Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-15 / 18. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Elképzelhető-e fegyveres támadás? Egy magyar biztonságpolitikai szakértő cáfolja azt a véleményt, hogy egy Magyarország elleni román támadás lehetősége miatt át kellene dolgozni a magyar katonai doktrínát. A Külügyi Intézet egyik vezető kutatója, Tolnay László úgy nyilatkozott a Heti Világgazdaságnak, hogy a felelősségteljes diplomáciának a katonai konfliktus elvont lehetőségével is számolnia kell ugyan, de a sokrétű magyar-román viszony e konfliktus elkerülésére is módot ad. Ami mégis egy katonai konfliktus veszélyét hordozza magában, az a román politika kiszámíthatatlansága, irracionalitása a külügyekben, valamint hogy a romániai belpolitikai feszültség levezetésére kézenfekvőnek kínálkozhat ellenségnek kikiáltani egy szomszéd országot. Ha erre sor kerülne, úgy mind az anyagi, mind az emberi erőket tekintve egyértelmű lenne a román túlerő. Ennek ellensúlyozására azonban a biztonságpolitikai szakember nem az erőltetett fegyverkezést tartja célszerűnek, hanem az óvatos magyar diplomáciát. Emlékeztet a szovjet csapatok magyarországi jelenlétére és a Szovjetunióval kötött kölcsönös segítségnyújtási egyezményre. A Külügyi Intézet munkatársa elsősorban a nemzetközi közvélemény erejében bízik, s abban, hogy a magyar diplomácia képes lesz olyan nemzetközi politikai légkört teremteni, amelyben még szélsőséges esetben sem lehet elképzelhető, hogy Magyarországot román támadás érje. Lágerversek KORTARS Te vagy, te vagy Sztálin Jóska, a gaz postarabló... E sorokkal kezdődik a Sztálin-arckép című vers, amely egy kolimai magyar rab fejében született valamikor az ötvenes években. A Kortárs júliusi számában adta ki sok más lágervers társaságában Dupka György. A Kolimai magyar lágerversek, 1946- 1953 című gyűjtemény valamennyi darabját fejben mentették haza a Jegestenger menti Kolimaöbölben szenvedett, mégis szerencsés - mert túlélő - rabok. Róluk, a kolimai tábor magyar irodalmi körének tagjairól annyi tudható meg a bevezetőből, hogy „tanítók, színészek, tisztviselők, munkások” voltak. „Több mint egy évtizede jegyezték le az alábbi verseket - írja Dupka György -, egy olyan magyar »lágerista« közlése alapján, akit 1946-ban Budapesten huszonöt évi munkatáborra Ítéltek, és sok ezer rabtársával együtt a távol-keleti Jakutföldre, Kolimára került. Amint az elbeszélőtől tudjuk, a magyar rabok »irodalmi kört« alapítottak, s e körben - nagy ritkán adódó szabadidejükben - Petőfi, Ady, József Attila és más magyar költők verseit mondogatták egymásnak. E körben támadt az ötlet, hogy örökítsék meg szenvedéseiket, élményeiket, kínzatásaikat. A versfaragók az eseményeket, érzelmeket rímes versekbe öntötték, mert így könynyebben meg lehetett jegyezni. Tízen-tizenöten is megtanultak egy-egy verset...” Hogy milyeneket? Például olyat, amilyen A kolimai magyar rabok hitvallása cimű: „Nem félünk a szenvedéstől, / Nem félünk a kínzástól, / Nem félünk a börtönöktől, / Nem félünk a haláltól. / Attól félünk, hogy rabságban / Éljük le életünket, / Hogy szép hazánk, Magyarország / Rákosinak rabja lesz.” A Kortársban közreadott versek mellett bizonyára még sok másik is született Kolimán és a rövid bevezető újabb információk, a sztálini Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok történetének alaposabb feltárása iránti igényt ébreszt az olvasóban. Erőviszonyok reform az MSZMP-ben IGIShIi 1 fUGGETUH wwtmwawus HtRMWiMtl ; A Reform című heti magazinban Szűrös Mátyás, az Oszággyűlés elnöke a reformkommunisták feladatát abban jelöli meg, hogy garanciákat teremtsenek a demokratikus folyamat folytatódásához. Kifejti, hogy szerinte nem zárható ki egy olyan viszszarendeződés lehetősége, amely végét vetné a Magyarországon zajló gyors politikai reformoknak. Szűrös Mátyás egyelőre még egy erőszakos megoldást sem lát egészen lehetetlennek. A kormánypárton belüli helyzetet úgy jellemzi, hogy a négytagú pártelnökségben a reformerek vannak többségben, s egyedül Grósz Károly pártfőtitkárt nem sorolja közéjük. Szűrös Mátyás szerint a huszonegy tagú Politikai Intéző Bizottságban már nem ilyen egyértelműek az erőviszonyok, a száztagú Központi Bizottságban pedig még kevésbé. Interjújában az Országgyűlés elnöke egyes kelet-európai vezetőknek a magyar reformokkal kapcsolatos aggodalmát annak tulajdonítja, hogy a magyar példa ragadós lehet, s veszélybe sodorhatja a vezetők pozícióját. Szűrös Mátyás egyébként a közelmúltban elhunyt Kádár János pályáját értékelve előrelépésnek minősíti a Kádárkorszak három évtizedét, de jelzi, hogy Kádár János a szövetségesek érdekeit gyakran a nemzeti érdekek elé helyezte. Intés az egyháznak: visszatérést Jézus tanításához Világi lap adott helyet a magyar katolikus egyház elvi és gyakorlati magatartását kritizáló írásnak. Az Élet és Irodalom vitairatának szerzője az egyházi hierarchiával jó egy évtizede konfliktusba került Bulányi György lelkész. Számon kéri az egyháztól, hogy a mélyrehatónak tűnő politikai változások közepette nem változtat belső hatalmi felépítésén. Bulányi György olyan egyházi intézményt képzel el, amelyben - a keresztény tanítás eredeti értelmében - a hívők maguk választanák meg elöljáróikat, s így az egyház a hívek s nem a hierarchia állásfoglalásait fejezné ki a társadalmi és politikai kérdésekben. E kérdések tisztázását a prédikálásból felfüggesztett pap nem tartja lehetőnek a katolikus sajtóban. Ezért felveti, hogy létre kellene hozni a hierarchiától független katolikus sajtót.