Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-07-28 / 14. szám
KILÁTÓ 39 MAGYARSAG - EURÓPAISÁG -FORRADALOM A nagy francia forradalom két évszázados jubileuma Magyarországon is felelevenítette az érdeklődést az újkori történelem e különleges jelentőségű eseménye iránt. Hogyan élte meg Magyarország e forradalmat? Erről beszélgettünk Kosáry Domokos akadémikussal. intézet építése Budapesten, valamint magyar gazdasági szakemberek francia oktatók által történő továbbképzése is azt bizonyítja, hogy támogatjuk a folyamatban lévő reformokat. Kezdeményezzük a kapcsolatok fejlesztését, amelyeket korántsem nevezhetünk még kielégítőeknek.- Mi a francia kormány álláspontja az emberi jogok súlyos romániai megsértésével kapcsolatban, amelyek különösen a magyar nemzetiséget sújtják ?- Franciaország nagyon érzékeny a tekintetben, hogy minden aláíró állam maradéktalanul betartsa a helsinki egyezményt. Ebből kiindulva, éppen a közelmúltban figyelmeztette Romániát, hogy megsérti az emberi jogokat, és felhívta a figyelmét azokra a következményekre, amelyekkel e politikája járhat.- Tudomásunk szerint Franciaországban korábban és a második világháború után is sok magyar telepedett le. Ez, a francia összlakosságot tekintve, mégiscsak csekély létszámú csoport játszhat-e bizonyos szerepet választott hazája társadalmi és kulturális életében?- Franciaország mindig azon volt, hogy fenntartsa befogadási hagyományait és ezen a cimen számos magyarnak is otthont adott. Művészeik, mint Vasarely vagy Cziffra, vagy más értelmiségiek, így Kende Péter és Fejtő Ferenc hozzájárultak a francia művészet és irodalom hírnevének öregbítéséhez, mindemellett megőrizték az élő magyar kulturális hagyományokat, és ezzel hidat képeznek országaink között. Mi az eszmék és kultúrák közeledését mindig is a politikai közeledés egyik alapfeltételének tekintettük, amint azt Magyarország is kinyilvánította, amikor otthont adott a helsinki egyezmény keretében létrejött kulturális fórumnak Budapesten. Mindezek után kérdezem: nem kell-e nekünk közösen védenünk és erősítenünk az európai kulturális identitást, amely összegezése a nemzeti történelemnek és állandó kereszteződése kultúráinknak. Örülök annak, hogy a magyar eredetű franciák közössége jelentős mértékben hozzájárul ehhez. PUSZTASZERI LÁSZLÓ-A felvilágosodásnak nevezett szellemi-politikai folyamat, amely előkészíti a nagy francia forradalmat, milyen hatást gyakorolt Közép-Európára? Megindultak-e hasonló folyamatok hazánkban is?- Megindultak, némi időbeli eltolódással és kissé más feltételek között. A fejlettebb nyugati területeken a felvilágosodás kezdetét a 17-18. század fordulójától számítjuk. Ez egy nagy kaland, amely nemcsak a rációt, az értelmet fedezi fel, hanem az emberi érzelmeket is. Van ennek egy erős politikai vetülete is, amely Magyarországon és általában Kelet- Közép-Európában egymástól különváló folyamatokban öltött testet. Az egyik a felvilágosult abszolutizmus, amely a bécsi udvar vezetésével keletkezett, de amelynek nagyon komoly magyar támogató gárdája is volt. A másik a felvilágosult rendiség. Mindkettő a feudális berendezkedés főbb hibáit igyekezett kiküszöbölni. A harmadik irányzat Magyarországon az antifeudális reformerek mozgalma, azoké, akik már a nemesi kiváltságok eltörlését akarták. Ez a három tendencia egymással párhuzamosan, kölcsönhatásban halad, amikor kitör a francia forradalom.- A forradalom kitörésekor az elmélet ott is és itt is szembesül a gyakorlattal. Miként történik ez?- A felvilágosult abszolutizmus gyakorlatilag véget ér, II. József kénytelen meghátrálni, mert egyetlen külpolitikai támasza a királyi Franciaország volt, amely most összeomlott. A másik két tendencia, a nemesi felvilágosodásé és az antifeudálisoké pedig nagy lökést kap a forradalomtól. Az antifeudális reformizmus híKosáry Domokos professzor vei, miután a felvilágosult abszolutizmus megbukott, igyekeznek a nemesi felvilágosodás haladóbb elemeit rávenni arra, hogy egy kicsit még tovább menjenek. Ekkor írja Hajnóczy József azokat a röpiratait, amelyeknek az a céljuk, hogy megmagyarázzák a nemeseknek, nem lehet nemzeti szabadságot akarni a feudalizmus átalakítása nélkül. Ez a nagy politikai pezsgés tart a francia forradalom első időszakában. Amikor azonban elkezdődik a forradalom második, radikálisabb szakasza, amely egybeesik a francia háborúk megindításával, ez változáshoz vezet Magyarországon is. A nemesség felvilágosult szárnya is megriad ettől a radikálisabb szakasztól. A francia háborúk megindulása pedig gazdasági konjunktúrát idéz elő Magyarországon. Ez az az időszak, amikor a birtokos nemes jó tavaszi esőt és csendes, távoli háborút kíván magának.
