lejáratú adósságtörlesztésre 2,2 milliárd dollárt fordítottunk. Az állami költségvetés hiánya a tervezett 10,4 milliárd Ft helyett 19,5 milliárd. Ennek oka a vállalati befizetések és a támogatások egyenlegének vártnál kedvezőtlenebb alakulása, s a lakossági kamatok évközi felemelése. A lakosság a takarékbetétnél előnyösebb befektetési formának ítélte az értékpapírokat, elsősorban a kincstárjegy és a letéti jegy iránt mutatkozott élénk kereslet. Kultúra - tudomány A Kossuth Rádióban ismét nemzetközi szenzációval szolgált a Bagoly című magazin. Immár másodszor teremtettek rádióhidat az Amerika Hangja washingtoni és New York-i magyar szerkesztőségével. Magyar részről Pozsgay Imre államminiszter, Ágh Attila és Gombár Csaba politológus, valamint Lengyel László közgazdász vett részt a beszélgetésen. A tengerentúli stúdiókban Horváth János közgazdászprofeszszor, az amerikai kormány gazdasági tanácsadója, Radványi Miklós, a Kongresszusi Könyvtár főmunkatársa és Gáti Károly politológus, a Columbia Egyetem professzora foglalt helyet. A résztvevők az utolsó negyven esztendő történetéről, a magyar gazdaság mai helyzetéről és az emberi jogokról folytattak izgalmas eszmecserét. * „Isten akaratából” címmel színes portréfilmet készített Bokor Péter Filmrendező dr. Habsburg Ottóról, a Páneurópai Unió elnökéről, a strasbourgi Európa Parlament tagjáról, aki hetven év múltán, 1988 nyarán látogatott ismét Magyarországra. A Monarchia és Magyarország utolsó uralkodójának Fia beszél életútjáról, a magyarság iránti elkötelezettségéről, valamint századunk sorsdöntő történelmi-politikai kérdéseiről. A Soros-alapítvány támogatásával forgatott Filmet ritka, archiv híradófelvételekkel egészítették ki az alkotók. * A magyar szecesszió legnagyobb hatású építőművésze, Lechner Ödön terveiből és rajzaiból rendeztek kiállítást Londonban. „A magyar Holocaust” című kétkötetes monográfiájának megjelenése alkalmából Budapesten járt Randolph Braham, a New York Városi Egyetem erdélyi származású történészprofesszora. A könyv elsőként Amerikában, 1981-ben látott napvilágot. Braham tíz éven át gyűjtötte az anyagot a most magyarul is kiadott nagyszabású munkájához. JANUÁR 22: A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Hazafias Népfront felhívása először emelte ünneppé január 22-ikét, Kölcsey Himnuszának születésnapját, amelyet - mint a felhívásban is áll - „nem törvény, hanem a nemzet közakarata emelt a maga imádságává...”. A Budapest Kongresszusi Központban megtartott ünnepségen levetítették a Gulyás testvérek Erdélyről szóló filmszociográfiáját, és felolvasták az imént idézett felhívást, melyben egyebek között az alábbiak is állnak: „A Hazafias Népfront - a nemzet jövője és a magyar művelődés, műveltség eleven léte iránti felelősségét tudva és érezve - arra kéri ma a magyar kultúra valamennyi barátját és művelőjét, éljen bár a határokon innen vagy túl, vesse tekintetét ezeréves kultúránkra... Kultúránk megbecsülése önvizsgálatra és önbecsülésre nevel, segít számba venni jót és rosszat, mérlegelni múltat és jelent. A magyar kultúra napjának megünneplése segít bennünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében.” Az egyházak életéből II. János Pál pápa dr. Dékány Vilmost, az esztergomi Hittudományi Főiskola rektorát és dr. Várszegi Asztrik bencés főapátsági perjelt esztergomi segédpüspökké; dr. Takács Nándort, a győri Hittudományi Főiskola tanárát székesfehérvári segédpüspökké; Mayer Mihály Szekszárd belvárosi plébánost pécsi segédpüspökké; Ács István füzéri plébánost egri segédpüspökké nevezte ki. * Megalakult a református egyház IX. budapesti zsinata. A négy egyházkerület gyülekezeteit képviselő száztagú testület 12 esztendőre szóló megbízatást kapott. Az új lelkészi elnök dr. Kocsis Elemér, a tiszántúli egyházkerület püspöke lett, világi