Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 19 Szent István felajánlja a koronát és az országot a Szűzanyának. Benczúr Gyula festménye amelyet az uralkodó nem vihet külföldre. A Korona először apostoli, másodszor angyali ajándék, harmadszor a Szent Szűz kezében van és hatalmában áll annak adni, akinek tetszik. A Regnum Marianum történetfilozófiája a régi határai közé visszavezetett Magyarországot feltételezi, hiszen az egész országterület Mária országa, koronás királyának a vezetése alatt. Ez abban a korban kiengesztelhetetlenül törökellenes. Nem véletlen tehát, hogy a költő, hadvezér Zrínyi Miklós is ezt vallotta. A Regnum Marianum hordozásában, terjesztésében a jezsuiták jártak az élen. Különösen az általuk létrehozott Mária-kongregációk szerepét kell kiemelni. Az első ilyet 1585-ben Kolozsvárott alapították, amelynek Pázmány Péter is tagja volt. Ő elsősorban prédikációiban fejezte ki a Regnum Marianum iránti elkötelezettségét. Ennek jegyében tiltakozott az ország megcsonkítása ellen és viselte szívén Erdély felszabadítását. A 18. század barokk gondolkodásában a vallás nemzeti talajra épült: a nép újból felfedezte a hazát és történetét. A történetszemlélet kialakításához hőst keresett és talált az országot és népét Szűz Máriának felajánló Szent István királyban. Ehhez járult, hogy az uralkodót is Máriának, Mária Teréziának hívták. Mária országa nem merült feledésbe a következő századokban sem. 1848-49-ben a hős honvédek zászlaján a koronás magyar címer és Szűz Mária, mint Magyarország Patronája volt látható. A Regnum Marianum a magyar történelem folyamatosságát, a magyar államterület századokon át változatlan teljességét és az ősi keresztény hagyományokat képviseli. Mint ilyen, legszebb nemzeti hagyományaink közé tartozik, amely méltó volt arra, hogy 1988. augusztus 20-án Szent István királyunk jubileumi ünnepén Paskai László bíboros érsek a Szent Jobb előtt megújítsa. KÁLLAY ISTVÁN EGYETEMI TANÁR t
