Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-19 / 12. szám

Az alkotmánytól a kisebbségijogokig saság hasábjain, 1925. október 1-jén íanjr«» »................. ....,....i... ■ ***‘ ___——­­»»»iss*., hulláin** hrk ’ v,jn^ukúlön''jnr''- , i , k rooilan»ií » be^ ,|!Íntorrarta'om J*6 m,g kel 1 -fÄ ““-“r te*. «£ Ä. p-1 ssA.- • , be kölfóW« nlgí^*tJeniénvrk. \ «érint mi "em ^'^betűnk, jeiók. Jj * i élku\. Árok a ,ai . ,apokban meg- , f S(„rrJ>'a!oa,''f .^1>Jnk. hogy akaiö«''-TM'1''*' mo»lan»Sg»f* ,Urotorraiialom *> „ kell allal',wn . fof. k» •­­r**?JSLe*tU *~*&**ÍZ\ namákban égik «, ifit 1 "««»6 B«14‘. a let^nf'. ott S‘tr»lfo«»«a Jl -»a abelyae. Magyar ííü‘ i Sait - „.a. mádaaere- | A ***®^\. Í államhaxUr ,m •— ellendirraila­ve altéit teovlcgc küWnitn.e­■>p“".'“r’SU,. -• -í Mint a lapok nemrégiben hírül adták: megalakult az Emberi Jo­gok Magyar Bizottságának hazai tagozata. A társadalmi szervezet neve talán magyarázatra szorul, főleg az, hogy mit is jelent a „ha­zai tagozat” kifejezés. Arról van szó, hogy már a két világháború között megalakult Párizsban az Emberi Jogok Magyar Ligája, ám a magyarországi tagozat létreho­zására csak most, napjainkban érett meg a politikai helyzet. A párizsi liga - ezt felismerve - március első napjaiban felkért néhány neves magyarországi tu­dóst és írót e társadalmi szervezet létrehozására. Köztük volt Antall József, a Semmelweis Orvostudo­mányi Múzeum és Levéltár fői­gazgatója, Benda Kálmán törté­nész, Csoóri Sándor író, Göncz Árpád író és műfordító és Vásár­helyi Miklós sajtótörténész. Az alakuló közgyűlésen, amelyet né­hány hete tartottak meg Buda­pesten és amelyen a szervezet alapszabályzatát elfogadták, a társaság vezetőségét is megvá­lasztották. Cspóri Sándor az el­nöki, Göncz Árpád az ügyvezető alelnöki, Vásárhelyi Miklós az al­elnöki és Szávai János a főtitkári tisztet tölti be. Az újonnan meg­választott főtitkárt, Szávai Jánost, az Eötvös Lóránd Tudománye­gyetem Bölcsészkara világirodal­mi tanszékének vezetőjét kérdez­tük a társaság céljairól.- Kicsit korán érkezett ez a kérdés, mert még társaságunk be­jegyzése sem történt meg, most van folyamatban. Ennek ellenére vannak konkrét elképzeléseink a tennivalókról. Az már egyértel­műen körvonalazódott, hogy te­vékenységünket különböző mun­kacsoportokban fogjuk kifejteni. Elsőként két munkacsoportot ho­zunk létre, az egyik az alkot­mánnyal, és a törvényhozással kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, a másik pedig a külföldön élő magyar kisebbség helyzetét.- Ismertetné kicsit részleteseb­ben is a két szekció célkitűzéseit, valamint, hogy kik dolgoznak majd bennük?- Ma már egyre inkább nyil­vánvaló, hogy Magyarországon a jogrendszer nincs tökéletesen ki­dolgozva, illetve nem mindenben felel meg az ENSZ 1948-as és 1966-os emberi jogokkal kapcso­latos deklarációjának. Sajnos azt kell mondanom, hogy nálunk az emberek nincsenek tisztában sem jogaikkal, sem pedig kötelezettsé­geikkel. Ez nemcsak a „kisembe­rekre” igaz, hanem a hatalom képviselőire, magára a kormány­ra is. Az egyik munkabizottság­nak - amely főként jogászokból áll majd - az lesz a feladata, hogy