Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
UiCliüÜL Parlamenti ülésszak ELTÖRLIK A HALÁLBÜNTETÉST? Az Országgyűlés módosította a választójogi törvényt: a képviselőjelölteknek ezután nem kell nyilatkozatot tenniük a népfront programja mellett, csupán azt kell rögzíteniük, hogy elfogadják az alkotmányosság elveit. Egy másik határozatában a parlament hatálytalanította az 1953-ban hozott, Sztálin emlékét megörökítő szimbolikus törvényt. Az ifjúságpolitikát megvitatva többen rámutattak, hogy az 1971-ben hozott ifjúsági törvény - noha az elsők egyike volt nemzetközileg -, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az igazságügy-miniszter szerint el kell törölni a halálbüntetést. Kulcsár Kálmán egy interpellációra válaszolva azt mondta, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt be a parlament legközelebbi ülésszakára, amely az állam elleni bűncselekményeknél megszünteti a halálbüntetést. A miniszter összességében az ilyen büntetés megszüntetése mellett van és helyesnek tartaná azt is, ha az Felmentették pártelnöki tisztéből Kádár Jánost. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a testület tagsága alól is felmentette a 77 éves politikust. Kádár János 1956- tól az ország első számú vezetője volt a tavaly májusi pártértekezletig. Ezen eltávolították a tényleges hatalmat jelentő főtitkári posztról, s azóta töltötte be a pártelnöki tisztet. Az utóbbi időben egészsége súlyosan megrendült. Kádár János közölte az MSZMP Központi Bizottságával, hogy fegyelmezetten elfogadja a felmentő határozatot. Levelében elismerte, hogy követhetett el hibákat, hozzáfűzte azonban, hogy minden tettét jó szándék vezette. A Magyar Szocialista Munkáspárt - hangzott el a Központi Bizottság ülésén - már az ősszel újabb pártértekezletet kíván tartani. A rendkívüli pártkonferencia összehívását a hírügynökségek általában a reformerők sikereként könyvelik el. Számos kommentár szerint kérdésessé válhat, hogy Grósz Károly meg tudja-e őrizni főtitkári pozícióját. Győrött, a megyei pártértekezleten több felszólaló is Grósz Károly lemondását követelte, s azzal vádolta őt, hogy akadályozza a reformokat. Ez volt az első eset, hogy a párton belüli viták résztvevői a legfelső pártvezetést is nyíltan célba vették. Grósz Károly szerint egyébként a legközelebbi választások után koalíciós vezetés jön majd létre Magyarországon. A kormánypárt főtitkára a brit Daily Express című lapnak nyilatkozva kifejtette azt is, hogy nincsenek ideológiai korlátái a magyar gazdaság liberalizálásnak. 4 államfői testület nem utasítana vissza kegyelmi kérvényt, amig nem zárulnak le a halálbüntetésről szóló viták. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke javasolta: az ország felszabadulásának 45. évfordulójára (azaz 1990 áprilisára) alkossanak törvényt a második világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. Ott volt a magyar Országgyűlés ülésszakán a Budapesten vendégeskedő Björn Engholm, a nyugatnémet Bundesrat elnöke is. Vezető politikusainkkal folytatott tárgyalásain, majd a sajtótájékoztatón is kifejtette: nemcsak Magyarország, hanem egész Európa arculata is megváltozik, ha eredményes lesz az Európában egyedülálló folyamat, vagyis az egypártrendszerről a többpártrendszerre, illetve a központi tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való áttérés. Szorgalmazta, hogy közös európai összefogás segítse Magyarországot a gazdasági változások véghezvitelében. Időközben - válaszul az úgynevezett reformköröknek a megalakulására - létrejött egy, magát marxista centrumnak nevezett csoport is, amely azzal vádolja a vezetést, hogy a mai reformokkal a kapitalista kizsákmányolást hozza vissza. Szegeden, a reformkörök első országos tanácskozásán, amelyen részt vett a két államminiszter, a politikai bizottsági tag Pozsgay Imre és Nyers Rezső is, a politikai intézményrendszer, valamint a gazdaság bátor átalakítása, demokratizálása mellett tettek hitet a résztvevők, és sürgették az ellenzéki kerékasztallal való mielőbbi, érdemi tárgyalásokat. Ha erre a Központi Bizottság nem hajlandó, tárgyaljon a hatalom nevében a kormány vagy a parlament - hangoztatták. A felszólalók többsége határozottan kiállt egy rendkívüli pártkongresszus összehívása mellett. Budapesten hivatalosan közzétették az 1956-os népfelkelést követően kivégzettek névsorát. Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta, hogy a 277 nevet tartalmazó lista nem teljes, mert a korabeli dokumentumok hiányosak és pontatlanok. Közölte, hogy a halálos ítéletek többségét a fővárosi bíróságok hozták. Az elítéltek jó részét olyan cselekményekért végezték ki, amelyek ma már más megítélés alá esnének. