Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-19 / 12. szám
A tcsúszom-mászom-botladozom a Petőfi hidat terítő millió-töltényhüvelyrepesz-szőnyegen, kerülgetem a Duna előtt a klórmésszel fehér szobrokká öntött halottakat, a hernyótalphengerelte posztóköpenyes testeket, a csatarendbe merevedett kiégett, hallgatag páncélosokat, egyszer csak szembenéz velem sebzett, égett, háborús-pestises arcával az Iparművészeti Múzeum palotája. Gyer-mek-já-ték-ki-ál-lí-tás betűzöm kisiskolás kíváncsisággal a leszakadt feliratot. A bejárat előtt mozdulatlan, sötét harckocsi, benne gyermek méretűvé zsugorodott elszenesedett katonák. A múzeum kapuja kitárva, belátni az üvegkupolás csarnokba, ahol hófehér a csend. Már jártam ott korábban is, mégis, akkor találkoztam először Lechner Ödönnel. * 1845 - Lechner születésének éve. Petőfi akkoriban írja „A hazáról” című vers sorait: „Lement a nap. De csillagok Nem jöttének. Sötét az ég. Közel s távolban semmi fény nincs, Csak mécsvilágom s honszerelmem ég.” A költő halálakor Lechner hároméves. Tehetős család gyermeke, középiskoláit, s az egyetemet Budapesten végzi, tanulmányait Berlinben folytatja. Később írja: Mint távoli ideál, mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem... Minden próbálkozásomnál és kísérleteimnél azonban állandóan éreznem kellett, hogy az a német kultúra, melyet három éven át magamba szívtam, kérlelhetetlenül fogva tart, rám nehezedik s minden szabad művészi gondolatot elnyom bennem! A párizsi évek és a londoni utazások közelebb viszik az áhított cél eléréséhez. Valójában politikai programmal indul, mint akkoriban sokan mások, főként a nemzeti romantika legnagyobb mesterei, így Feszi Frigyes a budapesti Vigadó, vagy Skalnitzky Antal a debreceni Csokonai Színház alkotója. A Szabadságharcot követő brutális megtorlás és az azt követő bürokratikus önkényuralom idején a nemzeti építészet megteremtésének kísérlete az idegen uralom elleni tiltakozás, a nemzeti ellenállás néma eszköze. De odáig, majd ezen túl is, hosszú út vezet. Lechner építészete kezdetben, mint kortársaié, a görög-római alapokon építkező nyugati stílusépítészet történetének sűrített összefoglalása, szinte teljes törzsfejlődése. Külföldi mintákat követve tervez klasszicizáló, eklektikus, román, gotizáló, reneszánsz és barokk stílusban. A népművészet, ősművészet, a honfoglalás kori életfás, leveles, indás ötvösmunkák szabad, mégis fegyelmezett világának felfedezése, tér- és életszemlélete döntő felfedezés az életében. De nem kevésbé jelentős hatású a hazai kerámiaipar pécsi úttörőjével, Zsolnay Vilmossal alakuló barátsága és munkakapcsolata sem. Számos épület után a kecskeméti Városháza a végső hazatalálás döntő állomása. A város főterén álló méltóságteljes épület homlokzati díszítőelemei a magyar parasztedények ékítményeit, az Alföld mezei virágainak stilizált formáit idézik. Lechner nem csak díszíti, színesíti a felületeket, de célzatosan használja a mázas kerámiaburkolatokat, azok öntisztuló, időtálló tulajdonságai miatt is. A díszítőművészet elemei, ahogy haladnak előre az időben, úgy válnak egyre szervesebb szobrászi, majd téralkotó építészeti elemekké, pompázatos lépcsőházakká, termekké alkotó géniusza nyomán. Mi, késő utódok csak szégyenkezve állunk teljesítménye előtt. * 1896 a honfoglalás ezredik évfordulója. A millenniumi kiállítás mellett új létesítmények avatása, átadása is emeli az ünnepségsorozat fényét. Lechner ekkor már több mint ötvenéves, megannyi kísérlettel, számos épülettel a háta mögött. Az Iparművészeti Múzeum palotáját Ferenc József avatja fel. Lechner kezén itt felmagasztosulnak a szerény, paraszti, sárból lett házak, az oromzatok fehér vakolathímei, s az ősművészet, népművészet lenézett virágai, amelyek beborítják a falakat, mozgásba hozzák a felületeket. A kupolával koronázott, felülről megvilágított tágas előcsarnok az üvegezett, központi udvarba sodorja a látogatót. A hófehér belső tér szinte testetlenné válik a fényben. Kívül a színes, mázas cserepekkel fedett, díszes tetőzet alatt a falmezőkön virágzó indák, életfák kúsznak felfelé, s a címer felragyog. A pompás épület és az utána következők a formálás szabadságának addig nem látott új lehetőségeit kínálják. A kövek repedéseibe hatoló gyökerek kétezer éves, a természetet uralni, legyőzni akaró, de bukásra ítélt dogmákat feszegetnek. Az Iparművészeti után csakhamar megépül a Földtani Intézet zárt, rendíthetetlen tömegű palotája. Az épület részletformái beszédesek, kis vizsgálódás után elmondják, hogy a magyar mérnöki, természettudományi műveltség egyik patinás központja a súlyos, piramisokkal koronázott pa-1. A szegedi Városháza színes-mázas cserepezése 2. A kecskeméti Városháza homlokzatdíszítése majolikával 3. Az Iparművészeti Múzeum kupolája az előcsarnokból Az élet csodáját c ünneplőr 16