az alkotmánymódosításnál, a tör­vény-előkészítésnél és a törvény­­hozásnál őrködjék, hogy az em­beri jogok ne sikkadjanak el, ha­nem egyértelműen érvényesülje­nek. A kisebbséggel foglalkozó munkabizottság feladata - ebben a bizottságban a legkülönbözőbb foglalkozású emberek tevékeny­kednek - azt hiszem nem szorul magyarázatra, és azt sem kell bi­zonygatnom, hogy lesz ennek a szekciónak is elég dolga. Első­ként például - az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének meg­bízásából - egy tanulmányt készít a munkacsoport a Csehszlovákiá­ban élő magyar kisebbség helyze­téről.- Milyen kapcsolata van jelen­leg és milyen lesz a jövőben az Emberi Jogok Magyar Bizottsága hazai tagozatának és az ugyan­csak párizsi székhelyű nemzetközi szövetségnek?- A szövetség képviselői két íz­ben jártak nálunk Magyarorszá­gon, egyszer tavaly ősszel, ami­kor a romániai menekültek hely­zetével kapcsolatban folytattak nálunk tényfeltáró vizsgálatot, másodszor pedig az alakuló köz­gyűlésünk idején, május elején. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége elnöke, Dániel Jac­­koby és főtitkára, Patrick Bauda­­uin ígéretet tett arra, hogy a cseh­szlovákiai magyar kisebbséggel foglalkozó tanulmányt a szövet­ség folyóiratában megjelenteti, s így ezt a problémakört is megis­merheti az egész világ.-Az emberi jogok kategóriájá­hoz a nemzeti kisebbségen és az alkotmányozáson kívül számos egyéb, kiemelten kezelendő kérdés is hozzátartozik, egyebek közt az élethez való jog, a szabadsághoz való jog, a vallásszabadság kérdé­se, az egyesülési jog stb. Az Önök társasága ezekkel a kérdésekkel mennyiben kíván foglalkozni?- Szándékaink szerint az embe­ri jog gazdasági, kulturális és szo­ciális területeivel is foglalkozunk majd. Példaként említeném, hogy néhány nappal az alakuló köz­gyűlésünk után egy levelet hozott a címemre a posta, amelyben egy budapesti nyugdíjas ügyvéd, dr. Rákos Győző emelt szót az idős emberek tarthatatlan és egyre rosszabbodó helyzete ellen. A többoldalas írásban rávilágít arra a tényre, hogy ma Magyarorszá­gon a nyugdíjasok egy részének az alapvető jogai sincsenek meg, például alacsony nyugdíjukból még a megélhetésük sem biztosí­tott. Társaságunknak és személy szerint nekem is feltett szándé­kom, hogy a levélben leírt problé­mát megvizsgáljuk és az öregek helyzetének jobbításáért a ma­gunk eszközeivel mindent megte­szünk.- Miből tartja fenn magát a tár­saság ?- Az alakuláshoz kaptunk né­mi anyagi segítséget külföldről. Egyéb támogatásra pillanatnyilag nem számíthatunk. Elképzelé­sünk az, hogy egy alapítványt is létrehozunk, részben azért, hogy a későbbiekben fenntartási költ­ségeinket fedezni tudjuk. Igaz, nagyobb kiadásaink nincsenek és talán nem is lesznek, merthogy a társaságnak nincs fizetett alkal­mazottja, nincs saját irodája. Összejöveteleinket eddig is, ez­után is kölcsönkapott helyiség­ben rendezzük.- Mégis megkérdezném, hogy aki érdeklődik tevékenységük iránt, vagy támogatni óhajtaná önöket, hová írhat?- A Bibó István Szakkollégium címére: Budapest XL, Ménesi út 12., 1118. Á. É. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom