Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
18 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK M ária országa Az istenasszonykultusz a magyar hitvilág mindig meghatározó tényezője volt. A középkori térítők igyekeztek a megtérített nép ősi vallásos szokásait és hitét, amelyek önmagukban ártatlanok voltak, a térítést hátráltató régi elemektől megtisztítani és keresztény szellemmel megtölteni. A magyarok megtérésekor a körükben élő ősi istenasszonykultusz elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz tiszteletének befogadását. A trónralépő István fejedelem szeme előtt kezdetben Szent Márton, Móric és György katonaszentek alakja lebegett, akiket abban a korban különösen tiszteltek. Valamivel később azonban -A budapesti Regnum Marianum templom. Lebontották a Sztálin szobor építésekor. Kotsics Iván építőművész alkotása BARNAFÖLDI GÁBOR REPRODUKCIÓJA a Cluny-ből kiindult vallásos megújulásban - a Szent Szűz istenanyai fogalma jelentős helyet foglalt el, s ez az ifjú magyar keresztény néphez is igen közel került. Szent István nagylegendája szerint, első királyunk már a Szent Szűz nevében kelt harcra Koppány ellen, és hozzá folyamodott segítségért Konrád császár támadása ellen is. Népét Mária örökségének, Mária családjának nevezte, neki ajánlott sok egyházmegyét és monostort. Ez vezérelte akkor is, amikor a fiatal magyar királyságot, Szent Imre váratlan halála miatt, megfelelő utód nélkül kellett hagynia. A bizonytalanságban mint egyedüli mentsvárhoz, a Boldogságos Szűzhöz folyamodott: „Egek királynéja, a Te pártfogásodra bízom imámmal a szent Egyház püspökeit és papságát, a királyság főembereit és a népet.” És ez a jelenet a Regnum Marianum alapja, ekkor született meg a Mária országának kultusza. Középkori királyainknak Szent István volt a példaképe a Máriakultuszban is. Szent László, a Regnum Marianum második jelentős királyi személyisége, templomok építésében, püspökségek, apátságok alapításában első királyunk művének a betetőzője. Az 1092. évi szabolcsi zsinat a Szent Szűz tiszteletére három ünnepet: Gyertyaszentelőt, Nagyboldogasszonyt és Kisasszony napját rendelte. A Mária-kultusz továbbélése a későbbiekben is nyomon követhető. Károly Róbert koronázását a szepeshelyi székesegyház freskója ábrázolja. Díszes trónon ül Mária, ölében a kis Jézussal. Tőle balra, térdenállva a király, akinek a fejére a Szent Szűz helyezi a koronát. A következő századokban minél mélyebbre került a magyarság a nyomorúságban, annál inkább elterjedt a hit, hogy a veszedelmek közepette a Szent Szűz palástjával befedi és megoltalmazza Magyarországot, mert ő Patrona Hungarie, hazánk védelmezője. Ez szabadította meg a magyarságot a török korban is kísértő nemzethalál rémétől. Ebben az elméletben fontos szerepet kapott a Szent Korona,
