Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-07-28 / 14. szám

38 KILÁTÓ Közös célunk - Európa megbékélése A nagy francia forradalom évfordulója, a korabeli és hazánkat is érintő történelmi események mellett, a jelenkori magyar-francia kapcsolatok áttekintésére is jó alkalmat kínál. Roland Dumas úr, a Francia Köztársaság külügyminisztere Párizsban, a külügyminisztérium Quai d'Orsay-n lévő patinás palotájában fogadott.- Miniszter úr, az évforduló fo­kozottabban irányítja a figyelmet azokra a történelmileg kialakult tudományos és kulturális kapcso­latokra, amelyek népeink érdekei­nek megfelelnek. Mi az oka an­nak, hogy ez a példa értékű együtt­működés nem mutatkozik ilyen tisztasággal a két ország politikai kapcsolataiban ?- Önnek igaza van. Az országa­ink közötti kapcsolatok erősek és nagy múltra tekintenek vissza. Ám azok a politikai véleménykü­lönbségek, amelyek a második vi­lágháború előtt és után is fennál­lottak, nem tették lehetővé e ha­gyományos kapcsolatok kielégítő fejlődését. Mindazonáltal, az Eu­rópát megosztó törések enyhíté­sét célzó közös akarat a kétoldalú kapcsolatok javításában is meg­nyilvánul. Ezt jelzi, hogy az el­múlt évek feszült nemzetközi lég­köre ellenére, 1982-ben és 1983- ban a francia köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök látogatást tett Magyarországon. Továbbá Grósz főtitkár úr múlt évi párizsi látogatása is nagyon sikeres volt, ami lehetővé tette, hogy párbe­szédünk - immár egy kedvezőbb nemzetközi helyzetben - elmé­lyültebb legyen. Franciaország nagy Figyelemmel kíséri a Ma­gyarországon kibontakozó re­formfolyamatot. Kívánom, hogy a francia-magyar politikai együttműködés növekvő szerepet játsszék az Európa előtt álló nagy kérdések megoldásában.- Térjünk még vissza a történe­lemre! Egy kölcsönösen előnyös különbékére vonatkozó kezdemé­nyezések történtek 1917-ben Ká­roly császár-király és Aristide Bri­­and francia miniszterelnök között. Miért maradt ez hatástalan az 1920-as és az 1947-es békeszerző­désekre ? Feltételezhető-e, hogy egy számunkra kedvezőbb francia ál­lásfoglalás a közép-európai kérdé­sek méltányosabb megoldásához vezető döntéseket eredményezhe­tett volna?- A történelem megítélése a történészek feladata. Mégis emlé­keztetem Önt arra, hogy Francia­­ország a huszas években kezde­ményezett egy Magyarországhoz közeledő programot, amely gaz­dasági egyezményekben konkre­tizálódott. Számomra ma az tű­nik a legfontosabbnak, hogy fel­készítsük Európát a közelgő ez­redfordulóra, hogy földrészünk végre megbékéljen és zavartala­nul fejlődjön.- Miniszter úr! El tud-e képzelni a közeljövőben lényeges javulást a magyar-francia kapcsolatokban, és ha igen, milyen területeken - különös tekintettel Magyarország és az Európai Gazdasági Közös­ség közötti eddigi megállapodá­sokra ? Mi a véleménye arról, hogy egy határozottabb francia érdeklő­dés kedvező hatással lehetne a magyarországi demokratikus nyi­tásra ?- Franciaország megkülönböz­tetett érdeklődést mutat a jelenle­gi magyarországi folyamatok iránt. Ebben a szellemben vett részt a Magyarország és a Közös Piac közötti egyezmény létreho­zásában, és fenntartás nélkül tá­mogatja az Önök országa és az Európa Tanács közötti közele­dést. Ami Franciaország magyar­­országi jelenlétét illeti, új francia

Next

/
Oldalképek
Tartalom