Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
10 KRÓNIKA Balia D. Károly Kárpátaljáról Dobos Lászlóval (Csehszlovákia) a Világszövetség társelnökével- ezek mind segítik a magyarságtudat megőrzését. Szente Imre, a stockholmi Magyar Házban folyó munkáról számolt be. A ház és haza szavak rokonságából az ő közös találkozóhelyük otthon szerepét emelte ki. Az igazi szellemi folytonosságot az Erdélyből kikerült magyarok tartják fenn, ők a munka legaktívabb résztvevői. Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke előadásában összefoglalta a magyarországi politikai és gazdasági változásokat, és ezek nemzetközi összefüggéseit A szülőket kell nevelni A Szórakaténusz Játszóházban tartott Zene, Tánc, Gyermekjáték című szekcióülésen Vass Lajos karnagy megénekeltette a jelenlévőket. „A zene szerepe a magyarságtudat megőrzésében, egyesületi tevékenységek" című előadásában a harmincas évek ifjúsági mozgalmainak (Kálót, Soli Deo Glória, cserkészet) ma is hasznosítható tapasztalatairól szólt; a zene „ózonpajzs” szerepéről. Debreczeni Tibor előadásában újfajta gondolkodásmódot sürgetett. Véleménye szerint az AK eddigi tevékenysége, legalábbis a nyugati magyar egyesületi munka segítésében, a tűzoltóéhoz hasonlított. Gyors segítséget adott, csizmát a tánccsoportnak, előadót a kisszámú érdeklődő értelmiséginek, cigányzenekart a klubos összejövetelekre, tankönyvet a tanárok kezébe. Itt az alkalom - hangoztatta -, hogy elkezdjünk kialakítani egy új gondolkodásmódot arról, hogy miképpen neveljék játékos eszközökkel az új nemzedéket, az óvodás kortól kezdődően és mindenekelőtt a családban. Az egyesületeknek elsősorban a szülőket kell nevelniök, nekik kell ötleteket és tanácsokat adni. Hungarológia külföldön Az anyanyelvi mozgalom legfiatalabb bizottsága, az úgynevezett Egyetemi Fórum, a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás érdekében indítványozta, hogy az egyéb szakmai találkozókhoz hasonlóan a nyelvészek, a magyar nyelvet tanítók is rendszeresen szervezzenek találkozókat. Az elhangzott előadások közül nagy figyelmet keltett Ludányi Andrásé, aki az adai-portlandi magyar nyári egyetem tanulságairól szólt. A 10 év alatt 156 diáknak nyújtottak valamilyen magyar tanulási lehetőséget. Jó lenne - mondotta - ha a jövőben sikerülne nagyobb intézeteket megnyerni a hasonló nyári programok támogatására. Kovács László (USA) - A könyvtár szerepe a hungarológiai oktatásban című felszólalásában bizakodva állapította meg, hogy kezdik felfedezni Magyarország értékeit. Fazekas Tiborc az 1988- ban alakult hamburgi hungarológiai centrum munkájáról számolt be. A jövőben szeretnének egy német nyelven megjelenő, rendszeres magyarországi könyv- és folyóiratszemlét is kiadni. Köteles Pál író véleménye szerint minket terhel a felelősség, ha nem követünk el mindent annak érdekében, hogy a harmadik, negyedik generációban is felkeltsük a vonzódást Magyarország iránt. Gondolkodni kellene az ezt szolgáló könyvek német, angol, francia nyelvű kiadásán. Élénk vitát kiváltó javaslatát - egy világnyelveken is megjelenő magyarságismereti kiskönyvtár létrehozásáról - végül egyhangúlag elfogadták. Pedagógusok egymás között A pedagógiai munkabizottság igen sokrétű tapasztalatcserét folytatott; hiszen a magyar mint idegen nyelv oktatásának módszerei mások a balatoni gyermektáborokban (Molnár Gyuláné), mások a kisebbségben élőknél (Horváth Mátyás, Újvidék) vagy az USA-ban (Brunauer H. Dalma), Svédországban (Gombár Edit és Umensten Éva), de még a kőszegi tapasztalatok is új fényt vetnek az ott tanuló külföldi diákok magyarságtudatára és nyelvi tudatosságra (Pakusza Vilmos). Nagy János tanár úr az értelemre és az érzelemre egyaránt ható előadásával a nyelv esztétikai fontosságára hívta fel a figyelmet, meggyőzően kiemelve azt a megszívlelendő felismerést, hogy a magyar nyelvet nemcsak megtanítani, de megszerettetni is kell. Igen nagy érdeklődés kísérte Csapó Margit (Kanada) előadását, aki pszichológiai felmérése adataival illusztrálta, hogy mi érdekelné a kanadai magyar gyermekeket szüleik, nagyszüleik földjén a nyári kirándulás keretében. A pedagógiai munkabizottság ismételtem felhívta a figyelmet a kétnyelvűség lélektani vizsgálatának szükségességére, a kölcsönös tájékoztatás fontosságára, és sajnálattal vette tudomásul, hogy - az erre vonatkozó tervezet túl késői megjelenése miatt - a magyar mint idegen nyelv oktatásának évek óta szorgalmazott általános módszertanával ezúttal érdemben nem foglalkozhatott. A magyar irodalom a nagyvilágban „Az egyetemes magyar irodalom a nyolcvanas évek végén” című előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész egyebek között rámutatott, hogy a demokratizálódás mentesíti majd a magyar irodalmat a közvetlen politikai szerepvállalástól. Az előadó a kárpátaljai magyar kultúra jelenkori felvirágzását tartja a nyolcvanas évek vége legörvendetesebb eseményének. „Hatodik síp” címmel hamarosan megindul a kárpátaljai magyar irodalom első folyóirata; a Magyar Műhelyt párizsi és budapesti szerkesztők közösen szerkesztik a jövőben; helyreállni látszik tehát irodalmunk egysége. Czine Mihály az irodalmi ismeretterjesztésben szerzett tapasztalatairól szólt, hangsúlyozta új, az egyetemes magyar irodalom értékeit számba vevő tankönyvek kiadásának szükségességét. Görömbei