elnökké ismét Somogyi József szobrászművészt választották. A zsinat új lelkészi alelnöke Tóth Károly, a korábbi elnök, a világi alelnök pedig - ismét - Szabó Magda író, a tiszántúli egyházkerület főgondnoka. Emlékkiállítást és konferenciát rendezett a protestáns népfőiskolákról a Magyar Népfőiskolái Társaság, a Ráday-gyűjtemény, az evangélikus és a református egyház. * Az erdélyi magyarság és Csomakőrös védelmében memorandumot tett közzé a Magyarországi Buddhista Misszió keretében működő Körösi Csorna Sándor Buddhológiai Intézet. Félő ugyanis, hogy a nagy tudós szülőhelye is áldozatául esik a falurombolásnak. * Két kárpátaljai református teológus kezdte meg tanulmányait a budapesti református teológián. A nagydobronyi Szántó János és a derceni Kopasz Gyula három év múlva végez, s hazatérve lelkészként szolgálnak. Ez az első eset, hogy a Kárpátaljáról - ahol nincs intézményesített lelkészképzés - diákok érkeznek Magyarországra. #| AAQ decemberében az I “ÖO MSZMP Politikai Bizottsága áttekintette a külföldi - elsősorban a nyugati - magyarsághoz fűződő kapcsolatokat. Mint az ülésről kiadott MTI-közlemény elmondja: „Az emigráció Magyarországhoz fűződő viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsolatainak rendezettsége. A Politikai Bizottság véleménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kapcsolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. A testület időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát.” Majd a következő olvasható: a Politikai Bizottság ajánlásokat fogadott el. „Olyan intézkedéseket javasol a társadalmi szerveknek, amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság s hazánk kulturális, gazdasági, tudományos intézményei, személyiségei közötti természetes kapcsolatokat.” Mivel a téma alapvetően érinti a Magyarok Világszövetségének tevékenységét, és joggal tart igényt olvasóink széles érdeklődésére, felkerestük Tabajdi Csabát, az MSZMP Központi Bizottsága Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetőjét, aki a Politikai Bizottság elé terjesztett jelentés egyik aktív kimunkálója volt. I- Nyilván sokakban fogalmazódik meg a kérdés, hogy milyen indíttatásból foglalkozik a Politikai Bizottság ezzel a témával, miért vesz elemzés alá egy ilyen kérdést ?- A Magyar Hírek olvasói is tudják, hogy a mai Magyarországon az MSZMP az a párt, amely kormányzó, irányító pozícióban van. S ha egy párt irányít, akkor annak hitvallása szerint is - az egész nemzet problémáit kell vizsgálnia, s nevében is szerepel a jelző: „magyar”. Ezért szükséges, hogy foglalkozzék a külföldön élő magyarság helyzetével is. Ez számunkra alapvető és hosszú távra szóló kérdés, hiszen olyan nemzet vagyunk, amelynek minden harmadik tagja az ország jelenlegi határain kívül él. A lényeg tehát nem is annyira az, hogy miért vizsgálja a testület ezt a témát, hanem az, hogy miért most. Az olvasók is nyilván megfigyelhették, hogy az elmúlt években, de különösen az elmúlt fél esztendőben a külföldön élő magyarság ügyeiben itthon tényleges szemléletváltozás tapasztalható. Eddig is Figyelemmel kísértük a külföldi magyarság helyzetének alakulását, ám most ez a Figyelem átfogóbb, és mindinkább tettekben is kifejezésre jut az egyetemes magyarság sorsáért érzett felelősségünk. Mindezt az is jelzi, hogy a magyar-magyar párbeszédbe az ország vezető politikusai is bekapcsolódtak. Csak emlékeztetőül: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök egyesült államokbeli, kanadai, franciaországi és ausztriai hivatalos útja során mindenhol külön kereste az ott élő magyarokkal való találkozást. Ilyen szintű eszmecserére régebben nem került sor. I- A miért és a miért most után engedjen meg egy közbevető kérdést: hogyan készül egy ilyen előterjesztés ?- A magyar történelem és tudomány tapasztalatait egy szakértői 4
