Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
KRÓNIKA II András és Nagy János debreceni irodalomtörténészek az irodalomnak a magyarságtudat megőrzésében játszott szerepéről beszéltek, Nagy Pál (Franciaország) pedig az új médiák, a videófolyóiratok fontosságát emelte ki. Szerinte az avantgárd magyar irodalommal, Weöressel, Kassákkal, Szentkuthy Miklóssal kellene betörni a világirodalomba. Világhy Katalin az Erdélykérdésnek a német sajtóban való megjelenését ismertette. Dobos László az előzetesen meghirdetett hozzászólásától (a csehszlovákiai magyar irodalom) eltérően időszerű kérdésekről szólt nagy hatásúan. A nemzetiségi magyarság végre bevonult az MVSZ-be és az anyanyelvi mozgalomba - húzta alá. E kisebbségek helyzete befolyásolja a mai magyar társadalom közérzetét. A magyarságkutatás Dobos László véleménye szerint napi politikai tényezővé is válhat. Az összmagyarság információs nyomorban szenved, ezért az MVSZ és az AK információs hírszolgálatot kellene hogy létrehozzon. Balia D. Károly (Szovjetunió) a kárpátaljai magyar irodalom legújabb nemzedékéről beszélt, és ismertette az általa szerkesztett és a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa támogatásával létrejött Hatodik síp című új folyóiratot. Tudomása szerint a magyar irodalomtörténetben először fordul elő, hog egy folyóiratot a hatí/okon túl szerkesztenek, cí* Magyarországon jelentetnek meg. Ehhez az < »zmecseréhez simult „A ülföldi magyar irodalom efogadásának eredmény i és lehetőségei" címm<e-’-rendezett nagy érdekle >.éssel kísért műhelybeszéi Ifetés a rangos kecském a Forrás folyóirat munkatárásával. Pomogáts Béla bevezetője után Fűzi László, a nemrégiben megválasztott ifjú főszerkesztő szólt az illyési „ötágú síp” - gondolat jegyében szerkesztett legutóbbi tematikus számról, amely az Anyanyelvi Konferencia tiszteletére jelent meg, egyebek mellett az MVSZ és az AK védnöksége támogatásával. Valamennyi hozzászóló nagyra értékelte azt a szerepet, melyet a Forrás a kisebbségi és a nyugati magyar irodalomnak honi bemutatása érdekében kifejtett. Fűzi László főszerkesztő bejelentette, egy új rovat, a Hungarológiai Figyelő megindítását. » Egyesületi vezetők vitaestje Mint arról korábban beszámoltunk, az MVSZ nemrégiben lezajlott közgyűlésén önálló társadalmi szervezetté, alapszabállyal, tagsággal, rendelkező egyesületté alakult Az Anyanyelvi Konferencián jelenlévő egyesületi vezetők a gyakorlati kérdések megvitatására ültek össze az MVSZ vezetőivel. Többen hangoztatták, hogy az MVSZ régen nem foglalkozott kellőképp a szomszédos országok magyar kisebbségi életének gondjaival. Az MVSZ új feladatkörének most már ez is része, sőt kiemelten fontos munkaterülete. Az Anyanyelvi Konferencián elsőként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel jött létre együttműködési megállapodás, amely új utat nyit a Magyarok Világszövetsége és a szomszédos országok magyarságának kapcsolataiban. A vitaest résztvevői örömmel fogadták az erről szóló bejelentést. Meghallgatták Randé Jenő főtitkár tájékoztatóját az MVSZ egyesületté alakulásával járó változásokról, ezt követően az ebből adódó tennivalókat, többek között a tagdíjfizetésre vonatkozó javaslatokat vitatták meg. A Magyar Hírekkel kapcsolatban kívánságként hangzott el, hogy egy külön rovatot szeretnének a lapban, amely az egyesületek életével foglalkozna. Autonóm, demokratikus mozgalom A záróülésen előbb a szekcióvezetők számoltak be a végzett munkáról, majd Randé Jenő MVSZ- főtitkár emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőivel aláírt együttműködési megállapodás értelmében az MVSZ segítséget nyújt az ottani magyarság kulturális igényeinek jobb kielégítéséhez. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy az MVSZ javasolta a kormány Nemzetiségi Kollégiumának: vizsgálják felül a külföldi magyarok beutazásával, itt-tartózkodásával és ingatlanszerzési lehetőségeivel kapcsolatos, jelenleg érvényben lévő rendelkezéseket. Lőrincze Lajos zárszavában elmondta: A fórumon elhangzott kezdeményezés nyomán megalakult bizottság szervezeti változásokat kezdeményezett. Ezután három társelnöke lesz az AK-nak: Pomogáts Béla, Nagy Károly és Gál Sándor író Csehszlovákiából. Kijelölték azt a 25 fős reprezentatív bizottságot, amelynek feladata, hogy fél éven belül összeállítsa az AK megújítására vonatkozó javaslatokat. Ide tartozik annak megválaszolása is, miként működjön együtt az AK a megújuló MVSZ-szel, és más hazai intézményekkel. A három fős bizottság által kidolgozott és a konferencia által elfogadott nyilatkozat szerint az AK autonóm, demokratikus, nemzetközi magyar mozgalomként kívánja folytatni munkáját. A védnökség választmánynyá alakul és irányítja a mozgalom tevékenységét. Ezt kővetően került sor a Bárczy Géza-emlékérem átadására. Az anyanyelvi mozgalomban kifejtett munkásságuk alapján a következők részesültek az elismerésben: Bánk József, Csapó Margit, Éltető Lajos, Feuerstein Katalin, Galambos Ferenc, Kálmán Béla, Kárpáti József, LázárOszkár, Mór István, Romhányi László, Szabó Zoltán, Szamosközi István, Szélesi József és felesége, valamint Weiss Valér. Tadófítóiak voltak: BALÁZS ÁDÁM BALÁZS ISTVÁN HALÁSZ GYÖRGY ZIK A KLÁRA TASNÁDY T. ÁLMOS Fotó: GÁBOR VIKTOR