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy kormánybizottság alakult az ítéletek felülvizsgálatára. Beszélt arról is, hogy az 1958-ban kivégzett és eddig jelte-MÉGSEM LESZ VÍZLÉPCSŐ? A magyar kormány két hónapra felfüggesztette a nagymarosi vízerőmű építését azzal a szándékkal, hogy alaposan mérlegeli a leállítás lehetőségét. A végleges döntéshez még gazdasági, környezetvédelmi és jogi vizsgálatokat kell végezni. Ezenkívül államközi tárgyalásokat kívánnak folytatni a megkötött nemzetközi szerződések módosításáról. A kormány megvizsgálja, mi legyen az álláspontja a sürgetett népszavazásról. Mint ismeretes, az autonóm környezetvédők több mint 150 ezer aláírást gyűjtöttek össze a vízlépcsőrendszer építése ellen. Ez ügyben a kormány ajánlást dolgoz majd ki, de a népszavazásról a parlamentnek kell döntenie. A parlament tavaly októberben még úgy foglalt állást, hogy folytatódjon az építkezés. A kormány most kérni fogja az Országgyűlést, hogy mentse fel a beruházás folytatásának kötelezettségei alól. Egyébként a kormány tanácsadó testületé is a nagymarosi vízerőmű építésének leállítását javasolta. Csehszlovák részről azonnal jelezték: kártérítést követelnek, mintegy 1 milliárd dollárt -, amennyiben az építkezés nem folytatódik a terveknek megfelelően. Megfigyelők azonban emlékeztetnek arra, hogy a szocialista országok egymás közti szerződéseiben nem ismert az elmaradt haszonért járó kártérítés. A prágai központi pártorgánum a magyar döntést bíráló cikkében azt állítja, hogy Németh Miklós kormányfő az építkezés felfüggesztésével engedményt tett az ellenzéknek. Bécsben Pozsgay Imre államminiszter így nyilatkozott: a lakosság többsége örömmel vette az építkezés felfüggesztését. Az osztrák kormány megértéssel fogadta a döntést, ám azt is jelezték, hogy a kártérítéstől és a magyar áramszállítási kötelezettségtől nem tekinthetnek el. A Duna-mozgalmak újabb tüntetésen tettek hitet a nagymarosi vízlépcső elhagyása mellett, támogatva a kormány döntését az építkezés felfüggesztéséről. További több tízezer, népszavazást követelő aláírást is átadtak Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének. len sírban nyugvó Nagy Imre miniszterelnök és négy munkatársa június 16-iki újratemetései a televízió egyenes adásban közvetíti. Az 1956-os felkelés után elítéltek rehabilitálását szorgalmazó Történelmi Igazságtétel Bizottsága kifogásolta a három évtizeddel ezelőtt lezajlott politikai perek felülvizsgálatával foglalkozó bizottság összetételét. Az ellenzéki szervezet követelte továbbá Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet leváltását, mert vezető szerepet játszott az 1958-ban kivégzett Nagy Imre volt miniszterelnök elleni rendőrségi vizsgálatban. Pártértekezlet vagy kongresszus? LEZÁRULT A KÁDÁR-KORSZAK TV-KÖZVETÍTÉS NAGY IMRE TEMETÉSÉRŐL Gazdasági tervek és tépések HAT ÚJ MINISZTER Új kormányt alakított Németh Miklós. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy átalakított kormánya nem a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatainak végrehajtója, hanem politikai döntések irányítója kíván lenni. Kormányát, amelyben hat új miniszter van, a reformok eltökélt hívének nevezte. Külügyminiszter lett Horn Gyula eddigi államtitkár, a pénzügyi tárcát az eddigi miniszterhelyettes, Békési László vette át, az ipari miniszter Horváth Ferenc eddigi államtitkár, a mezőgazdasági miniszter egy termelőszövetkezeti elnök, Hütter Csaba lett, s az Országos Tervhivatal élére Kemenes Ernő, eddigi elnökhelyettes került. Az új művelődési miniszter Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet igazgatója, a História című folyóirat főszerkesztője lett. A miniszterelnök az elkövetkező időszakot kormányzati szempontból átmenetinek minősítette és azt mondta, hogy a kormány hároméves programját várhatóan szeptemberben terjeszti a törvényhozók elé. Németh Miklós kormánya gyökeres gazdaságpolitikai váltásra készül. Ezt Békési László, az új pénzügyminiszter közölte. A pénzügyi kormányzat ezentúl csak a költségvetési politika fő irányainak meghatározásával kíván foglalkozni, míg a gazdaság direkt szabályozását átengedi a bankoknak. Ez szemléletváltozást követel a Pénzügyminisztérium munkatársaitól - mondta Békési -, s aki erre nem képes, azt menesztik. A kabinet egyébként olyan programot terjeszt az Országgyűlés elé, amely a többi között reprivatizálással és a költségvetés kiadásainak csökkentésével akar kiutat találni a gazdasági válságból. A kormányszóvivő ugyanakkor kizárta, hogy átütemeznék a külföldi hitelek visszafizetését. Közölte: a növekvő infláció miatt a tervezettnél nagyobb támogatást kívánnak nyújtani a legrászorultabbaknak. Ez utóbbi törekvés megnyilvánul a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa mintegy nyolcórás tárgyalásán is, amelyen kemény alkudozások után döntöttek a megszorító intézkedések és a támogatások mértékéről. További utazási kedvezményekben részesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok, valamelyest emelik a családi pótlék összegét, elhagyják a víz- és csatornadíj emelését. Az eredetileg tervezett 30 százalék helyett csak 20 százalékkal növelik a háztartási fűtőanyagok árát és 2-2 forinttal a különböző üzemanyagfajtákat (az ólommentes benzin csak 1 forinttal drágul). A benzineladásból így keletkező bevételi többlet az úgynevezett útalapba kerül, melyből az építést és a karbantartást kívánja a kormány fedezni. Mint ismeretes, a sztrádadíj bevezetésétől az éles kritikát követően a kormány elállt, az útépítésekre azonban forrást kellett teremteni.
